Hirdetés
Hirdetés

A megállított idő: kis erdélyi fotográfiatörténet

A csodájára járt a nép, amikor 1840-ben Kolozsváron bemutatták az első dagerrotípiát, hogy rá egy évre egy olasz festő már meg is jelenjen a városban, és sorra örökítse meg az ezüstözött rézlemezekre a kor tehetős embereit. Volt, aki a festészetet temette, amikor meglátta az első felvételt, a tömegek viszont rajongtak érte. Kis fotótörténet Molnár Attila fotótörténésszel.

Péter Beáta

2018. szeptember 04., 15:552018. szeptember 04., 15:55

2018. szeptember 04., 17:502018. szeptember 04., 17:50

A magyar fényképészet történetét 1840. augusztus 29-től számítjuk •  Fotó: Pixabay.com

A magyar fényképészet történetét 1840. augusztus 29-től számítjuk

Fotó: Pixabay.com

A csodájára járt a nép, amikor 1840-ben Kolozsváron bemutatták az első dagerrotípiát, hogy rá egy évre egy olasz festő már meg is jelenjen a városban, és sorra örökítse meg az ezüstözött rézlemezekre a kor tehetős embereit. Volt, aki a festészetet temette, amikor meglátta az első felvételt, a tömegek viszont rajongtak érte. Kis fotótörténet Molnár Attila fotótörténésszel.

Péter Beáta

2018. szeptember 04., 15:552018. szeptember 04., 15:55

2018. szeptember 04., 17:502018. szeptember 04., 17:50

A Magyar Tudós Társaság 1840. augusztus 29-ei ülésén Vállas Antal matematikus, fizikus és földrajztudós bemutatta, miként lehet képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre fénysugarak segítségével. Ekkor készült Magyarországon először nyilvános rendezvényen dagerrotípia, ezért ünnepeljük 2003 óta a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoport Országos Szövetsége kezdeményezésére augusztus 29-én a magyar fotográfia napját.

A jeles napot számos helyen megülik, Székelyföldön például a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ meghívására a szárhegyi kultúrház Cika termében Molnár Attila fotótörténész tartott vetítéssel egybekötött előadást, valamint az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület Hargita megyei vonatkozású fotóritkaságaiból válogatott kiállítást is meg lehetett tekinteni. Ebből az alkalomból a fotótörténészt a a fényképezés kezdeteiről kérdeztük.

Hirdetés

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Molnár Attila kiemelte: Louis-Jacques-Mandé Daguerre és Nicéphore Niépce 1839. január 7-én mutatta be a Francia Tudományos Akadémia előtt az első fotográfiai eljárást, amelyet Niépce halála után Daguerre magáról nevezett el. A szabadalmi jogokat a francia állam vásárolta meg, majd néhány hónap múlva az egész világ rendelkezésére bocsájtotta: bárki készíthetett ezek után dagerrotípiát. Magyarországon február 2-án jelent meg az új találmányról hír. Zimmermann Jakabnak köszönhetően 1840 elején megjelent a dagerrotípia műhelytitkait összefoglaló kézirat magyar fordítása, a magyar közönség július 1-jén láthatott először felvételeket egy pesti kiállításon. Augusztus 29-én pedig Vállas Antal bemutatta az eljárás folyamatát, az általa készített dagerrotípián a Duna és a Budai vár volt látható.

Tauffer és Veress Gyula fényképészek műhelye már 1870-ben a nagyközönség rendelkezésére állott Kolozsváron •  Fotó: Fortepan

Tauffer és Veress Gyula fényképészek műhelye már 1870-ben a nagyközönség rendelkezésére állott Kolozsváron

Fotó: Fortepan

„A feljegyzések szerint amikor Paul Delaroche francia festő meglátta az első dagerrotípiát 1839-ben, kijelentette: mostantól a festészet halott. Mindenki portrét akart készíttetni, a festőknek nem lett munkájuk. Hogy megéljenek, lettek a festő fényképészek. Ezeket a felvételeket ki is színezték, hogy még élőbbé tegyék. Erdélybe az első dagerrotípiát 1840-ben hozta valaki Kolozsvárra, ahol valósággal csodájára jártak. 1841-ben egy olasz festőművész Kolozsvárra utazott, ekkor több dagerrotípiát is készített, ebből egy maradt fenn, a Bethlen családot ábrázolja. Több mint valószínű, hogy ekkor készültek Erdélyben az első fényképfelvételek” – magyarázta Molnár Attila.

