Hirdetés
Hirdetés

Vártemplomi meglepetés: Szent László legendája tárul fel a falakon

Freskórészlet a Vártemplom orgonakarzatának északi oldalán •  Fotó: Haáz Vince

Freskórészlet a Vártemplom orgonakarzatának északi oldalán

Fotó: Haáz Vince

Szent László legendáját ábrázoló freskórészletek kerültek elő a marosvásárhelyi Vártemplom felújítása során. A néhány napja felfedezett falfestményrészlet különlegessége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent Lászlót ábrázoló freskója, amely városi környezetben került elő, ráadásul a lelet a Vártemplom építésének vélt idejét is megváltoztatja.

Szász Cs. Emese

2019. február 06., 17:472019. február 06., 17:47

Augusztus vége óta zajlik a nagyvolumenű felújítás a marosvásárhelyi Vártemplomban, a főként magyar állami támogatásból megvalósuló munkálatok során folyamatosan kerülnek elő a templom és Marosvásárhely történelmére vonatkozóan is fontos ismereteket rejtő régészeti, falkutatási leletek. Múlt héten például a templom északi falainak restaurálása folyamán került elő egy több részletből álló, monumentális freskórészlet: csaknem 15 méter hosszan húzódik, és Szent László legendáját ábrázolja.

Vannak jól értelmezhető részletek •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Vannak jól értelmezhető részletek

Hirdetés

Fotó: Haáz Vince

A falkutatási munkálatokat vezető Kiss Loránd restaurátor a templom orgonakarzatának északi oldalán mutatja be a leginkább látszó freskórészletet. Bár sok helyen még pár centis vakolat takarja, jól látszik, hogy

monumentális falfestményekről van szó, két méternél is magasabbak, tehát életnagyságnál nagyobb jelenetek láthatók rajta, amelyek a templom északi falának több pillérközére is kinyúlnak.

„Elég egyértelműen látszik, hogy a Szent László legenda ábrázolása került elő, a kun vitéz levágott feje, a megmentett lány, mellette a bárd, illetve a korona, ezek Szent László-attribútumok. De ami egyértelműsítette, hogy ez egy nagy kiterjedésű Szent László-legendaábrázolás, hogy előkerült az ütközet és az üldözés jelenete is” – magyarázza Kiss Loránd.

Kiss Loránd restaurátor szerint több szempontból fontos a feltárt falfestmény •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Kiss Loránd restaurátor szerint több szempontból fontos a feltárt falfestmény

Fotó: Haáz Vince

A restaurátor hozzáteszi: a 14. század végére, 15. század elejére datálható freskók egyértelműsítik a templom építésének idejét is. Eddig ugyanis olyan feltételezések voltak, hogy a templom a 15. század közepe táján épülhetett, ez azonban most megdőlni látszik éppen a freskók miatt, úgy tűnik, mégis régebbi lehet a templom.

Idézet
„A munka java még ezután következik. A freskókat egyelőre csak megtaláltuk, ez körülbelül annyi, mint amikor egy beteget felvágnak, s megmondják, mi baja van. Igazából ezek a freskórészletek még nem is látványosak, ilyen roncsszerűek, nehezen értelmezhetők. Az már viszont látszik, hogy bár töredékesek, elég látványos dolgot lehet kihozni belőlük. Azért is vannak rossz állapotban, mert a templom leégett az 1600-as években, ugyanakkor jelentős ideig fedél nélkül is volt, és ez azért meglátszik a falképeken.

Például szinte csak vörös árnyalatokat látunk, de ez nem azért van, mert így festették, hanem mert annyira átégtek a falak, hogy megváltoztak a színek. Ezeken még állagmegóvást kell végezni, utána jön egy kiegészítés: nem minden egészítődik ki, csak a kisméretű és hitelesen kiegészíthető hiányok” – magyarázza a restaurátor, aki szerint a munka végén a fehér templomfalon térképszerűen lesznek „kiállítva” a freskórészletek.

