
Fotó: HBO Max
Ígéretesen indult, kissé ellaposodott, a vége pedig inkább lett középszerű, mint jó, ez mégsem veszi el a készítők érdemeit, akik apait-anyait beletettek abba, hogy az HBO Max új, magyar sorozata, A besúgó rengeteg nézőhöz juthasson el. Kritika.
2022. május 18., 18:372022. május 18., 18:37
2022. május 18., 18:382022. május 18., 18:38
Bulik, kocsmázások, közös filmnézés a kollégium alagsorában, és némi rendszerellenes szervezkedés. Mindez annyira a közelmúlt történelme, hogy a filmesek még nem igazán nyúltak hozzá, hiszen valamiért a régmúlt történeteinek elmesélése vonzóbb, mivel a közelmúlt még elevenen él az élő emlékezetben.
Szentgyörgyi Bálint és csapata azonban

Az HBO Max-en debütált, így egyszerre a világ 61 országában lett elérhető az új magyar sorozat, ami a Kádár-korszak besúgóinak mindennapjaiba nyújt betekintést. A besúgó egy minőségi széria, amit sokáig fogunk még hivatkozási pontként emlegetni.
A meglehetősen jól induló sorozatot az első pillanattól kezdve nem lehet korhűtlenséggel vádolni, hiszen minden díszlet, minden régi tárgy a helyén van benne, legyen szó a lepukkant kollégiumról, a szürke rendőrségi épületről, vagy épp egy vonatbelsőről, amelyet nagyon át sem kellett alakítani, csak megtölteni a kort idéző tárgyakkal, és a néző máris a rendszerváltás előtti időkben találhatta magát. A történetvezetés azonban már nem sikerült ennyire jól,
Fotó: HBO Max
A sorozat negatívabb megítélése az első néhány rész megjelenése után kezdődött, amikor Veiszer Alinda műsorában Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történészek mondták el lesújtó véleményüket A besúgó kapcsán, kifejtve, hogy a sorozat – annak ellenére, hogy fikció – olyan történetet mesél el, amely a rendszerváltást megelőzően
Rainer szerint nem volt olyan, hogy a tartótiszt a vonaton, vagyis nyilvános helyen szervezte be a besúgót, ahogy az a sorozatban történt, hiszen ezt a tevékenységet nagy körültekintéssel, hivatalos helyiségben végezték. Hodosán Róza szerint
Fotó: HBO Max
Továbbá elképzelhetetlen volt az, hogy egy táborban egymással vitázzon a KISZ egyik embere és az ellenzék vezéregyénisége arról, hogy a kommunizmus miért jó vagy miért rossz. (És valóban, a politikai vitákat meghonosító szabadegyetemek a rendszerváltás után bontakoztak ki, nem pedig a kommunista rezsim elnyomása alatt, hiszen akkoriban gyakorlatilag lehetetlen volt nyilvánosan ilyet szervezni.)
A történész azt is kifogásolta, hogy a történelmi képsorokból összevágott főcím is azt sugallta, hogy a sorozat megtörtént eseményeket dolgoz fel, holott ez egyáltalán nem így van, nem az akkori valóságot mutatja, emellett pedig
Fotó: HBO Max
A besúgó szakmai stábja azonban biztosan nem azzal a szándékkal készítette el az HBO-nak a sorozatot, hogy ezt a történelmi korszakot hiteltelenítse, Szentgyörgyi Bálint és alkotótársai csupán egy kitalált történetet szerettek volna elmesélni arról, hogy
A sorozat pedig pont a besúgó Geri cselekedetei miatt válik életszerűtlenné, hiszen
Fotó: HBO Max
Amikor pedig lebukik, akkor villámgyorsan kovácsol előnyt a helyzetéből, és képes sakkban tartani mindenkit annak érdekében, hogy az álcája megmaradjon. Emellett kiveszi a részét a rendszerellenes szervezkedésből, és tulajdonképpen ő lesz az egész szervezkedés agya, mialatt a karizmatikus vezéregyéniségként bemutatott Száva Zsolt részről részre omlik össze, és megkérdőjelez mindent, amit addig tett, vagy tenni szándékozik.
Mindössze ezt az életszerűtlenséget és a kissé összecsapott befejezést lehet negatívumként felróni a sorozatnak, valamint azt, hogy egyes szereplőket indokolatlanul a háttérbe szorított a cselekmény feszessége miatt, holott nagyobb potenciál lett volna bennük (lásd a Katkát alakító Szász Júlia vagy az Adélt játszó Hermányi Mariann), de nyilván ennyit engedett a sorozat játékideje.
Fotó: HBO Max
A Gerit alakító Váradi Gergelynek viszont volt lehetősége kiteljesedni, karakterfejlődése pedig egy szép ívet ír le:
A Patkós Márton által megformált Száva Zsoltról viszont nem mondható el ugyanez, ugyanis a karizmatikus vezéregyéniségből sikerült egy agresszív, a szerelemtől elvakított és önmaga tetteit megkérdőjelező ellenszenves figurát kreálni, aki már szinte mindegy, hogy mit tesz, az évad egyik kulcsjelenetében, a forradalmi felvonuláson pedig egy vállrándítással veszik tudomásul a többiek, hogy nem jön, holott ő volt az egésznek a kitalálója és szervezője.
Thúróczy Szabolcs tartótisztjét is sikerült „félredobni” a végére, lányát, a Szőke Abigél által játszott Judit karakterét pedig egy megvezetett szerelmi érdekeltséggé tenni, ami egyáltalán nem tett jót annak, hogy
Fotó: HBO Max
A besúgó ugyanakkor minden hibája ellenére nem süllyed egy középszerű Netflix-dráma szintjére, viszont a legendás HBO-szintet sem sikerül elérnie, és minőségében elmarad a nagy etalonnak számító, szintén HBO-s Aranyélettől, amelynek
A besúgó még kiküszöbölheti a „gyerekbetegségeit”, amennyiben berendelik és elkészítik belőle a következő szezont, amelyre egyébként nagy szükség van az első évad befejezésének tükrében.
• Videó: HBO Max
Szentgyörgyi Bálinték a promóanyagok és a werkfilmek tanúsága szerint a legnagyobb odaadással készítették ezt a sorozatot, amely annak ellenére, hogy nem sikerült tökéletesen, megérdemli a bizalmat, és azt, hogy elkészüljön hozzá a folytatás, amely már várhatóan kinövi a mostani évad gyerekbetegségeit.
Reméljük, hogy nem most láthatta utoljára a fél világ a rendszert megdönteni akaró Száva Zsoltékat.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!