A képzelet egy növény, és van úgy, hogy virágzik
Fotó: Pinti Attila
Bármit is ábrázol a kép, mindig az emberről szól, arról, hogy hogyan éljük meg önnön világunkat, hogyan lakjuk be a belső terünket – vallja Kelemen Örs Csongor. A csíkszeredai képzőművész évekig elzárkózott a kiállításoktól, most egy különleges grafikai tárlattal jelentkezik október 22-én.
Túros Eszter
2024. október 21., 20:192024. október 21., 20:19
2024. október 26., 17:582024. október 26., 17:58
– Első körben arra kérnélek, hogy kicsit értelmezd a kiállítás címét. Miért Rajzok a padlón?
– Ezen a pályán első kiállításunk, munkáink első bemutatása a padlón történik. Diákként mutatjuk így be az otthon elkészített munkákat a tanárunknak, az iskolában, a műteremben, aki elmondja a véleményét, a meglátásait, korrektúrát tart. Ezekkel a rajzokkal kezdtem – de festek is – tíz év alkotói szünet után újra, új életszemlélettel, megújult energiákkal. Abban, hogy eljutottam eddig a kiállításig, többen is támogattak, valamint voltak vásárlóim is. Köszönöm nekik. Ahhoz, hogy fenn tudjam tartani ezt a folyamatot, továbbra is szükségem van támogatásra.
Számomra ez egy újszerű állapot, és ahhoz, hogy tartani tudjam ezt a munkatempót, amiben örömömet lelem, nélkülözhetetlen. A rajzaim újra a padlón, ezúttal egy új élethelyzetben.
Fotó: Forrás: Kelemen Örs Csongor
– Milyen rajzok ezek?
– A kiindulópont az emberi test, ebben az esetben a fej, de nem a személy külső aspektusa vonz, hanem a rajz, és a belső világom manifesztációja. Szeretem a meglepetésszerű képi megoldásokat, a vonal, a folt alakulását. Az, hogy befejezetlenül hagyok bizonyos részeket, sőt tudatosan igyekszem kihangsúlyozni az üresen hagyott felületetet, még a Jánosi Antallal és Berszán Zsolttal közös Autopszia festészeti projektünk tapasztalatából továbbvitt formai megoldás. Idén nyáron kezdtem újra rajzolni, több mint száz ilyen kisebb rajzom van – köztük kevésbé sikerültek is, amelyek felfedetlenül maradnak –, de többségükkel elégedett vagyok, és kiállításra késznek tartom őket.
Miért az ember? Végül bármit is ábrázol a kép, mindig az emberről szól, önmagunkról, arról, hogyan vagyunk, hogyan éljük meg önnön világunkat, hogyan lakjuk be a belső terünket. Szeretem továbbfogalmazni az adott formát, átalakítani a látszót, A képzeletem egy növény és van úgy, hogy virágzik.
Fotó: Forrás: Kelemen Örs Csongor
– Milyen intenzitással foglalkoztat a téma?
– Minden időmet a művészetnek szentelem. Arra az időre gondolok, ami szabadon marad a munkahely és az otthoni ténykedések mellett. Szeretem ezt csinálni, örömömet lelem benne. Fontosnak és értékesnek tartom mindenféle szempontból. Végül is egy emberi élet megtapasztalását hordozza minden vonal amit húzok. Az, ahogyan a kép alakul, a belső életem minősége. Ezt tartom a rajzaim témájának, amit a képi megoldások végtelene hordoz. Hogy meddig tudom csinálni?
Ha pedig elfáradok szellemileg, akkor áttérek a színekre.Vagy méretet változtatok. Szeretnék nagyméretű rajzokat is készíteni... Van néhány festményem is. De az is jó ösztönző, ha tudom, hogy mások is értékelik amit csinálok. Az emberi test az, amiből kiindulok, amibe úgymond belenőttem, vagy akár mondhatnám, vele együtt nőttem fel. Mindig is az emberi test volt a kiindulópont. Diákként is ezen dolgoztunk, tanultuk az emberi testet, az anatómiáját, arányait, ezen fejlődtem. Szeretem, ha a test nem kap aktív szerepet. Mondjuk egy teljes emberi test, amivel nem történik semmi, csak áll, viszont képileg a vonal, a folt alakulása annál mozgalmasabb.
Fotó: Forrás: Kelemen Örs Csongor
– Végső soron, ha a rajzaidat, festményeidet nézzük, nagyjából mind egy szűk témán belül körvonalazódnak. Mennyire, miben váloztak ezek a rajzok, mi változott?
– Úgy érzem, hogy a rajzaim megszépültek – fizikailag is és rajzilag is – és én is belsőleg. És ezzel nem vesztettek expresszivitásukból.
– Mikor, hogyan zárul le egy ilyen intenzív folyamat, mikor érzed elégnek?
– Még nem érzem lezárulni a folyamatot, elég késztetést érzek magamban, hogy gyakoroljam, amit elkezdtem. Mivel egy folyamatról van szó, a változás a része, s ha szükség van rá, jöhet. Addig is csinálnom kell a legjobb tudásomnak megfelelően, természetesen úgy, ahogy adja magát. Most úgy érzem, hogy a rajzaim megszépültek – fizikailag is és rajzilag is – és én is belsőleg. És ezzel nem vesztettek expresszivitásukból.
A folyamatnak nem csak belső vonatkoztatása van. A munkáim kiállításának, bemutatásának kell hogy legyen minőségi hozadéka, ami pozitívan hat az életemre. Hiszek ebben.
Fotó: Pinti Attila
– Mit gondolsz a művészet mint áru kérdéséről? És mit remélsz ezzel kapcsolatban?
– Úgy képzelem, hogy a művészet a fejlődésen alapuló teremtési folyamat része, és rajta keresztül megélhetem, újraélhetem önnön lényem helyzetét, a kreatív gesztus által.
Szerintem a művészete eladásával a művész aktív részesévé válik egy működő társadalmi mechanizmusnak, melyben a pénz, mint egy közös szellemi konvenció, képes energiát, tudást, tapasztalatot átvinni időn és téren keresztül egyik embertől a másikig.
Fotó: Forrás: Kelemen Örs Csongor
– És mit gondolsz a sikerről?
– Egyik legkedvesebb téma, ami foglalkoztat. A siker megnyilvánul a belső és külső életünkben egyaránt, de a kettőt nem kell különválasztani a gyakorlatban. A sikeresség a belső életben számomra az élet pozitív megélését jelenti. A külső életben való sikeresség alapja pedig a megfelelő belső beállítottság. Hiszem, hogy a sikerességhez oda kell alakulni. Egységben lenni azzal, amivé válni szeretnénk, egységben lenni a céllal. Lehet, hogy annak a helynek, állapotnak megvan a saját „frekvenciája”, ami bennem is létre kell, hogy jöjjön. Egyfajta vonzást, vonzódást is érzek ebben...
Rajzok a padlón
A kiállítás október 22-én, kedden, 18 órától nyílik a csíkszeredai Mafinom+ étteremben, a munkák csak ezen a napon lesznek megtekinthetőek.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kék a kökény, recece...
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
Kék a kökény, recece...
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
Amikor a libák elárulták Mártont
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
Amikor a libák elárulták Mártont
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
A kékülő tinóruk nyomában
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
A kékülő tinóruk nyomában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!