Látványos freskórészlet •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Látványos freskórészlet

Fotó: Haáz Vince

A megbontott freskókat jelenleg több centiméteres vastag vakolat borítja, a feltárt részeken látszik, hogy kőműveskalapáccsal dolgozták meg, hogy jól ragadjon rá a vakolat. Miután a templom református lett, a falképeket lemeszelték, majd a 18. század végén, amikor a templombelsőt felújították és barokk jelleget kapott, akkor kerülhetett rá a ma látható vastag vakolat a freskókra. „Ezen kívül még további ritka ábrázolások is előkerültek, de még nincs vége a feltárásnak, akkor tudunk egy összképet adni, amikor befejeztük a kutatást” – fogalmaz Kiss Loránd.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Számítottunk falfestményre, de Szent Lászlóra nem, hiszen ez egy ferences templom volt, és tudomásunk szerint Szűz Mária volt a védőszentje, a középkorban zarándokhely volt a Vártemplom” – magyarázza történelmi szempontokat Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. Hozzáteszi: a freskórészletek jelentősége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent Lászlót ábrázoló falképe, amely városi környezetből került elő, hiszen eddig általában falusi templomokból ismerünk ábrázolásokat.

Soós Zolán háta mögött az egyik kutatott falrészlet •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Soós Zolán háta mögött az egyik kutatott falrészlet

Fotó: Haáz Vince

„Szent Lászlót 1192-ben avatták szentté, és a középkori magyar királyság legjelentősebb lovagkirálya lett, Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond udvartartása alatt lett úgymond divat. Az, hogy itt van a legenda, a székelység legfontosabb városában azt is mutatja, hogy Szent László kötődik a székelységhez.

Idézet
A katonai társadalomban egyfajta propaganda volt a lovagkirály, vagyis fontos volt egy olyan példakép bemutatása, aki le tudta győzni a pogányokat, ugyanis abban az időszakban a magyar királyság erőteljesen ki volt téve a török veszélynek. Úgyhogy a Szent László-ábrázolások egyfajta propagandaként szolgáltak a katonai társadalomban, hogy lehet győzni a gonosz felett. Ezért került Szent László arcképe falfestményekre, királyi pecsétekre, de pénzérméken is megjelent”

– fejti ki Soós Zoltán, aki reméli, hogy sikerül restaurálni és a templom vezetésével közösen kiállítani ezeket a freskókat majd, és közös erőfeszítéssel egy újabb pompás látnivalóval gazdagodik majd Marosvásárhely városa.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 23., hétfő

Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel

Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.

Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel
Hirdetés
2026. március 22., vasárnap

Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar

Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.

Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar
2026. március 22., vasárnap

Az emberi test tájképei: Verebes György világa

Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.

Az emberi test tájképei: Verebes György világa
2026. március 21., szombat

Gyermekszemmel a felnőttek világa

Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.

Gyermekszemmel a felnőttek világa
Gyermekszemmel a felnőttek világa
2026. március 21., szombat

Gyermekszemmel a felnőttek világa

Hirdetés
2026. március 21., szombat

Aranytej – videó

Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.

Aranytej – videó
Aranytej – videó
2026. március 21., szombat

Aranytej – videó

2026. március 20., péntek

Túrógombócos paradicsomleves

Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.

Túrógombócos paradicsomleves
Túrógombócos paradicsomleves
2026. március 20., péntek

Túrógombócos paradicsomleves

2026. március 20., péntek

A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére

Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.

A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata

A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
2026. március 19., csütörtök

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata

2026. március 18., szerda

Ha tizenkét embert összezárnak

Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.

Ha tizenkét embert összezárnak
Ha tizenkét embert összezárnak
2026. március 18., szerda

Ha tizenkét embert összezárnak

2026. március 18., szerda

Patatas bravas – videó

Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.

Patatas bravas – videó
Patatas bravas – videó
2026. március 18., szerda

Patatas bravas – videó

Hirdetés