
Az egyetemes, ősi motívumokat is felhasználva születnek a képei
Fotó: Erdély Bálint Előd
Azt vallja, fontos üzenetet megfogalmaznia munkáiban. Egy olyan kódolást, amely arra készteti a befogadót, hogy próbálja dekódolni, elolvasni az üzenetet, amely megfogalmazódik a képírás kapcsán. Elekes Gyula tűzzománcművész sajátos művészi útjáról, útkereséséről, és arról a különleges technikáról mesél a Székelyhon napilap Liget kiadványában, amellyel több mint negyven éve készülnek a művei.
2019. november 29., 12:122019. november 29., 12:12
Elekes Gyula, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója Európa-szerte elismert tűzzománcművész. Első egyéni tűzzománctechnikával készült alkotásait 1990-ben állította ki Budapesten, majd ’93-ban az ausztriai Baden a Sparkasse galériában voltak láthatók művei, ami meghozta számára a szakma elismerését, és számos németországi, illetve spanyolországi tanulmányútra hívták, később tanítani is. Hosszú éveken keresztül ösztöndíjasa volt a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Szimpozionnak,
az erdélyi és magyarországi helyszínek mellett Németországban, Oroszországban, Spanyolországban, csoportos tárlatok keretében pedig az Amerikai Egyesült Államokban, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Angliában, Luxemburgban és Japánban is megtekinthetők voltak munkái.
Ehhez a műfajhoz kitartás is kell, meg kell tanulni a szakmai alapokat és utána lehet mellérendelni a végső kivitelezési formát
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint mesélte, az 5–8. osztályt a székelyudvarhelyi művészeti iskolában végezte, majd a marosvásárhelyi művészeti középiskolában folytatta tanulmányait, ott a grafika mellett döntött. Aztán 1977 körül beindult a táncházmozgalom, amelynek jelentős szervezője és résztvevője volt. Ennek az lett a hozadéka, hogy az akkori politikai rendőrség célkeresztjébe került, és többszörös próbálkozás után sem jutott be az egyetemre. Már akkor is érdekelte az üveg, annak alakíthatósága, állaga, csillogása, mattsága, a vele való játék, de nem volt lehetősége ezt kipróbálni. Rövid ideig tanított, és épp a táncház-mozgalomnak és az adatközlők feltérképezésének, megörökítésének köszönhetően konfliktusba kerülte az iskolaigazgatóval, így más munkahely után kellett néznie.
Mint reklámgrafikus 17 évig dolgozott ott.
A nagyobb munkákat a kecskeméti alkotótelepen véglegesíti
Fotó: Péter Beáta
1979-ben Magyarországra utazott, és ott ismerkedett meg Lőrinc Vitussal, egy bukovinai székely származású művésszel, aki zománcozott. Nála kezdett el tanulni és megismerni ezt a különleges alkotási folyamatot. 1981-ben még egyszer meg tudta látogatni.
Legutóbb Csíkszeredában volt kiállítása, a Megyeháza Galériában
Fotó: Péter Beáta
Hazatérve a gyárban elmesélte, hogy milyen nagyszerű dologra akadt, és szövetségesekre talált a mesteremberekben, akikkel feljavítottak egy régi, kidobott laborkemencét, és ott kezdett kísérletezgetni. 1984-ben személyre szóló meghívást kapott Kecskemétre, a Szovjet–Magyar Barátság Alkotótelepre, de kilenc éven keresztül nem kapott útlevelet. Hogy miért, és mi lett ennek a következménye, hogy hová sorolható a tűzzománc és hogyan készülnek az alkotások, milyen motívumokat használ a munkáiban, honnan inspirálódik, megtudhatják a Liget november 29-ei számából.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
szóljon hozzá!