
Mély és nem titkolt vallásossága miatt Pilinszky János az ötvenes évek elején tiltólistára került
Fotó: Balla Demeter/PIM gyűjtemény, Forrás: Erdélyi Napló
Kortársai és barátai az irodalmi életből valahogy így emlékezhetnek rá: sovány, beesett, sápadt arc, éles, okos tekintet. Kezében vagy szájában az elhagyhatatlan cigaretta. Hangja szelíd, mosolya szomorkás, szívében önvád, de mások iránt feltétel nélküli szeretet. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában a száz éve született Pilinszky Jánosra emlékeznek.
2021. november 18., 12:432021. november 18., 12:43
A 20. század egyik jelentős magyar költője Budapesten született 1921. november 27-én, ősei között lengyelek és franciák is voltak. Egyik nagynénje a szervita rend főnöknője és egy lánynevelő intézet igazgatója volt,
Édesapja, Pilinszky János mérnök és jogász volt. Harcolt az első világháborúban, majd annak befejeztével egy budapesti postán helyezkedett el. Posta-főfelügyelőként halt meg gyomorfekélyben 1937-ben. Édesanyja, Baitz Veronika is a postán dolgozott, és önkéntes ápolónőként vett rész a háborúban.
Pilinszky János tizennégy éves kora óta írt verseket, a mély vallásosság haláláig jellemezte a költőt. A budapesti Piarista Gimnáziumban végezte tanulmányait, ahol csak a magyarórák érdekelték, másban közepesen teljesített.
ezt nehezítette az is, hogy a jó tanulók csak hasonló eredményű diákokkal kerestek kapcsolatot. Később azonban olyan barátokra tett szert, akik még felnőtt éveiben is mellette maradtak. A költészettel való kapcsolata végig kitartott, végül ez segítette át a tanulási nehézségeken is. Rajongott József Attiláért, Adyért, Verlaine-ért, Baudelaire-ért, valamint Homérosz Iliász című művéért is.
Életútjáról, munkásságáról bővebben az Erdélyi Napló november 18-ai lapszámában olvashatnak.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!