Vártemplomi meglepetés: Szent László legendája tárul fel a falakon
Freskórészlet a Vártemplom orgonakarzatának északi oldalán
Fotó: Haáz Vince
Szent László legendáját ábrázoló freskórészletek kerültek elő a marosvásárhelyi Vártemplom felújítása során. A néhány napja felfedezett falfestményrészlet különlegessége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent Lászlót ábrázoló freskója, amely városi környezetben került elő, ráadásul a lelet a Vártemplom építésének vélt idejét is megváltoztatja.
Szász Cs. Emese
2019. február 06., 17:472019. február 06., 17:47
Augusztus vége óta zajlik a nagyvolumenű felújítás a marosvásárhelyi Vártemplomban, a főként magyar állami támogatásból megvalósuló munkálatok során folyamatosan kerülnek elő a templom és Marosvásárhely történelmére vonatkozóan is fontos ismereteket rejtő régészeti, falkutatási leletek. Múlt héten például a templom északi falainak restaurálása folyamán került elő egy több részletből álló, monumentális freskórészlet: csaknem 15 méter hosszan húzódik, és Szent László legendáját ábrázolja.
Vannak jól értelmezhető részletek
Fotó: Haáz Vince
A falkutatási munkálatokat vezető Kiss Loránd restaurátor a templom orgonakarzatának északi oldalán mutatja be a leginkább látszó freskórészletet. Bár sok helyen még pár centis vakolat takarja, jól látszik, hogy
„Elég egyértelműen látszik, hogy a Szent László legenda ábrázolása került elő, a kun vitéz levágott feje, a megmentett lány, mellette a bárd, illetve a korona, ezek Szent László-attribútumok. De ami egyértelműsítette, hogy ez egy nagy kiterjedésű Szent László-legendaábrázolás, hogy előkerült az ütközet és az üldözés jelenete is” – magyarázza Kiss Loránd.
Kiss Loránd restaurátor szerint több szempontból fontos a feltárt falfestmény
Fotó: Haáz Vince
A restaurátor hozzáteszi: a 14. század végére, 15. század elejére datálható freskók egyértelműsítik a templom építésének idejét is. Eddig ugyanis olyan feltételezések voltak, hogy a templom a 15. század közepe táján épülhetett, ez azonban most megdőlni látszik éppen a freskók miatt, úgy tűnik, mégis régebbi lehet a templom.
Például szinte csak vörös árnyalatokat látunk, de ez nem azért van, mert így festették, hanem mert annyira átégtek a falak, hogy megváltoztak a színek. Ezeken még állagmegóvást kell végezni, utána jön egy kiegészítés: nem minden egészítődik ki, csak a kisméretű és hitelesen kiegészíthető hiányok” – magyarázza a restaurátor, aki szerint a munka végén a fehér templomfalon térképszerűen lesznek „kiállítva” a freskórészletek.
Látványos freskórészlet
Fotó: Haáz Vince
A megbontott freskókat jelenleg több centiméteres vastag vakolat borítja, a feltárt részeken látszik, hogy kőműveskalapáccsal dolgozták meg, hogy jól ragadjon rá a vakolat. Miután a templom református lett, a falképeket lemeszelték, majd a 18. század végén, amikor a templombelsőt felújították és barokk jelleget kapott, akkor kerülhetett rá a ma látható vastag vakolat a freskókra. „Ezen kívül még további ritka ábrázolások is előkerültek, de még nincs vége a feltárásnak, akkor tudunk egy összképet adni, amikor befejeztük a kutatást” – fogalmaz Kiss Loránd.
Fotó: Haáz Vince
„Számítottunk falfestményre, de Szent Lászlóra nem, hiszen ez egy ferences templom volt, és tudomásunk szerint Szűz Mária volt a védőszentje, a középkorban zarándokhely volt a Vártemplom” – magyarázza történelmi szempontokat Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. Hozzáteszi: a freskórészletek jelentősége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent Lászlót ábrázoló falképe, amely városi környezetből került elő, hiszen eddig általában falusi templomokból ismerünk ábrázolásokat.
Soós Zolán háta mögött az egyik kutatott falrészlet
Fotó: Haáz Vince
„Szent Lászlót 1192-ben avatták szentté, és a középkori magyar királyság legjelentősebb lovagkirálya lett, Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond udvartartása alatt lett úgymond divat. Az, hogy itt van a legenda, a székelység legfontosabb városában azt is mutatja, hogy Szent László kötődik a székelységhez.
– fejti ki Soós Zoltán, aki reméli, hogy sikerül restaurálni és a templom vezetésével közösen kiállítani ezeket a freskókat majd, és közös erőfeszítéssel egy újabb pompás látnivalóval gazdagodik majd Marosvásárhely városa.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Darált hús káposztaágyon
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
Darált hús káposztaágyon
Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!