Vártemplomi meglepetés: Szent László legendája tárul fel a falakon
Freskórészlet a Vártemplom orgonakarzatának északi oldalán
Fotó: Haáz Vince
Szent László legendáját ábrázoló freskórészletek kerültek elő a marosvásárhelyi Vártemplom felújítása során. A néhány napja felfedezett falfestményrészlet különlegessége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent Lászlót ábrázoló freskója, amely városi környezetben került elő, ráadásul a lelet a Vártemplom építésének vélt idejét is megváltoztatja.
Szász Cs. Emese
2019. február 06., 17:472019. február 06., 17:47
Augusztus vége óta zajlik a nagyvolumenű felújítás a marosvásárhelyi Vártemplomban, a főként magyar állami támogatásból megvalósuló munkálatok során folyamatosan kerülnek elő a templom és Marosvásárhely történelmére vonatkozóan is fontos ismereteket rejtő régészeti, falkutatási leletek. Múlt héten például a templom északi falainak restaurálása folyamán került elő egy több részletből álló, monumentális freskórészlet: csaknem 15 méter hosszan húzódik, és Szent László legendáját ábrázolja.
Vannak jól értelmezhető részletek
Fotó: Haáz Vince
A falkutatási munkálatokat vezető Kiss Loránd restaurátor a templom orgonakarzatának északi oldalán mutatja be a leginkább látszó freskórészletet. Bár sok helyen még pár centis vakolat takarja, jól látszik, hogy
„Elég egyértelműen látszik, hogy a Szent László legenda ábrázolása került elő, a kun vitéz levágott feje, a megmentett lány, mellette a bárd, illetve a korona, ezek Szent László-attribútumok. De ami egyértelműsítette, hogy ez egy nagy kiterjedésű Szent László-legendaábrázolás, hogy előkerült az ütközet és az üldözés jelenete is” – magyarázza Kiss Loránd.
Kiss Loránd restaurátor szerint több szempontból fontos a feltárt falfestmény
Fotó: Haáz Vince
A restaurátor hozzáteszi: a 14. század végére, 15. század elejére datálható freskók egyértelműsítik a templom építésének idejét is. Eddig ugyanis olyan feltételezések voltak, hogy a templom a 15. század közepe táján épülhetett, ez azonban most megdőlni látszik éppen a freskók miatt, úgy tűnik, mégis régebbi lehet a templom.
Például szinte csak vörös árnyalatokat látunk, de ez nem azért van, mert így festették, hanem mert annyira átégtek a falak, hogy megváltoztak a színek. Ezeken még állagmegóvást kell végezni, utána jön egy kiegészítés: nem minden egészítődik ki, csak a kisméretű és hitelesen kiegészíthető hiányok” – magyarázza a restaurátor, aki szerint a munka végén a fehér templomfalon térképszerűen lesznek „kiállítva” a freskórészletek.
Látványos freskórészlet
Fotó: Haáz Vince
A megbontott freskókat jelenleg több centiméteres vastag vakolat borítja, a feltárt részeken látszik, hogy kőműveskalapáccsal dolgozták meg, hogy jól ragadjon rá a vakolat. Miután a templom református lett, a falképeket lemeszelték, majd a 18. század végén, amikor a templombelsőt felújították és barokk jelleget kapott, akkor kerülhetett rá a ma látható vastag vakolat a freskókra. „Ezen kívül még további ritka ábrázolások is előkerültek, de még nincs vége a feltárásnak, akkor tudunk egy összképet adni, amikor befejeztük a kutatást” – fogalmaz Kiss Loránd.
Fotó: Haáz Vince
„Számítottunk falfestményre, de Szent Lászlóra nem, hiszen ez egy ferences templom volt, és tudomásunk szerint Szűz Mária volt a védőszentje, a középkorban zarándokhely volt a Vártemplom” – magyarázza történelmi szempontokat Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. Hozzáteszi: a freskórészletek jelentősége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent Lászlót ábrázoló falképe, amely városi környezetből került elő, hiszen eddig általában falusi templomokból ismerünk ábrázolásokat.
Soós Zolán háta mögött az egyik kutatott falrészlet
Fotó: Haáz Vince
„Szent Lászlót 1192-ben avatták szentté, és a középkori magyar királyság legjelentősebb lovagkirálya lett, Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond udvartartása alatt lett úgymond divat. Az, hogy itt van a legenda, a székelység legfontosabb városában azt is mutatja, hogy Szent László kötődik a székelységhez.
– fejti ki Soós Zoltán, aki reméli, hogy sikerül restaurálni és a templom vezetésével közösen kiállítani ezeket a freskókat majd, és közös erőfeszítéssel egy újabb pompás látnivalóval gazdagodik majd Marosvásárhely városa.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Mátrai borzaska – videó
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Mátrai borzaska – videó
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Egyszerű megoldások a mindennapokra
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
Egyszerű megoldások a mindennapokra
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!