A dalok maradtak. Öt éve hunyt el Leonard Cohen

De ezt megelőzően voltak olyanok, akik még kazettára másolták a dalait, hogy meghódítsák a csajokat velük, lehetett ékesedni a tollával és a hangjával, de hát miért is ne? Azok a női háttérvokálok, kórusok, amelyekről mindig az érzése lehet az embernek, hogy valahogy így énekelhetnek az angyalok odafönt, amikor megérkezünk…

S hogy kiket ihletett, mekkora volt a hatása? Talán még most sem tudjuk ezt igazából, de abban biztos vagyok, hogy például a R.E.M., Suzanne Vega, Laura Marling, illetve a magyarok közül a Quimby is másképp szólna a Cohen-életmű nélkül. De ha ebbe nem is megyünk bele és csak az életére vagyunk kíváncsiak, a Tim Footman által írt életrajz 2010-ben magyarul is megjelent, ez egy igen jól dokumentált biográfia, függelékkel, történetekkel.  

Leonard Cohen öt évvel ezelőtt valahogy úgy távozott, mint David Bowie – elegánsan, úriemberi módon, ahogy a régi világban illett. A Yo Want it Darker lemezével egyet még visszaintett, aztán mosolyogva elment.

A következőket feltétlenül ajánlom, de az életmű nagyon sokrétű és fellelhető mindenütt, számtalan koncert- és válogatáslemezen. Ott van a Suzanne, az In My Secret Life, a Democracy, a Closing Time, a Chelsea Hotel és még sorolhatnám nagyon sokáig…

Dance me to the End of Love (1984)

Ez a dal a Various Positions című albumon jelent meg, és magában hordoz szinte mindent, amit egy Cohen-dal általában tartalmaz. Szomorkás szöveget, női vokált, némi hegedűt és lágy billentyű-aláfestést.

Hallelujjah (1984)

Szintén a Various Positions-ön jelent meg Cohen legismertebb vallomása – ez az istenkereső dal érte meg a legtöbb feldolgozást az életműből, egyfajta himnusz lett belőle az elmúlt évtizedekben. És úgy, hogy egyáltalán nem giccses, hanem egyszerűen csak szép és szívbemarkoló.

I'm Your Man (1988)

Az 1988-as nagylemez címadó dala, ez volt Cohen nyolcadik stúdiólemeze. Igazi nőhódító szám, egy csajozós válogatáskazetta kezdődalának tökéletes választás.

Take this waltz (1988)

Az I'm Your Man lemezen jelent meg, tulajdonképpen feldolgozás, hiszen Frederico Garcia Lorca spanyol költő egyik versének átdolgozása és megzenésítése. Erre a dallamra készült Zorán Volt egy tánc című dala (annak a szövege magyar, Zorán testvére, Dusán Sztevanovity írta, és teljesen másról szól, mint az eredeti).

Waiting for the Miracle (1992)

Amikor 18 éves koromban beültem a moziba az említett Született gyilkosok (Natural Born Killers, 1994, rendezte Oliver Stone) című filmre, és felcsendült ez a dal, az volt az a pillanat, amikor Cohen megmarkolt. Ültem a székben, és nem hittem a fülemnek és a szememnek, hogy ilyen jó dal létezhet. Az említett, The Future albumon jelent meg.

The Future (1992)

A lemez címadó dala, egyben a Született gyilkosok záródala, erre mennek fel a betűk a moziban: Oliver Stone mintegy keretbe foglalta a filmet a két Cohen-dallal. Egyébként felkavaró a szövege, de az egyik legnagyobb hatású és legpesszimistább.

You Want it Darker (2016)

És végezetül álljon itt az úgynevezett búcsúlemez, amelyben Cohen kimondja, hogy „Készen állok, Uram”.