
Karácsonyi üdvözlet három nyelven - 1989
Fotó: Fortepan/Dőri András
„Mint akik negyven évet kalitkába voltak zárva, majd hirtelen kiengedték. Egy madár sem merne kirepülni” – idézte 1989 decemberének karácsonyi hangulatát nagymamám.
2024. december 25., 16:422024. december 25., 16:42
2024. december 25., 16:442024. december 25., 16:44
1989 decemberében hirtelen véget ért az addig ismert, elnyomó rendszer, az emberek pedig nem tudták mitévők legyenek. A hirtelen jött szabadságban nem a nyugalom, hanem inkább a pánik hangulata uralkodott – fogalmazott nagytatám.
Románia lakossága a tévék előtt ülve várta a fejleményeket, a médiából azonban ömlött a megfélemlítés. A karácsonyi hangulatot felváltotta a félelem. Nem lehetett örülni az ünnepnek, hogyan is lehetett volna, amikor káosz volt az egész országban – mesélték a nagyszüleim.
Marosvásárhely, 1989 karácsonya
Fotó: Fortepan/Várhelyi Iván
„Mindenhol terroristákat láttak az emberek, ellenségeket. A tévében ugyanis ezzel ijesztegedték az embereket, mindenki paranoiás lett. Olyan helyeken is ellenségeket láttak a lakók, ahol senki nem volt, a távolban megjelenő fákat is elkönyvelték terroristáknak.
A házból sem mertek kimenni, még azok sem, akik nem vették be az ijesztegetéseket, akkora volt a zűrzavar. Nyilván nem voltak terroristák, az egész egy államcsíny volt” – osztotta meg nagytatám.
1989, Bukarest
Fotó: Fortepan
A Csíkszeredában élő nagyszüleim azt mondják, negyven év után ez volt az első szabad karácsonyuk, ám nem tudtak erre figyelni. Nagymamám szavaival élve, nem tudták az emberek, hogy ezután mi lesz, merre menjenek, mit csináljanak. Ezt csak tetézte, amikor december 25-én kivégezték a Ceaușescu-házaspárt. „Szégyen volt, hogy az országunk karácsonykor meggyilkolja a vezetőjét.”
1989, Bukarest
Fotó: Fortepan/Nagy Z. László
Sokan a tévé előtt vártak – többen összegyűlve szomszédokul, hiszen nem volt mindenkinek készüléke. A megszokott napi kétórás műsor helyett állandóan volt adás, ami önmagában nagy szenzáció volt, ráadásul akkor volt először színes adás is – emlékezett vissza nagymamám.
Papp Kincses Emese a Virassz velem című könyvében azt is leírta, hogy akkor három nyelven – románul, németül és magyarul – kívántak boldog karácsonyt a médiában, addig nem volt ilyen.
1989, Temesvár
Fotó: Fortepan
„Én ekkor a csíkszeredai fonodában dolgoztam, ott is mindenki terroristákat látott. Mondták, hogy vigyázzunk, a Sutánál vannak a fák mellett. Persze senki sem volt ott, félrevezettek. Később jöttek rá csak az emberek, hogy átverés volt” – mesélte nagymamám. Nagytatám szerint a két fegyveres erő, a hadsereg és a belügyminisztérium összefogott, tőlük jött a puccs.
Fotó: Fortepan/Dőri András
Akik közalkalmazottak voltak, még huszonharmadikán (akkor szombatra esett) is dolgoztak. Sokan elmenekültek, viszont akik becsületből maradtak, azoknak a családjaik féltették őket. Sok helyen a lázadó tömeg ugyanis nem válogatott, mindegy volt, hogy besúgó vagy sem az adott katona, rendőr, a nép szemében bűnhődnie kellett. Autókat gyújtottak fel, ablakokat törtek be.
1989, Bukarest
Fotó: Fortepan/Nagy Z. László
Reménykedéssel jött a karácsony, aztán pedig a káosz uralkodott.
35 év telt el azóta. A nagyszüleim – mint ahogy sokan mások – a mai napig élesen emlékeznek az akkori történésekre. Nem is szabad elfelejteni.
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
szóljon hozzá!