
Fotó: Gegő Imre
Négy plasztikus szárny közé rajzolt angyalfej, rajta egy kis koronával, a nyakánál egy sor gyönggyel. Körülötte a sarkak irányába hajló koronás angyalfejek nyitott, stilizált szárnyakkal, melyeket finomvonalú, kecses indák alkotta növényi fonat köt össze. Egy 17. századi kályhacsempét választott ezúttal a Csíki Székely Múzeum a hónap tárgyává, ezzel is kapcsolódva a Mikó-vár építésének 400. évfordulójához.
2023. április 07., 12:092023. április 07., 12:09
2023. április 07., 12:102023. április 07., 12:10
A csíksomlyói ferences kolostor könyvtárának egyik kötetében (Aurelius Augustinus: Epitome omnium operum. IV. Köln, 1539), Muckenhaupt Erzsébet nyugalmazott muzeológus a következő bejegyzést találta: „Az zereda uarat kezdek epetteni 1623, 26 di(e) apprilis”.
Ezen bejegyzés alapján a Mikó-vár építésének kezdete 1623. április 26.
Így áprilisban a Mikó-vár és a körülötte végzett régészeti ásatások során előkerült,
„Azért is különös – azon kívül, hogy szép a díszítése, a kivitelezése, és egy jó minőségű csempéről van szó – mert Románia területén két darab ismert ebből a fajta csempéből: egyik a Brukenthal múzeumban a másik a román Parasztmúzeumban. Mindkettő úgy van bejegyezve, hogy Brassóból származnak, szász gyűjtőtől szerezték be. Ezek alapján is feltételezhető, hogy
– magyarázta Darvas Lóránt, a múzeum régésze.
Fotó: Gegő Imre
A Brukenthal múzeumban található csempe zöld mázas, a Parasztmúzeumban őrzött barna mázas. A Mikó-vár ásatásai során másodlagos pozícióból, azaz nem az eredeti helyükről kerültek elő csempék, tehát
„Feltételezhető, hogy amikor a Mikó-várat átépítették kaszárnyává a régi kályhák már rossz állapotban lehettek, hiszen gyakorlatilag közel száz éve használták már akkor. Azokat elbontották és kihordták. Ezek több helyen kerültek elő az ásatások során, még a hetvenes években is, amikor volt egy felújítás. De, a mi kutatásaink nyomán is az derült ki, hogy
Nagyon sok került ki onnan, illetve a vár körül a 18. századi sáncokból kerültek elő, valamint azok elbontása után az árkokból. Nemcsak barna és zöld ólommázas, hanem mázatlan darabokat is találtak” – fejtette ki Darvas Lóránt.
Jelenlegi ismereteink szerint a legkorábbi kályhákat az Alpok nyugati és középső részén, a mai Svájc és Dél-Németország területén állították fel a 13. század folyamán. A találmány a hűvös éghajlatú területeken gyorsan terjedt, és midőn az éghajlat a 14. században zordabbá vált, már egész Közép-Európában ismert volt az új fűtési mód.
Fotó: Gegő Imre
Az újítás lényege az volt, hogy az addig agyagból tapasztott kemence falába bögre alakú kerámiatárgyakat építettek be, így a fűtőberendezés – akárcsak a mai radiátorok – a megnövekedett felületen több hőt tudott leadni. A 14. század végén már magas, toronyszerű kályhákat építettek. Ezzel egyrészt a hőleadó felület növekedett tovább, másrészt a kályha formája a kor stílusához, a függőleges vonalakat erősen hangsúlyozó gótikához alkalmazkodott.
A Csíki Székely Múzeum régésze elmondta, a Mikó-vár régészeti feltárásai során nagy mennyiségű 17-18 századi kályhacsempe töredék került a felszínre melyek a vár, várkastély szobáinak díszítéséről, színvilágáról, tanúskodnak. Ezen kályhák nagy része a Brassói fazekascéh termékei voltak, melyek díszítésének mintakincse nagyrészt habán hagyományokat követ. A régész hangsúlyozta, a kályhacsempék művelődéstörténeti jelentősége igen nagy:
Ezek hiányában az ábrázolásokon kívül a kályhacsempékből rekonstruált kályhák tanúskodnak az elpusztult késő középkori korújkori belső terek díszítéséről, hangulatáról, színvilágáról.
Fotó: Gegő Imre
„Könnyebb keltezni velük. Megbízhatóbb a keltezés, mint egy kerámiaedény esetében. Sokszor el van látva évszámmal, feljegyzésekkel, feliratok is előfordulnak rajta. Az elkészítésük dátuma biztos. A használatuk több évtizedet ölel fel, vannak kályhák, amelyeket negyven-ötven évet ölelnek fel.
– fejtette ki a régész.
Ezen csempének több töredéke került elő a kút 18. századi megszélesítésének, valamint a külső és belső várárok betöltéséből. Felszínre jutottak máztalan, illetve zöld és barna mázas töredékei.
A kiállított darab finom agyagból és homokkal soványított, illetve egyenletesen kiégett csempe, melynek hátlapján a dúcba préselés során szövetlenyomat látható.
Fotó: Gegő Imre
„Itt most a lapokat mutatjuk be, de ezeknek a kályháknak más részletei is vannak. Párkányelemek, az oromdíszről is vannak töredékek. Az volt nehéz a Mikó-vár régészeti kutatása kapcsán, hogy a 18. századi átépítés során olyan nagy mértékű volt a takarítás, hogy gyakorlatilag 17. századi rétegeket is elbontották, leszámítva egy-két helyet, nem maradtak meg 17. századi járószintek sem. Egyetlen kívétel van:
Abban az alapozásban és annak az omladékrétegéből is egy más típusú kályha került elő. De az már más díszítés, tudjuk, hogy nem Mikóhoz köthető, hanem egy későbbi kályha” – részletezte a régész, hozzátéve, hogy a kályha megjelenése nagy innováció volt.
Fotó: Gegő Imre
„A későbbiekben a kor szellemének megfelelően díszítőelemeivé váltak a lakásnak, és a kor stílusait is követték.
Míg a gótikus kályhák bibliai jelenetekből, fabulákból, a népi mitológiákból jelenítenek meg elemeket, a későbbi korszakokban, a reneszánszban például növényi motívumok tűnnek fel. A kor szellemének megfelelő ábrázolásokat használnak rajtuk. A most kiállított egy igényesen kivitelezett reneszánsz kályhának az elemei” – tudtuk meg.
A kályhacsempét a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban tekinthetik meg keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!