A lélek drámái a vásznon: Karácsony Ernőre emlékeztek
Fotó: Hodgyai István / Székelyudvarhely Művelődési Ház
Életével és művészetével összetéveszthetetlen alakja volt a város kulturális életének – hangzott el január 21-én a székelyudvarhelyi Művelődési Házban, ahol kiállítással emlékeztek a tíz éve elhunyt Karácsony Ernő festőművészre.
Péter Beáta
2025. január 22., 12:062025. január 22., 12:06
2025. január 22., 12:202025. január 22., 12:20
Zsúfolásig megtelt kedden délután a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncertterme, ahol – a magyar kultúra napja köré fonódó programok sorában – egy emlékkiállítással tisztelegtek Karácsony Ernő életműve előtt. A kiállított alkotásokat magánszemélyek kölcsönözték Tamás György kurátor és a Művelődési Ház felhívása nyomán.
Fotó: Hodgyai István / Székelyudvarhely Művelődési Ház
A Tamás György kezdeményezte, és a Művelődési Ház – partnerségben a Székelyudvarhelyi Magyar-Örmény Kulturális Egyesülettel – szervezte kiállításon egy olyan székelyudvarhelyi művészre emlékeztek, aki életével és művészetével összetéveszthetetlen alakja volt a város kulturális életének – ahogy Simon Mária Tímea, a Művelődési Ház igazgatója fogalmazott a megnyitón.
Simon Mária Tímea
Fotó: Hodgyai István / Székelyudvarhely Művelődési Ház
Rámutott, Karácsony Ernő művészete több életénél, s habár nem teljesen része a kánonnak, a kultúra és az udvarhelyi kultúra nemcsak a kanonizált művészek és szerzők összessége, hanem sokkal több annál, „így Karácsony Ernő művészete szerves része a mi udvarhelyiségünknek.
Képei által megőrizzük a kultúrkocsmák városát is, ahol mindig történt valami fontos, sőt, sokszor ott történt az igazán fontos, legyen szó irodalomról, zenéről vagy akár képzőművészetről. Karácsony Ernő festményei által megőrizzük kicsit a város kulturális történelmének egy igen értékes szeletét.”
Bágyi Bence Jakab
Fotó: Hodgyai István / Székelyudvarhely Művelődési Ház
A művész akarva-akaratlan is, de a lelkével dolgozik. Karácsony Ernő képeit nézve nem is kerül erőfeszítésbe észrevenni a lélek dimenzióját. Ott van a mozdulatban, amely nyomot hagy a vásznon, a színek egymásnak feszülésében. A Káosz című kép, mint vallomás emlékeztet minket arra, hogy azokra, akikben ilyen erősen munkálkodik a lélek, vigyázni kell – emelte ki a kiállítást méltató beszédében Dimény-Varga Fanni.
Karácsony Ernő
Fotó: Forrás: In Memoriam Karácsony Ernő Facebook-oldal
A művészettörténész röviden a művész életútját is felidézte: Karácsony Ernő 1968-ban született Székelyudvarhelyen, apai ágon örmény családba. Felmenője Karácsony János a nagybányai festőiskolában tanult, Ziffer Sándor irányítása alatt, apja id. Karácsony László és testvére ifj. Karácsony László követték elődjüket ezen a pályán, noha egyiküknek sem adatott meg, hogy kizárólag a festészetnek éljenek. Mindhárman főként akvarellel dolgoztak, leginkább tájképek és csendéletek jellemzik életművüket.
Szakmai fejlődésében Maszelka János és Ipó László udvarhelyszéki festők támogatták, de hatással voltak rá művészbarátai is, mint például Bíró Gábor. Tíz éve hunyt el, mindössze 47 évesen, két fiú édesapjaként.
Dimény-Varga Fanni
Fotó: Hodgyai István / Székelyudvarhely Művelődési Ház
„Nem véletlen, hogy alkotásainak vázát a táj, a közvetlen környezet adja, akárcsak elődeinél. Ő azonban már nem lett akvarellista, főként olajjal dolgozott és kialakította sajátos formavilágát, szívesebben tartotta magát a saját, mintsem irányzatok és iskolák szabályaihoz. Képei látomások, egy belső világ kivetülései, hol figurális, hol teljesen absztrakt formában. Valójában felesleges is efféle kategóriákba sorolni az alkotásokat, mert érezni, hogy a valóságból ismerős, beazonosítható részletek is csak díszletként szolgálnak a lélek drámájában.”
Fotó: Székelyudvarhely Művelődés Ház/Facebook
Dimény-Varga Fanni úgy véli, Karácsony Ernő művei sosem megfagyott, nyugalomban levő részleteket jelenítenek meg. A formákban benne van a mozgás, az ecsetkezelésben a lendület, a festék felhordásában az erő, a színekben az átalakulás, a tér izzik, a levegő vibrál. „Mindezt akár egy képen is megfigyelhetjük, tekintsünk csak a Gyökéraktok című műre.
Munkásságát a három alapszín mentén tudjuk korszakolni, a kiállításon is megkereshetjük a vörös, a sárga és a kék korszakhoz tartozó alkotásokat.”
Tamás György
Fotó: Hodgyai István / Székelyudvarhely Művelődési Ház
Ha életműkiállításra gondolunk, az lenne a lényeg, hogy a festőnek a teljes életciklusát, a festészetének az alakulását tudjuk bemutatni – hangsúlyozta a megnyitón Tamás György kurátor, aki beszédében személyes élményeket is felelevenített, és megköszönte mindazoknak, akik képeket ajánlottak fel a kiállításhoz. Mint mondta, több mint száz képet kínáltak fel, olyant is, amelyet nem ismert eddig, és olyant is, amelyet méretei okán nem tudtak most kiállítani. „Azt tekintettem szem előtt, amikor összeválogattam az anyagot, hogy egyrészt a témák ne nagyon ismétlődjenek, másrészt, a korszakokat tudjuk végigvinni, ami Ernő művészetét jellemezte.”
Fotó: Hodgyai István / Székelyudvarhely Művelődési Ház
A megnyitón közreműködött az Amabile Duo, Bágyi Bence Jakab költő pedig erre az alkalomra írt versét olvasta fel. Az ünnepség zárásaként levetítették Bálint Arthur Háromig maradok című, Karácsony Ernőről készült filmjét. A megnyitót követő kötetlen beszélgetések során pedig itt is, ott is elhangoztak a művészhez fűződő élmények, a róla szóló történetek, anekdoták. Székelyudvarhely Karácsony Ernőre emlékezett.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Egy hétköznap ízei
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Egy hétköznap ízei
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Lusta asszony rétese – videó
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Lusta asszony rétese – videó
Esterházy-rostélyos
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Esterházy-rostélyos
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Mi legyen a karácsonyfával?
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Mi legyen a karácsonyfával?
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Szondy-Adorján György: Alapszín
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
Szondy-Adorján György: Alapszín
Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!