
Bár nem fesztivál, a hangulat fergeteges
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
Mit csinálhat egy középiskolás, ha végigbulizta az összes erdélyi fesztivált, és most másfajta élményre vágyik? Az Udvartér Alkotótábor a magyarországi olvasótáborok több évtizedes hagyományának szellemiségében szerveződő, vadonatúj tábor, ezért utána jártunk, honnan indult, és mivé lett ez a kezdeményezés.
2017. augusztus 01., 14:272017. augusztus 01., 14:27
2017. augusztus 02., 16:592017. augusztus 02., 16:59
Az Udvartér Alkotótábor szervezői és vezetői a Fábián Zoltán Olvasótáborban edződtek éveken át. A Fábián Zoltán Olvasótábor a művészetek iránt érdeklődő fiatalok gyűjtőhelye, amelyet továbbra is szerveznek, ennek rajtol idén erdélyi kiadása, az Udvartér Alkotótábor.
A Fábián Zoltán Olvasótábor egy Hatvan városában megszületett mozgalom, amellyel a kommunizmus idején elérhetetlennek számított tudásanyagot igyekeztek elérhetővé tenni a középiskolások számára. A rezsim a múlté, de a tábor iránti igény nem szűnt meg: minden évben két hétig művelődhetnek az érdeklődő középiskolások.
Kézdivásárhely, Hatvan testvérvárosa az 1990-es évek elején kapcsolódott be az olvasótábori mozgalomba. Ferencz Éva, a Nagy Mózes Elméleti Líceum magyar és angol szakos tanárnője férjével, Ferencz Attilával 2006 és 2016 között volt az olvasótábor szervezője:
A testvérvárossal való együttműködésnek egyik célja volt, hogy a magyarországi diákokkal megismertessék az ottani tankönyvekből „kifelejtett” Erdélyt. Az évente váltott, erdélyi és magyarországi helyszíneken zajló olvasótábor befogadóképessége 25-50 személy között mozgott. Ferencz szerint a kis létszám a tábor egyik nagy erőssége, azért ilyen szűk a létszám, mert a tevékenység alapvetően a csoportfoglalkozásokra és a személyes kapcsolatok építésére fekteti a hangsúlyt, ugyanis ez tábor, és nem fesztivál. A rendszeresen visszatérő fiatalok és az elmúlt évek tapasztalatai ezt igazolják: aki egyszer eljutott az olvasótáborba, nagy valószínűséggel megszereti, visszatér és marad.
Az olvasótábor mindennek az alapja
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
„Az Udvarteret egy olyan csapattal szervezzük, akik kilencedikes korukban táborozókként kezdték. Fontos leszögezni, hogy az Udvartér Alkotótábor elsősorban a Fábián Zoltán Olvasótábornak köszönheti a létrejöttét. Mi tőlük tanultuk meg ezt a fajta táborszervezést, az ő hagyományaikat igyekszünk továbbgondolni, módosítani a saját igényeink szerint. Mindenképpen abban a szellemiségben szeretnék szervezni a tábort, ahogy a valamikori olvasótábor szervezői megálmodták” – tette hozzá Ferencz Éva. Továbbra is tartják a kapcsolatot a Fábián Zoltán Olvasótáborral. Idén az egyik legrangosabb meghívottjuk a tábor egyik alapítója, Kocsis István, nyugalmazott hatvani könyvtárigazgató, aki az udvartereseknek az olvasótáborok történetéről fog előadást tartani. A kéthetes vakáció idején az erdélyi, moldvai és magyarországi résztvevők műhelyfoglalkozásokon és szemináriumokon vesznek részt, emellett tervben van egy Szent László-emléktúra.
Az első tábor központi témája az utópia, hozzá kapcsolódik az idén évfordulós Arany János, a Szent László-emlékév, illetve a Reformáció 500. évfordulója. A drámaműhely foglalkozásai Arany János balladái köré épülnek. Emellett még négy műhely tevékenységébe kóstolhatnak bele a középiskolások: szkriptórium (író-olvasó műhely), médiaműhely, zeneműhely és stúdióműhely, ahol többek közt a képregény készítés fortélyaival is megismerkednek. A napi program része még a népdaltanulás, foglalkoznak az évfordulós személyiségek munkásságával, illetve lehetőség nyílik az önálló kutatásra az olvasókuckó nevet viselő tábori könyvtárban.
Olvasni mindenkor, mindenhol
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
Hogy megtudjuk, mit jelent ez a két hét a diákok számára, megkerestünk néhány visszatérő táborozót, akik már szervezőként vesznek részt a táborban. Deme Johanna 15 évesen vett először részt az olvasótáborban, ennek idén lesz tíz éve. Őt a közösség fogta meg, ezért tért évről évre vissza.
– magyarázza Johanna, aki az olvasótáborból tanulta meg az önkéntesség szeretetét, hiszen amint „kinőtt” a táborozók korosztályából, táboroztatóvá vált. „Én angol-magyar szakos tanárnak készülök, tehát a táboroztatás nekem pont szakmába vág. Rengeteget tanulunk egymástól vezetőként is, hiszen mindenki megosztja a saját tudását. Nem tartom valószínűnek, hogy máshol jobb belátást nyerhetnék a színház, film, építészet világába, mint az alkotótáborban. Már önmagának a szervezésnek is hatalmas készségfejlesztő hatása van, de minden felsorolt gyakorlatias aspektus ellenére a legfontosabb az élmény. Ebből viszont nem szeretnék kiragadni momentumokat, hanem a tábor egészét, szellemiségét emelném ki” – fejtette ki.
A szervezők. Legtöbben táborozóból lettek táboroztatók
Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor
Barabás Ágota 2009-ben vett részt először az olvasótáborban, 2012-től szervezőként tevékenykedik, jelenleg az Udvartér Alkotótábor szervezőcsapatát erősíti.
– magyarázza. Ágota a játszva megszerzett tudás mellett még sok mindent elsajátított az évek során: „Ahogy elkezdtem foglalkozni a tábor szervezésével, az ott kialakuló kapcsolatok váltak értékké a mindennapokban. A tábori közösség olyan, mint egy nagy család számomra, akikkel szívesen dolgozok együtt évközben a tábor szervezésen és más programokon is.”
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
szóljon hozzá!