
Fotó: Hulu
Letaglóz, elborzaszt és nem ereszt, mégis kíváncsian várjuk, hogy mi fog történni. Nyilván nem ez a legjobb ajánló egy tévésorozathoz, azonban ahogy a filmek között is vannak megrázó történetek, úgy a tévésorozatok világában is van, amit nem könnyed kikapcsolódási szándékkal nézünk meg. Ilyen sorozat A szolgálólány meséje, amihez fogható nem igazán megy manapság a képernyőkön. Kritika az első évadról.
2018. május 16., 13:452018. május 16., 13:45
Ha létezik olyan a tévésorozatoknál, hogy tökéletes első évad (márpedig miért ne létezne?), akkor elmondhatjuk, hogy A szolgálólány meséjének (The Handmaid’s Tale) első szezonja egy tökéletes egészet alkot. Bár Margaret Atwood 1985-ben írta meg a nőket elnyomó disztópiában játszódó regényét, igazán széles körben a tavaly a Hulu streamingszolgáltatón debütált sorozatnak köszönhetően lett ismert a történet, ami
Fotó: Hulu
A történet helyszínéül szolgáló, az Amerikai Egyesült Államok romjain felemelkedett Gileádról annyit tudunk, hogy egy világégés következtében
Fotó: Hulu
A szolgálólány pedig a szülés után új családhoz kerül, ahol folytatódik a neki szánt kegyetlen sors. Aki pedig lázadni mer a rendszer ellen, azt a Gyarmatokra küldik atomhulladékot lapátolni, vagy felkötik, és holttestét mindenki számára látható helyen, a városok központjaiban lógatják fel elrettentő példaként.
Ebben a kegyetlen valóságban ismerjük meg Offredet, aki a szolgálólányok mindennapjait éli: társával minden nap bevásárol, teljesíti parancsolói akaratát, havonta pedig rituálisan, a Teremtő nevében megerőszakolják, közben pedig a Bibliából vett köszönési formákkal „kell hálás legyen” a sorsáért. Mint kiderül, a neve is az adott világrend része: az Of előtaggal jelölik a szolgálólányokat, a Fred pedig urának és parancsolójának a neve.
Fotó: Hulu
A szolgálólány története már jóval ezen helyzetek tematizálása előtt létezett, most mégis jókor van jó helyen, hogy felhívja a társadalom ezen visszásságaira a figyelmet, akár úgy, hogy feminista mozgalmak jelenítik meg az elnyomást a sorozatban megjelenő szolgálólány-ruhák felhasználásával.
Fotó: Hulu
Azt, hogy ez a fiktív elnyomó-rendszer, hogyan is jöhetett létre, visszaemlékezések segítségével mutatja be a sorozat. Offred, eredeti nevén June szemszögéből látjuk a történéseket:
Láthatjuk a tehetetlen munkaadót, aki a női alkalmazottainak kertelés és magyarázat nélkül kénytelen megmondani, hogy többé nem dolgozhatnak az adott munkahelyen, majd sorra következnek az újabb és újabb jogfosztások, mígnem
Fotó: Hulu
A világégést meglovagolva pedig egy vallási fanatikus csoport nem tétovázik magához ragadni a hatalmat, és mint kiderül, saját maguk alkotta törvényekkel alkotnak új világrendet, amitől azt várják, hogy a többség rabszolgasorsba taszításával megmentik az emberiséget. Saját bevallásuk szerint
Így lesznek a termékeny nőkből szolgálólányok, a hataloméhes férfiakból pedig diktátorok, a jól helyezkedőkből pedig megfigyelők. Így alakul ki a teljes diktatúra, ahol mindenki bélyeget visel és ha ki akarna törni az adott szerepkörből, akkor kegyetlen megtorlásra számíthat.
Fotó: Hulu
Offred története nem egy könnyed néznivaló.
A szolgálólány meséje földbe döngöl, és amikor felvillant egy halvány reménysugarat, akkor néhány résszel később kegyetlenül kioltja azt.
Fotó: Hulu
A színészi alakítások kitűnőek, a sorozat főszereplőjét alakító Elisabeth Moss talán karrierje során még sosem volt ilyen jó, mondhatni tökéletes választásnak bizonyult Offred szerepére, azt azonban kevesebben tudják, hogy ő a sorozat egyik producere is, aki például személyesen választotta ki a szolgálólányok ruhájának színárnyalatát is. Az Aunt Lydiát megformáló Ann Dowd igazán ellenszenves karaktert alakít, aki iránt nem lehet közömbös maradni, míg a korábban a Szerelmes Shakesparet alakító Joseph Fiennes és a sorozatban a házastársát játszó Yvonne Strahovski játékára sem lehet panasz, mivel mindegyikük hitelesen hozza a karaktert.
A Margaret Atwood regényéből készült sorozatot mindenkinek látnia kellene, viszont biztos vagyok benne, hogy
Fotó: Hulu
A gyönyörű operatőri munkával és rendkívül jól eltalált zeneválasztással apelláló tízrészes első évad az írás publikálásakor éppen futó összesen tizenhárom epizódos második évaddal folytatódik, és bár a könyves „alapanyag” már az első etap végén elfogyott, a nagy népszerűségnek köszönhetően már a harmadik évadot is berendelték belőle. Még egy darabig fogunk kényelmetlenül feszengeni úgy érzem.
A sorozat nálunk az HBO GO kínálatában érhető el.
Fotó: Hulu
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!