Vártemplomi meglepetés: Szent László legendája tárul fel a falakon
Freskórészlet a Vártemplom orgonakarzatának északi oldalán
Fotó: Haáz Vince
Szent László legendáját ábrázoló freskórészletek kerültek elő a marosvásárhelyi Vártemplom felújítása során. A néhány napja felfedezett falfestményrészlet különlegessége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent Lászlót ábrázoló freskója, amely városi környezetben került elő, ráadásul a lelet a Vártemplom építésének vélt idejét is megváltoztatja.
Szász Cs. Emese
2019. február 06., 17:472019. február 06., 17:47
Augusztus vége óta zajlik a nagyvolumenű felújítás a marosvásárhelyi Vártemplomban, a főként magyar állami támogatásból megvalósuló munkálatok során folyamatosan kerülnek elő a templom és Marosvásárhely történelmére vonatkozóan is fontos ismereteket rejtő régészeti, falkutatási leletek. Múlt héten például a templom északi falainak restaurálása folyamán került elő egy több részletből álló, monumentális freskórészlet: csaknem 15 méter hosszan húzódik, és Szent László legendáját ábrázolja.
Vannak jól értelmezhető részletek
Fotó: Haáz Vince
A falkutatási munkálatokat vezető Kiss Loránd restaurátor a templom orgonakarzatának északi oldalán mutatja be a leginkább látszó freskórészletet. Bár sok helyen még pár centis vakolat takarja, jól látszik, hogy
„Elég egyértelműen látszik, hogy a Szent László legenda ábrázolása került elő, a kun vitéz levágott feje, a megmentett lány, mellette a bárd, illetve a korona, ezek Szent László-attribútumok. De ami egyértelműsítette, hogy ez egy nagy kiterjedésű Szent László-legendaábrázolás, hogy előkerült az ütközet és az üldözés jelenete is” – magyarázza Kiss Loránd.
Kiss Loránd restaurátor szerint több szempontból fontos a feltárt falfestmény
Fotó: Haáz Vince
A restaurátor hozzáteszi: a 14. század végére, 15. század elejére datálható freskók egyértelműsítik a templom építésének idejét is. Eddig ugyanis olyan feltételezések voltak, hogy a templom a 15. század közepe táján épülhetett, ez azonban most megdőlni látszik éppen a freskók miatt, úgy tűnik, mégis régebbi lehet a templom.
Például szinte csak vörös árnyalatokat látunk, de ez nem azért van, mert így festették, hanem mert annyira átégtek a falak, hogy megváltoztak a színek. Ezeken még állagmegóvást kell végezni, utána jön egy kiegészítés: nem minden egészítődik ki, csak a kisméretű és hitelesen kiegészíthető hiányok” – magyarázza a restaurátor, aki szerint a munka végén a fehér templomfalon térképszerűen lesznek „kiállítva” a freskórészletek.
Látványos freskórészlet
Fotó: Haáz Vince
A megbontott freskókat jelenleg több centiméteres vastag vakolat borítja, a feltárt részeken látszik, hogy kőműveskalapáccsal dolgozták meg, hogy jól ragadjon rá a vakolat. Miután a templom református lett, a falképeket lemeszelték, majd a 18. század végén, amikor a templombelsőt felújították és barokk jelleget kapott, akkor kerülhetett rá a ma látható vastag vakolat a freskókra. „Ezen kívül még további ritka ábrázolások is előkerültek, de még nincs vége a feltárásnak, akkor tudunk egy összképet adni, amikor befejeztük a kutatást” – fogalmaz Kiss Loránd.
Fotó: Haáz Vince
„Számítottunk falfestményre, de Szent Lászlóra nem, hiszen ez egy ferences templom volt, és tudomásunk szerint Szűz Mária volt a védőszentje, a középkorban zarándokhely volt a Vártemplom” – magyarázza történelmi szempontokat Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. Hozzáteszi: a freskórészletek jelentősége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent Lászlót ábrázoló falképe, amely városi környezetből került elő, hiszen eddig általában falusi templomokból ismerünk ábrázolásokat.
Soós Zolán háta mögött az egyik kutatott falrészlet
Fotó: Haáz Vince
„Szent Lászlót 1192-ben avatták szentté, és a középkori magyar királyság legjelentősebb lovagkirálya lett, Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond udvartartása alatt lett úgymond divat. Az, hogy itt van a legenda, a székelység legfontosabb városában azt is mutatja, hogy Szent László kötődik a székelységhez.
– fejti ki Soós Zoltán, aki reméli, hogy sikerül restaurálni és a templom vezetésével közösen kiállítani ezeket a freskókat majd, és közös erőfeszítéssel egy újabb pompás látnivalóval gazdagodik majd Marosvásárhely városa.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
Kovászosuborka-leves – videó
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Kovászosuborka-leves – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!