
Karácsonyi üdvözlet három nyelven - 1989
Fotó: Fortepan/Dőri András
„Mint akik negyven évet kalitkába voltak zárva, majd hirtelen kiengedték. Egy madár sem merne kirepülni” – idézte 1989 decemberének karácsonyi hangulatát nagymamám.
2024. december 25., 16:422024. december 25., 16:42
2024. december 25., 16:442024. december 25., 16:44
1989 decemberében hirtelen véget ért az addig ismert, elnyomó rendszer, az emberek pedig nem tudták mitévők legyenek. A hirtelen jött szabadságban nem a nyugalom, hanem inkább a pánik hangulata uralkodott – fogalmazott nagytatám.
Románia lakossága a tévék előtt ülve várta a fejleményeket, a médiából azonban ömlött a megfélemlítés. A karácsonyi hangulatot felváltotta a félelem. Nem lehetett örülni az ünnepnek, hogyan is lehetett volna, amikor káosz volt az egész országban – mesélték a nagyszüleim.
Marosvásárhely, 1989 karácsonya
Fotó: Fortepan/Várhelyi Iván
„Mindenhol terroristákat láttak az emberek, ellenségeket. A tévében ugyanis ezzel ijesztegedték az embereket, mindenki paranoiás lett. Olyan helyeken is ellenségeket láttak a lakók, ahol senki nem volt, a távolban megjelenő fákat is elkönyvelték terroristáknak.
A házból sem mertek kimenni, még azok sem, akik nem vették be az ijesztegetéseket, akkora volt a zűrzavar. Nyilván nem voltak terroristák, az egész egy államcsíny volt” – osztotta meg nagytatám.
1989, Bukarest
Fotó: Fortepan
A Csíkszeredában élő nagyszüleim azt mondják, negyven év után ez volt az első szabad karácsonyuk, ám nem tudtak erre figyelni. Nagymamám szavaival élve, nem tudták az emberek, hogy ezután mi lesz, merre menjenek, mit csináljanak. Ezt csak tetézte, amikor december 25-én kivégezték a Ceaușescu-házaspárt. „Szégyen volt, hogy az országunk karácsonykor meggyilkolja a vezetőjét.”
1989, Bukarest
Fotó: Fortepan/Nagy Z. László
Sokan a tévé előtt vártak – többen összegyűlve szomszédokul, hiszen nem volt mindenkinek készüléke. A megszokott napi kétórás műsor helyett állandóan volt adás, ami önmagában nagy szenzáció volt, ráadásul akkor volt először színes adás is – emlékezett vissza nagymamám.
Papp Kincses Emese a Virassz velem című könyvében azt is leírta, hogy akkor három nyelven – románul, németül és magyarul – kívántak boldog karácsonyt a médiában, addig nem volt ilyen.
1989, Temesvár
Fotó: Fortepan
„Én ekkor a csíkszeredai fonodában dolgoztam, ott is mindenki terroristákat látott. Mondták, hogy vigyázzunk, a Sutánál vannak a fák mellett. Persze senki sem volt ott, félrevezettek. Később jöttek rá csak az emberek, hogy átverés volt” – mesélte nagymamám. Nagytatám szerint a két fegyveres erő, a hadsereg és a belügyminisztérium összefogott, tőlük jött a puccs.
Fotó: Fortepan/Dőri András
Akik közalkalmazottak voltak, még huszonharmadikán (akkor szombatra esett) is dolgoztak. Sokan elmenekültek, viszont akik becsületből maradtak, azoknak a családjaik féltették őket. Sok helyen a lázadó tömeg ugyanis nem válogatott, mindegy volt, hogy besúgó vagy sem az adott katona, rendőr, a nép szemében bűnhődnie kellett. Autókat gyújtottak fel, ablakokat törtek be.
1989, Bukarest
Fotó: Fortepan/Nagy Z. László
Reménykedéssel jött a karácsony, aztán pedig a káosz uralkodott.
35 év telt el azóta. A nagyszüleim – mint ahogy sokan mások – a mai napig élesen emlékeznek az akkori történésekre. Nem is szabad elfelejteni.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.
Benzinkúti túlélőcsomagok, backstage-luxus és legendás csalódások – a Turnékonyha második fogásában a DreamFlow mesél arról, hogyan alakul az evés rendje ott, ahol mindig a koncert az első.
szóljon hozzá!