A kézdivásárhelyi fotós, aki az év természetfotóját készítette
Moldován Zsolt
Fotó: Gyergyai Botond
Moldován Zsolt kézdivásárhelyi fotográfus nyerte el Az év természetfotója 2023-ban címet a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége által 31. alkalommal meghirdetett pályázaton, amely Magyarország és a régió legnagyobb nemzeti természetfotó-versenye. A Magasugrás című alkotás a háromszéki Csernáton határában készült tavaly nyáron, és egy cserebogár után ugró kisrókát ábrázol. A civilben mezőgazdászként dolgozó fotóst az elnyert díjról, a fényképészet iránti szenvedélyéről, jelenlegi és jövőbeli projektjeiről kérdeztük.
Farkas Áron Imre
2023. november 13., 21:302023. november 13., 21:30
– Magasugrás című fotóddal a napokban elnyerted az év természetfotója díjat a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége pályázatán. Mit jelent számodra az elismerés?
– A díjátadó, illetve a kiállításmegnyitó Budapesten, a Természettudományi Múzeum kupolatermében volt november 7-én. Idén 31. alkalommal szervezte meg a naturArt Magyarország, és a régió legrangosabb természetfotó pályázatának számít. Három fődíj volt a pályázaton, az év természetfotósa, az év ifjú természetfotósa és az év természetfotója, amelyet a pályázatra beküldött, a zsűri által legjobbnak tartott alkotás érdemelte ki. Először 2017-ben került falra képem ezen a pályázaton, de az idei díjátadó mindent felülmúlt. Hatalmas elismerés számomra, nagyon erős mezőnyben sikerült megnyerni ezt a díjat.
– Amikor tavaly Csernáton határában elkészítetted az említett fotót, már akkor érezted, hogy egy különleges pillanatot sikerült megörökíteni?
– Először csak reménykedtem, hogy technikailag is jól sikerült, majd miután megnéztem az LCD-t a gépen, rögtön tudtam, hogy csodás pillanatot sikerült elkapnom. A gép keresőjében követtem a horizonton játszadozó rókakölyköt, amikor hirtelen megjelent egy cserebogár. Eleinte csak felnézett rá, majd utána feldobta magát a levegőbe, és visszapottyant a földre. Rögtön tovább is küldtem a képet 2-3 személynek, és kíváncsian vártam, hogy mutat majd nagy képernyőn. Nem csalódtam, minden a helyén volt. Sem azután, sem azelőtt nem volt alkalmam ezt a pillanatot megfigyelni.
A Magasugrás című, díjnyertes fotó.
Fotó: Moldován Zsolt
– Több rangos díjban is részesültél az elmúlt években. Melyikre vagy ezek közül a legbüszkébb?
– Mindegyikre lényegében. A Milvus pályázata volt az, amely által szélesebb körben felfigyeltek a kisrókára az országban, megadta a motivációt és a kezdő löketet. Utána
Minden várakozásom felülmúlta, hogy idén elnyerte az Év Természetfotója címet Magyarországon, nagyon boldog vagyok, ezt az évet nehéz lesz megismételnem. Büszke arra vagyok, hogy egy olyan pillanatot tudtam elkapni, és bemutatni, amelyet sokan cukinak, mások jól elkapottnak, egyesek pedig csodálatosnak tartanak.
Ugyanakkor a fotó révén is nagyon sok embert sikerült a szakmában megismernem, akik munkája motiváló, példaértékű számomra.
Fotó: Moldován Zsolt
– Honnan ered a fotózás iránti szenvedélyed, és miért éppen a természetfotózás keltette fel az érdeklődésedet?
– Mindig is vonzott a természet közelsége, nem tudtam a négy fal között megülni. Kisgyerekkorom óta rácsodálkozok arra a világra, amely körülvesz, így a fotózás ezen ága adta magát már a kezdetektől. Zenit géppel kezdtem, amelyet édesapámtól kaptam, a filmes éra végén, és a digitális technika megjelenése elején. Nekem ez jelenti a fotózás legizgalmasabb, legsokszínűbb formáját, egy olyan világot, amelyben mindig történik valami, rengeteg akció, pillanat szalad el a szemünk előtt.
Egy kép akkor, és attól lesz jó, hogy elmesél egy történetet, üzenetet közöl a nézővel, technikailag tökéletes, meghatározó pillanatot, újszerű látásmódot mutat be. Nem egyszerű ezeket a karakterisztikákat egy fotóba sűríteni.
– Mezőgazdászként sok időt töltesz a természetben, így biztosan van alkalmad megfigyelni a minket körülvevő világ csodáit. Munka közben is ott lapul nálad a fényképezőgép, arra az esetre, ha valami különlegeset látsz, vagy a fotózást csak a szabadidőben űzöd?
– Nagyrészt nálam van a fényképezőgép, meg a drón is. Igen, rengeteg érdekes pillanatot láttam már, de sajnos nem tudtam megörökíteni, mivel nem voltam rákészülve. Ha valami nagyon különleges történik, szinte biztos, hogy nem készül róla kép, ezért is mondják, hogy a jó fotó először fejben születik meg, majd utána jön a keményebb dió, a kivitelezés. Ki kell ismerni az adott faj viselkedési szokásait, rengeteg időt kell rá szánni egy jó kép elkészítéséhez.
Az Árnyékok című fotó drónnal készült
Fotó: Moldován Zsolt
– Fényképezőgép mellett drónnal is fotózol. Miben más a légi fotózás, és hogyan egészíti ki egymást a kettő?
– A drón kamerájával nézve egy teljesen más világ tárul a szemünk elé, absztrakt formának tűnnek a megszokott tájelemek felülnézetből. Szeretek nagyon drónnal fotózni, nagyon izgalmas témák adódnak sokszor. Medvéket csíptem el sárga repcetáblában, amelyeket a földről nem tudtam volna, ugyanis eltakarta őket a magas repcevirág.
– Van „álomtémád”, amit még nem sikerült lencsevégre kapni, de nagyon szeretnél?
– Persze, a hiúz. Nagy kedvencem, de végtelenül nehéz látni is, nemhogy lefotózni. Egyelőre csak álom, de remélem nem csak az marad.
– Az őszi-téli időszakban mit szeretsz leginkább fotózni? Milyen projekteken dolgozol jelenleg és mit tervezel a következő időszakban?
– Nincs olyan téma, amit most kiemelnék ezekből az évszakokból, nagyon fotogén mindkét évszak. Szeretném egyedi módon bemutatni az ember-medve kapcsolatot, érdekes témának tartom.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!