Múzeumi sztorik: a vár történetéről mesélő angyalok

„Feltételezhető, hogy amikor a Mikó-várat átépítették kaszárnyává a régi kályhák már rossz állapotban lehettek, hiszen gyakorlatilag közel száz éve használták már akkor. Azokat elbontották és kihordták. Ezek több helyen kerültek elő az ásatások során, még a hetvenes években is, amikor volt egy felújítás. De, a mi kutatásaink nyomán is az derült ki, hogy

Nagyon sok került ki onnan, illetve a vár körül a 18. századi sáncokból kerültek elő, valamint azok elbontása után az árkokból. Nemcsak barna és zöld ólommázas, hanem mázatlan darabokat is találtak” – fejtette ki Darvas Lóránt.

Jelenlegi ismereteink szerint a legkorábbi kályhákat az Alpok nyugati és középső részén, a mai Svájc és Dél-Németország területén állították fel a 13. század folyamán. A találmány a hűvös éghajlatú területeken gyorsan terjedt, és midőn az éghajlat a 14. században zordabbá vált, már egész Közép-Európában ismert volt az új fűtési mód.

A Csíki Székely Múzeum régésze elmondta, a Mikó-vár régészeti feltárásai során nagy mennyiségű 17-18 századi kályhacsempe töredék került a felszínre melyek a vár, várkastély szobáinak díszítéséről, színvilágáról, tanúskodnak. Ezen kályhák nagy része a Brassói fazekascéh termékei voltak, melyek díszítésének mintakincse nagyrészt habán hagyományokat követ. A régész hangsúlyozta, a kályhacsempék művelődéstörténeti jelentősége igen nagy:

Ezek hiányában az ábrázolásokon kívül a kályhacsempékből rekonstruált kályhák tanúskodnak az elpusztult késő középkori korújkori belső terek díszítéséről, hangulatáról, színvilágáról.

– fejtette ki a régész.

Ezen csempének több töredéke került elő a kút 18. századi megszélesítésének, valamint a külső és belső várárok betöltéséből. Felszínre jutottak máztalan, illetve zöld és barna mázas töredékei.

A kiállított darab finom agyagból és homokkal soványított, illetve egyenletesen kiégett csempe, melynek hátlapján a dúcba préselés során szövetlenyomat látható.

Abban az alapozásban és annak az omladékrétegéből is egy más típusú kályha került elő. De az már más díszítés, tudjuk, hogy nem Mikóhoz köthető, hanem egy későbbi kályha” – részletezte a régész, hozzátéve, hogy a kályha megjelenése nagy innováció volt.

Míg a gótikus kályhák bibliai jelenetekből, fabulákból, a népi mitológiákból jelenítenek meg elemeket, a későbbi korszakokban, a reneszánszban például növényi motívumok tűnnek fel. A kor szellemének megfelelő ábrázolásokat használnak rajtuk. A most kiállított egy igényesen kivitelezett reneszánsz kályhának az elemei” – tudtuk meg.

A kályhacsempét a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban tekinthetik meg keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.