
A Temesvári Politechnika csapata 1977-ben, amikor a szekér még jól ment
Fotó: Archív felvétel
A bánsági nagyváros kikerülhetetlen, ha fociról beszélünk. Temesvár csapatai egykoron bajnokságokat nyertek, ám jó pár éve többnyire alsóbb osztályokban vegetálnak. A dicső múlt elhalványult, az összeomlás okai több síkon keresendők. A temesvári labdarúgás felemelkedéséről és bukásáról cikkezik a Székelyhon napilap Erdélyi Sport tematikus kiadánya.
2021. október 12., 10:222021. október 12., 10:22
A temesvári labdarúgást egyáltalán nem túlzás a minőségi román futball bölcsőjének nevezni. A 20. század elején a Béga-parti városban már futballoztak, 1904-ben valahol a központban megépült egy stadion is.
A névválasztás nem volt véletlen, az alapítók Kinizsi Pál hadvezérben látták az erőt, a vitézséget, amit a fociba is szerettek volna átültetni. A klub színei a fehér és a lila lettek.
A Temesvári Ripensia csapata a hőskorban
Fotó: Archív felvétel
Az 1921-ben életre hívott országos román bajnokság első hat kiírását zsinórban a Kinizsi nyerte meg, a román válogatott zömét a harmincas évek közepéig erdélyi, ezen belül temesvári játékosok adták. A húszas évek közepén már nemzetközi mérkőzésekre is sor került, a magyar–román futballkapcsolatokat ápolták Budapest és Temesvár városi válogatottjainak mérkőzései.
Az 1979/80-as szezonban Román Kupát nyert csapat
Fotó: Archív felvétel
1926- ban a bánsági csapat 2–0-ra győzött, a magyar fővárosban rendezett visszavágó 1–1-es döntetlent hozott. Mivel Temesvárt nyugodtan tekinthetjük a korszak romániai futballfővárosának, az említett találkozók szinte válogatott mérkőzésekkel értek fel. 1928-ban Lázár Kornél, a bánáti régió híres futballvezére, a Kinizsi volt elnöke részben korábbi klubja játékosaiból megalapította az első romániai profi csapatot, a Ripensiát. Az együttes első edzője Kertész Vilmos volt, a csapat sárga-piros-kék szerelésben futott ki a gyepre, de a profizmus 1932-es bevezetéséig nem vehetett részt a román bajnokságban. A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának az Erdélyi Sport kiadványában találják meg.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
szóljon hozzá!