
Bár nem fesztivál, a hangulat fergeteges
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
Mit csinálhat egy középiskolás, ha végigbulizta az összes erdélyi fesztivált, és most másfajta élményre vágyik? Az Udvartér Alkotótábor a magyarországi olvasótáborok több évtizedes hagyományának szellemiségében szerveződő, vadonatúj tábor, ezért utána jártunk, honnan indult, és mivé lett ez a kezdeményezés.
2017. augusztus 01., 14:272017. augusztus 01., 14:27
2017. augusztus 02., 16:592017. augusztus 02., 16:59
Az Udvartér Alkotótábor szervezői és vezetői a Fábián Zoltán Olvasótáborban edződtek éveken át. A Fábián Zoltán Olvasótábor a művészetek iránt érdeklődő fiatalok gyűjtőhelye, amelyet továbbra is szerveznek, ennek rajtol idén erdélyi kiadása, az Udvartér Alkotótábor.
A Fábián Zoltán Olvasótábor egy Hatvan városában megszületett mozgalom, amellyel a kommunizmus idején elérhetetlennek számított tudásanyagot igyekeztek elérhetővé tenni a középiskolások számára. A rezsim a múlté, de a tábor iránti igény nem szűnt meg: minden évben két hétig művelődhetnek az érdeklődő középiskolások.
Kézdivásárhely, Hatvan testvérvárosa az 1990-es évek elején kapcsolódott be az olvasótábori mozgalomba. Ferencz Éva, a Nagy Mózes Elméleti Líceum magyar és angol szakos tanárnője férjével, Ferencz Attilával 2006 és 2016 között volt az olvasótábor szervezője:
A testvérvárossal való együttműködésnek egyik célja volt, hogy a magyarországi diákokkal megismertessék az ottani tankönyvekből „kifelejtett” Erdélyt. Az évente váltott, erdélyi és magyarországi helyszíneken zajló olvasótábor befogadóképessége 25-50 személy között mozgott. Ferencz szerint a kis létszám a tábor egyik nagy erőssége, azért ilyen szűk a létszám, mert a tevékenység alapvetően a csoportfoglalkozásokra és a személyes kapcsolatok építésére fekteti a hangsúlyt, ugyanis ez tábor, és nem fesztivál. A rendszeresen visszatérő fiatalok és az elmúlt évek tapasztalatai ezt igazolják: aki egyszer eljutott az olvasótáborba, nagy valószínűséggel megszereti, visszatér és marad.
Az olvasótábor mindennek az alapja
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
„Az Udvarteret egy olyan csapattal szervezzük, akik kilencedikes korukban táborozókként kezdték. Fontos leszögezni, hogy az Udvartér Alkotótábor elsősorban a Fábián Zoltán Olvasótábornak köszönheti a létrejöttét. Mi tőlük tanultuk meg ezt a fajta táborszervezést, az ő hagyományaikat igyekszünk továbbgondolni, módosítani a saját igényeink szerint. Mindenképpen abban a szellemiségben szeretnék szervezni a tábort, ahogy a valamikori olvasótábor szervezői megálmodták” – tette hozzá Ferencz Éva. Továbbra is tartják a kapcsolatot a Fábián Zoltán Olvasótáborral. Idén az egyik legrangosabb meghívottjuk a tábor egyik alapítója, Kocsis István, nyugalmazott hatvani könyvtárigazgató, aki az udvartereseknek az olvasótáborok történetéről fog előadást tartani. A kéthetes vakáció idején az erdélyi, moldvai és magyarországi résztvevők műhelyfoglalkozásokon és szemináriumokon vesznek részt, emellett tervben van egy Szent László-emléktúra.
Az első tábor központi témája az utópia, hozzá kapcsolódik az idén évfordulós Arany János, a Szent László-emlékév, illetve a Reformáció 500. évfordulója. A drámaműhely foglalkozásai Arany János balladái köré épülnek. Emellett még négy műhely tevékenységébe kóstolhatnak bele a középiskolások: szkriptórium (író-olvasó műhely), médiaműhely, zeneműhely és stúdióműhely, ahol többek közt a képregény készítés fortélyaival is megismerkednek. A napi program része még a népdaltanulás, foglalkoznak az évfordulós személyiségek munkásságával, illetve lehetőség nyílik az önálló kutatásra az olvasókuckó nevet viselő tábori könyvtárban.
Olvasni mindenkor, mindenhol
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
Hogy megtudjuk, mit jelent ez a két hét a diákok számára, megkerestünk néhány visszatérő táborozót, akik már szervezőként vesznek részt a táborban. Deme Johanna 15 évesen vett először részt az olvasótáborban, ennek idén lesz tíz éve. Őt a közösség fogta meg, ezért tért évről évre vissza.
– magyarázza Johanna, aki az olvasótáborból tanulta meg az önkéntesség szeretetét, hiszen amint „kinőtt” a táborozók korosztályából, táboroztatóvá vált. „Én angol-magyar szakos tanárnak készülök, tehát a táboroztatás nekem pont szakmába vág. Rengeteget tanulunk egymástól vezetőként is, hiszen mindenki megosztja a saját tudását. Nem tartom valószínűnek, hogy máshol jobb belátást nyerhetnék a színház, film, építészet világába, mint az alkotótáborban. Már önmagának a szervezésnek is hatalmas készségfejlesztő hatása van, de minden felsorolt gyakorlatias aspektus ellenére a legfontosabb az élmény. Ebből viszont nem szeretnék kiragadni momentumokat, hanem a tábor egészét, szellemiségét emelném ki” – fejtette ki.
A szervezők. Legtöbben táborozóból lettek táboroztatók
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
Barabás Ágota 2009-ben vett részt először az olvasótáborban, 2012-től szervezőként tevékenykedik, jelenleg az Udvartér Alkotótábor szervezőcsapatát erősíti.
– magyarázza. Ágota a játszva megszerzett tudás mellett még sok mindent elsajátított az évek során: „Ahogy elkezdtem foglalkozni a tábor szervezésével, az ott kialakuló kapcsolatok váltak értékké a mindennapokban. A tábori közösség olyan, mint egy nagy család számomra, akikkel szívesen dolgozok együtt évközben a tábor szervezésen és más programokon is.”
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!