Munkácsy Lajos műterméről 1887-ből van bizonyíték •  Fotó: Fortepan

Munkácsy Lajos műterméről 1887-ből van bizonyíték

Fotó: Fortepan

Mint mondta, rövid időre rá megjelentek az erdélyi városokban a „szerencsecsinálók”, az utazó fotográfusok, akik gyakran az aranyművesekből, patikusokból kerültek ki. Versengtek is egymással, hogy ki ér hamarabb egy városba, a felvételekért ugyanis busás árat kellett fizetni, amelyet nem csak a találmány újdonsága hordozott, hanem mert az ezüstözött rézlemezek igencsak drágák voltak. Így csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak, hogy megörökíttessék arcképüket az utókor számára, a fotográfusok pedig meggazdagodási lehetőséget láttak benne.

Kató József fényképész reklámja 1890-ből •  Fotó: Fortepan

Kató József fényképész reklámja 1890-ből

Fotó: Fortepan

„Nagyon hosszú expozíciós időt igényelt egy dagerrotípia elkészítése. Ekkor jött be a képbe Petzval József, és elkészített egy olyan objektívet, amely jóval leredukálta az expozíciós időt. Ezzel a speciális lencsével Petzval jó tíz évvel megelőzte a korát. Minél jobban tökéletesítették az eljárást, a technikát, a labormunkát, annál inkább egyszerűsödött fénykép elkészítésének módja, és egyre többeknek vált hozzáférhetővé.”

A Dunky fivérek 1890-ben is működtettek műtermet a főtéren •  Fotó: Fortepan

A Dunky fivérek 1890-ben is működtettek műtermet a főtéren

Fotó: Fortepan

James Clerk Maxwell 1861-ben bemutatta az első színes fotót, ugyanakkor William Fox Talbotnak kikísérletezte a negatív-pozitív eljárást is, amely a sokszorosíthatóságot segítette. 1878-ban Eadweard Muybridge elkészíti híres ló és lovasának mozgását megörökítő felvételsorozatát: megszületett az első mozgókép. De az már egy másik történet.

Időközben egyre több fényképműterem nyílt, családok vonultak be, hogy a klasszikus „családfő ül, feleség áll mellette” képeket elkészíttessék.

Ovár torony utca 1-3., Adler Aladár fényképészeti műintézete (1885) •  Fotó: Fortepan

Ovár torony utca 1-3., Adler Aladár fényképészeti műintézete (1885)

Fotó: Fortepan

A közember számára viszont csak az 1850-es évek elején vált elérhetővé az új csoda, egy francia fotográfusnak, André Disdérinek köszönhetően. Ő névjegykártya méretű (5,4X9,2 cm), kartonlapra kasírozott portrékat készített, négy lencsés fényképezőgéppel, így ugyanarra a lemezre több felvételt is tudott készíteni. Rövid idő alatt nagyon népszerűek lettek az általa készített képek, műtermébe még III. Napóleon is ellátogatott. Az 1860-as években aztán a nagyobb méretű, az un. Cabinet formátumot használták – 10x13,7 cm-es képeket, aztán évtizedeken keresztül különböző méretű és formátumú fotókat készítettek.

Kolozsvár főtere 1905-ben. Ekkor már nem számított itt újdonságnak a fotografáló berendezés •  Fotó: Fortepan

Kolozsvár főtere 1905-ben. Ekkor már nem számított itt újdonságnak a fotografáló berendezés

Fotó: Fortepan

„Aztán elérkezett az a világ, amikor az Eastman Kodak Company 1888-ban piacra dobta az első, amatőrök számára kifejlesztett gépet. Ugyanakkor megnyíltak az előhívólaborok. Így mindenki számára hozzáférhetővé vált a fényképezés. A huszadik század elején szintén a Kodak hozta forgalomba a színes filmet, a negyvenes évek végén pedig Edwin Land bemutatta a polaroid eljárást, igaz, még több mint tíz évet kellett várni, amíg el is készülhetett az első Polaroid kép. Ettől arrafelé már csak rövid idő kellett, hogy megjelenjenek az automata, majd a napjainkban használt digitális gépek” – zárta a fotózás történetéről beszélgetésünket Molnár Attila.

