
Korabeli üdvözlőlap
Mit kért az angyaltól Pipikó 1930-ban, és milyen újévi köszöntőt olvashattak az Udvarhelyi Híradó hasábjain 1911. január elsején? Ezúttal korabeli karácsonyi és szilveszteri tematikájú cikkekből ollóztak a Székelyhon napilap hétfői Látótér kiadványában.
2019. december 30., 14:182019. december 30., 14:18
Udvarhely szülöttét, Mihály János papnövendéket szentelték pappá 1916. december 22-én Székesfehérváron – írta az Udvarhelyi Híradó 1917. január 14-i számában. „Mise végeztével pedig, mikor az áldásosztás következett, az ifju pap a jelenlevők közül legelőször édesanyja fejére tette a kezét. Könnyek között mondta az áldás szavait s a jó anya zokogva fogadta az áldást s csókolta meg fiának arczát, akinek lelke ebben a perczben bizonyára Udvarhely felé szállott az otthon maradt édesapához és testvérekhez, hogy első áldásában, hálás szivének imájában ők is részesülhessenek.”
„Drága angyalka! Nem tudom, meg fogod-e kapni a levelemet, melyet itt a konyhában irok neked édes jó angyalka, mert a szobában nincsen tüz” – így kezdődik az az olvasói levél, amelyet az Ellenzék 1930. december 24-ei számában közöltek. Feladója Pipikó, aki arra kéri az angyalt, hogy ne játékot és édességet vigyen, hanem az édesapjának jó kedvet,
A Brassói Lapok szerkesztősége 1935. január 2-ai lapszámában Pfujévi énekkel köszöntik az olvasókat, a Székely Közélet 1928. december 23-ai lapszáma pedig egy emlékezetes karácsonyestről számolt be.
Minderről bővebben a Látótér Sajtóhistorikum rovatában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!