Hogy kerül egy mamutfog a Máriaffy-kastélyba? Húszezer éves lelet Marosszentgyörgyön

A mamutfog amúgy első látásra tényleg egy többrétegű sziklához hasonlítható, olyan, mintha lemezekből lenne összeragasztva, s felső felén kiálló dudorok vannak, pont, mint az ember hátsó fogain. Miközben szemrevételezzük, hogy milyen is egy mamutfog, a múzeum paleontológusa mamutkisokost tart számunkra: megtudjuk, többféle mamut élt régen, az elefántfélék családjába tartozó gyapjas mamut 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg, ősének a sztyeppei mamutot tartják.

Alakját több barlangrajzban, de kőbe és agyarra vésve is megtalálták. Európában és Szibériában is nagyon sok maradványára ráleltek az évek folyamán. A gyapjas mamut leginkább a mostani afrikai elefánthoz hasonlított, bár méretre nagyobb volt. Növényevő volt, hosszú sűrű szőr borította testét és télire zsírréteget halmozott fel, mivel nem volt, mivel táplálkoznia. Füle sokkal kisebb volt az elefánténál, de agyara jóval nagyobb, elérhette a 4,5 métert is és erősen görbült formája volt. A középkorban csontjairól azt gondolták, hogy az óriásoktól származnak.

Alex Solomon szerint a csupán két napja, Marosszentgyörgyön megtalált fogdarab egy mamut jobb alsó zápfogának egy része lehet. S amikor már kezdtünk reménykedni, hogy a fog megtalálása milyen nagyobb lelet reményét is jelentheti, a paleontológus lehűtötte a lelkesedésünket, mondván, az hogy egy darabot megtaláltak egy fogból, még nem azt jelenti, hogy egy nagyobb felfedezésre is számítani lehet, hiszen a mamutok foga rendszeresen cserélődött, valószínűleg egyszerűen csak elhullatta valahol. Megtudtuk, csupán a Felső-Maros mentén vannak olyan földtani szelvények, rétegsorok, amelyekben abból a korból található leletek lehetnek, amelyekben a gyapjas mamutok is életek, vagyis a pleisztocén korból. Székelyföldön amúgy

Európai szenzáció volt még, hogy Szibériában 2010-ben találták meg a Yuka névre keresztelt kis mamutot. A szibériai mamutmúzeum kutatói emelték ki a teljesen egyben maradt,  28 ezer évvel ezelőtt elpusztult állat egészben maradt tetemét a földből. A fagyban a tetem olyan jól megmaradt, hogy miután kiásták, még a vére is újra eleredt.

A világhálón évente többször felröppen a hír a mamut klónozásáról. Tavaly  a Harvard egyetem tudósai egy a szibériai jégben megmaradt gyapjas mamut és egy ázsiai elefánt DNS-ét használva  fogtak neki „feléleszteni” az állatot, amely a tervek szerint egy mesterséges méhben fejlődve, az elefánt és a mamut hibridjeként születne meg. Idén Japán tudósok jelentették, hogy egérsejtebe ültették a mamutbébi DNS-ét. De mint kiderült, a több ezer éves „pihenés” során nemcsak a szövetek, hanem a sejtek is károsodtak, s nem valószínű, hogy képesek osztódni.