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 06., péntek

Karamellás popcorn házilag

A karamellás popcorn sokak kedvenc házi nassolnivalói közé tartozik: vajas, édes és enyhén sós egyszerre. A pattogatott kukoricát selymes karamell borítja, amely sütőben roppanósra sül, mégis kellemesen rágós marad. Egyszerű, de ellenállhatatlan.

Karamellás popcorn házilag
Karamellás popcorn házilag
2026. március 06., péntek

Karamellás popcorn házilag

Hirdetés
2026. március 06., péntek

Mi teszi székellyé a székelyt?

Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.

Mi teszi székellyé a székelyt?
Mi teszi székellyé a székelyt?
2026. március 06., péntek

Mi teszi székellyé a székelyt?

2026. március 05., csütörtök

Tavaszi kincsvadászat: bajuszos hagyma és salátaboglárka a kosárban

Újabb ízletes ehető vadnövényekkel bővülhet a kosarunk, hiszen sorra bújnak ki az új tavaszi fajok a felmelegedésnek köszönhetően. Ezúttal a bajuszos hagymát fogjuk megismerni, és a salátaboglárka leveleit is elkezdhetjük begyűjteni.

Tavaszi kincsvadászat: bajuszos hagyma és salátaboglárka a kosárban
2026. március 05., csütörtök

A természet visszanéz ránk – újrarajzolt mítoszok

Tusrajzok, amelyek egyszerre idézik a mikroszkóp alatti világot és az ókori mítoszokat. Sárosi Mátyás Zsolt csíkszeredai kiállítása a természet és az ember viszonyát boncolgatja – nyugtalanító pontossággal.

A természet visszanéz ránk – újrarajzolt mítoszok
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Múzeumi sztorik: Bem tábornok portréja

Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.

Múzeumi sztorik: Bem tábornok portréja
Múzeumi sztorik: Bem tábornok portréja
2026. március 04., szerda

Múzeumi sztorik: Bem tábornok portréja

2026. március 03., kedd

Amikor az örökké széttörik – Pokoltó

Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.

Amikor az örökké széttörik – Pokoltó
2026. március 02., hétfő

Egy jól felépített, átgondolt böjt kifejezetten hasznos lehet – videó

Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.

Egy jól felépített, átgondolt böjt kifejezetten hasznos lehet – videó
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Batáta a tányéron: köretből főszereplő

Az édesburgonya ma már nem egzotikum, hanem a tudatos konyha egyik kedvence: a Dél-Amerikából származó növény történetét, itthoni elérhetőségét és az izgalmasabb édes-sós felhasználási módjait járja körül a Krónika összeállítása.

Batáta a tányéron: köretből főszereplő
Batáta a tányéron: köretből főszereplő
2026. március 02., hétfő

Batáta a tányéron: köretből főszereplő

2026. március 01., vasárnap

Mindennapi konyhai tevékenységünk: a mosogatás

A mosogatás egy olyan mindennapi konyhai tevékenységünk – sok más házimunkával együtt –, amely akkor válik igazán látványossá, ha elmarad. Bár „jelentéktelen” foglalatosság, mégis sok internetes edukációs tartalom foglalkozik ezzel a témával.

Mindennapi konyhai tevékenységünk: a mosogatás
2026. február 28., szombat

Erdélyből Madridig – Vass Krisztina tervezői világa

Fa, fém, filozofikus gondolkodás és karakteres tárgyak: Vass Krisztina számára a dizájn nem trendkövetés, hanem kapcsolatkeresés. Erdélyből indulva épít nemzetközi jelenlétet, tudatosan, mégis nyitottan.

Erdélyből Madridig – Vass Krisztina tervezői világa
Hirdetés