Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:59

Kelemen Hunor: az RMDSZ a kormánycsapat tagja marad

16:39

Pártforrások: csütörtök reggel lemondhatnak a PSD miniszterei, még nem tudni kik ülnek a helyükre

16:24

A biológusok tudják, de időnként nem árt felhívni rá a többiek figyelmét: óvjuk a környezetet!

16:15

Pénteken kezdődnek az útlezárások a Hargita Rali idején

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában

Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.

Nagy Lilla

2026. április 22., 13:432026. április 22., 13:43

Baka István, Márton Áron Főgimnázium, Borsodi L. László, Ráduly Margit, Baka Tünde, Hargita Megyei Kulturális Központ

Fotó: Borbély Fanni

Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.

Nagy Lilla

2026. április 22., 13:432026. április 22., 13:43

Egy igen fontos kulturális programot szerveztek április 20-án a Hargita Megyei Kulturális Központ galériájában. Diákok képei kerültek a falra Tájkép fohásszal, Baka István nyomában – diákok vizuális reflexiói címen. Egy kiállításnál azonban jóval több volt ez, mint egy tanévi projekt lezárása, ugyanis a Márton Áron Főgimnázium és a kulturális központ együttműködése egy hosszabb folyamat része, amely Baka István költészetét közösségi élménnyé kívánta átalakítani.

A Hargita Megyei Kulturális Központ és a Márton Áron Főgimnázium együttműködésében valósult meg a diákok kiállításának megnyitója

Fotó: Borbély Fanni

A megnyitón Borsodi L. László személyes történettel indított. Felidézte, hogyan vált számára meghatározóvá Baka költészete, és hogyan kísérte végig pályáját az elmúlt évtizedben. Szavai mögött egy tudatosan épített helyi hagyomány rajzolódott ki: szavalóversenyek, tudományos előadások, korábbi rendezvények. A mostani kiállítás ebbe a sorba illeszkedik, miközben új hangsúlyt kap benne a vizualitás.

Borsodi értelmezése szerint Baka életműve nehezen rendezhető egyetlen irányzat alá.

A költészete egyszerre őrzi a klasszikus formák fegyelmét és reagál a 20. század végi irodalmi változásokra. Hivatkozott Füzi László irodalomtörténész megállapítására, amely szerint ez a líra hagyomány és modernség között mozog, miközben összetettsége miatt nehezen illeszkedik a kánon stabil rendjébe. A kanonizációs zavar kifejezés itt nem értékítélet, inkább állapotleírás.

Borsodi L. László és Ráduly Margit

Fotó: Borbély Fanni

A megnyitóbeszéd egyik kulcsgondolata a költői szerep kérdése volt. Baka elutasította a váteszi hangot, és távolságot tartott az öncélú nyelvi játékoktól is. Inkább egy olyan megszólalásmódot keresett, amely képes világot teremteni a nyelvben.

„A verset a szabadság eszközének tekintem”

– idézte Borsodi. Ez a mondat a kiállítás értelmezéséhez is kapaszkodót nyújt.

A diákok munkái ebből a szemléletből indulnak ki. Ráduly Margit képzőművész, a gimnázium tanára a megnyitón világosan fogalmazott: a képek nem illusztrációk. A vers képi elemei kiindulópontot jelentettek, a végeredmény pedig önálló alkotás lett. A folyamat több lépésben zajlott: közös olvasás, egyéni választás, vázlatkészítés, majd csoportos újragondolás. A több mint kétszáz elkészült munka közül harminc került a galériába, a többi az iskola falai között kap helyet.

A diákok vizuális eszközök segítségével közelítik meg a versek hangulatát, motívumait és gondolati rétegeit

Fotó: Borbély Fanni

A képek között sétálva hamar feltűnik, hogy a táj központi motívum maradt. Hegyek, erdők, elmosódó horizontok, gyakran szokatlan színkezeléssel vagy töredezett formákkal. Ezek a látványok belső állapotokat közvetítenek. Baka verseiben a táj gyakran hordoz egzisztenciális feszültséget, és ez a gondolat a diákok munkáiban is visszaköszön. A természet nem háttérként jelenik meg, inkább jelentéshordozó térként.

A kiállítás egyik érdekes rétege a kísérletezés bátorsága.

Ráduly Margit arról beszélt, hogyan jutottak el a diákok a kezdeti bizonytalanságtól egy felszabadultabb alkotói állapotig. Egy-egy hiba, például egy nem tervezett festékcsepp, új irányt adott a munkának. Ez a fajta nyitottság a költészet értelmezésében is megjelenik: nincs egyetlen helyes olvasat.

Fotó: Borbély Fanni

A háttérben végig jelen van a hagyomány kérdése. Baka költészete erősen kötődik a magyar irodalom nagy alakjaihoz, például József Attila vagy Ady Endre világához. A diákok ezt a hagyományt már közvetetten, egy új médiumon keresztül érik el. A képek így egyszerre hordoznak irodalmi és vizuális rétegeket. A megnyitó végén elhangzott egy személyes üzenet is: Baka István özvegye, Baka Tünde üdvözletét küldte a résztvevőknek.

A gesztus emlékeztetett arra, hogy az életmű mögött konkrét emberi történet áll, amely tovább él a közösségi emlékezetben.

A kiállításon, amely május 15-ig látogatható, a látogatók egy olyan folyamatba pillanthatnak bele, ahol az olvasás képpé alakul, a vers pedig új jelentéseket kap. A diákok munkái azt mutatják, hogy a költészet nem lezárt rendszer, hanem folyamatosan újraértelmezhető tapasztalat.