
Az egyetemes, ősi motívumokat is felhasználva születnek a képei
Fotó: Erdély Bálint Előd
Azt vallja, fontos üzenetet megfogalmaznia munkáiban. Egy olyan kódolást, amely arra készteti a befogadót, hogy próbálja dekódolni, elolvasni az üzenetet, amely megfogalmazódik a képírás kapcsán. Elekes Gyula tűzzománcművész sajátos művészi útjáról, útkereséséről, és arról a különleges technikáról mesél a Székelyhon napilap Liget kiadványában, amellyel több mint negyven éve készülnek a művei.
2019. november 29., 12:122019. november 29., 12:12
Elekes Gyula, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója Európa-szerte elismert tűzzománcművész. Első egyéni tűzzománctechnikával készült alkotásait 1990-ben állította ki Budapesten, majd ’93-ban az ausztriai Baden a Sparkasse galériában voltak láthatók művei, ami meghozta számára a szakma elismerését, és számos németországi, illetve spanyolországi tanulmányútra hívták, később tanítani is. Hosszú éveken keresztül ösztöndíjasa volt a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Szimpozionnak,
az erdélyi és magyarországi helyszínek mellett Németországban, Oroszországban, Spanyolországban, csoportos tárlatok keretében pedig az Amerikai Egyesült Államokban, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Angliában, Luxemburgban és Japánban is megtekinthetők voltak munkái.
Ehhez a műfajhoz kitartás is kell, meg kell tanulni a szakmai alapokat és utána lehet mellérendelni a végső kivitelezési formát
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint mesélte, az 5–8. osztályt a székelyudvarhelyi művészeti iskolában végezte, majd a marosvásárhelyi művészeti középiskolában folytatta tanulmányait, ott a grafika mellett döntött. Aztán 1977 körül beindult a táncházmozgalom, amelynek jelentős szervezője és résztvevője volt. Ennek az lett a hozadéka, hogy az akkori politikai rendőrség célkeresztjébe került, és többszörös próbálkozás után sem jutott be az egyetemre. Már akkor is érdekelte az üveg, annak alakíthatósága, állaga, csillogása, mattsága, a vele való játék, de nem volt lehetősége ezt kipróbálni. Rövid ideig tanított, és épp a táncház-mozgalomnak és az adatközlők feltérképezésének, megörökítésének köszönhetően konfliktusba kerülte az iskolaigazgatóval, így más munkahely után kellett néznie.
Mint reklámgrafikus 17 évig dolgozott ott.
A nagyobb munkákat a kecskeméti alkotótelepen véglegesíti
Fotó: Péter Beáta
1979-ben Magyarországra utazott, és ott ismerkedett meg Lőrinc Vitussal, egy bukovinai székely származású művésszel, aki zománcozott. Nála kezdett el tanulni és megismerni ezt a különleges alkotási folyamatot. 1981-ben még egyszer meg tudta látogatni.
Legutóbb Csíkszeredában volt kiállítása, a Megyeháza Galériában
Fotó: Péter Beáta
Hazatérve a gyárban elmesélte, hogy milyen nagyszerű dologra akadt, és szövetségesekre talált a mesteremberekben, akikkel feljavítottak egy régi, kidobott laborkemencét, és ott kezdett kísérletezgetni. 1984-ben személyre szóló meghívást kapott Kecskemétre, a Szovjet–Magyar Barátság Alkotótelepre, de kilenc éven keresztül nem kapott útlevelet. Hogy miért, és mi lett ennek a következménye, hogy hová sorolható a tűzzománc és hogyan készülnek az alkotások, milyen motívumokat használ a munkáiban, honnan inspirálódik, megtudhatják a Liget november 29-ei számából.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!