Hirdetés
Hirdetés

Akiknek Erdély az anyaország

Számos feliratot és képet őriz az örmény katolikus templom Gyergyószentmiklóson •  Fotó: Beliczay László

Számos feliratot és képet őriz az örmény katolikus templom Gyergyószentmiklóson

Fotó: Beliczay László

Alapításának 2800. évfordulóját ünnepli idén Jereván, Örményország fővárosa. Az ünneplés eljutott Erdélybe, illetve Székelyföldre is, ahol jelentős örmény közösség él. Igaz, hogy az itt élők magyar örményeknek nevezik magukat, gyökereik mégis ahhoz a hegyvidéki országhoz kötik őket, ahonnan mintegy nyolcszáz-ezer évvel ezelőtt vándoroltak el. Anyaországuknak azonban Erdélyt tartják.

Antal Erika

2018. november 06., 15:072018. november 06., 15:07

2019. január 22., 15:552019. január 22., 15:55

Örményország az őshaza az erdélyi örmények számára is, a Kárpát-medencében Erdély pedig az anyaország – magyarázta Puskás Attila, a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület (MÖMKE) elnöke, az Örményország és erdélyi örmények közötti kapcsolat egyik létrehozója és ápolója. Ahogy érdeklődésünkre elmondta, elsősorban a lelki kötődés, a genetika, a tudatos gondolkodás határozza meg az erdélyi magyar örmények kötődését az őshazához. Ám amióta megnyílt a világ és Romániából is lehet utazni, könnyebb eljutni a világ különböző részeibe, ez a kapcsolat is kezd egyre inkább megszilárdulni és intézményesített formát ölteni.

Örmény sírok temetőinkben

„Nagyon fontos tudni, hogy az örményeket a székelység kovászának tekintették, hiszen bárhol megjelentek, városokon, falvakon, virágzani kezdett a kereskedelem, a polgári értékek, a művelődés, a színház, az oktatás, a sportélet” – fogalmazott Puskás Attila, hozzátéve, hogy Erzsébetváros és Szamosújvár mellett Székelyföldön, többek között Szépvízen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen éltek jelentős örmény közösségek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy szinte valamennyi székelyföldi falu temetőjében található egy-két örmény sír.  

Hirdetés

Kettős identitás

Bár vannak még ma is, akiknek mindkét szülője örmény, ez már kevésbé jellemző, a 19. században még zárt közösségekben élt örmények asszimilálódtak, társadalmi státusukból kifolyólag is beolvadtak a magyar közösségekbe, átvették azok értékeit, szokásait. Mégis megmaradt egyfajta kettős identitás.

Idézet
„Ha kérdik, ki vagyok, a válaszom attól függ, ki kérdi.

Örmény származású magyarnak tartom magam, de ha egy román ember kérdi, akkor egyértelműen magyar vagyok” – magyarázta Puskás Attila, aki a gasztronómiában, a gondolkodásban, néhány szokás megőrzésében, az érzelmi kötődésben látja leginkább az örmény identitást. Az államosításkor, vagyonelkobzáskor, kiközösítéskor nehéz volt ehhez az identitáshoz ragaszkodni, de többnyire mégis sikerült megtartaniuk, a temetőkben, a saját könyvespolcon őrzött könyvek, kiadványok révén, a templomok feliratai és jelképei által.  

Vissza a gyökerekhez

Amióta megnyílt a világ és az utazások lehetősége, Erdélyből többen is megfordultak Örményországban, vannak, akik nem csak egy alkalommal látogattak el Jerevánba vagy nézték távcsővel az Ararát hegyét. Puskás Attila úgy idézte fel az első látogatások élményét, hogy sokuk számára döbbenetes volt a látvány, ami fogadta őket.

Gazdagságra, az épített örökség látványosságaira számítottak, csakhogy Örményország szegény ország,

nem azért, mintha az emberek lusták lennének, hanem mert a Szovjetunió felbomlása, a szovjet gazdaság összeomlása magával rántotta az örmény gazdaságot is. No meg a sorozatos földrengések miatt is elpusztult sok érték. Mégis, ha jobban „megkapirgálták a felszínt”, felfedezhették annak a 2800 éves múltnak a gazdagságát, amely egykor Örményországot, az örmény kultúrát jellemezte.

 

Örmény könyv a marosvásárhelyi Teleki Tékában •  Fotó: Antal Erika Galéria

Örmény könyv a marosvásárhelyi Teleki Tékában

Fotó: Antal Erika

„Ha Erdélyben bemegyünk egy örmények lakta városba, azonnal szembetűnnek a gyönyörű épületek, nem beszélve a templomokról, még akkor is, ha azok romos állapotban vannak, feltűnik az örmény jelleg. Örményországban ez nem így van. Ott ha a mélyre tekintettünk, a szegénységen túlmenően, akkor fedeztük fel a hatalmas értékeket, azokat, amelyekről tudtuk, hogy évezredekre visszamenően meghatározzák a művészetet, építészetet, kultúrát, a gasztronómiát is, csak ezeket fel kellett kutatni” – magyarázta Puskás Attila, aki a jereváni könyvtárat mint a világ egyik legnagyobb könyvtárát említette egyebek közt, vagy a jereváni várat, a Selyemúton található római fürdőket és palotákat, a 2000 éves vagy annál is régebbi épületeket, a fennmaradt és a múzeumban megcsodálható 3000 éves papucsot.

Nyilvántartják az erdélyi örményeket is

Örményország felé az első lépés Bukaresten keresztül vezetett intézményes szinten – válaszolta érdeklődésünkre a MÖMKE elnöke. Ugyanis nagyon sokáig úgy tekintettek az erdélyi magyar örmény közösségekre, hogy „nincs mit kezdeni velük”, mert annyira elmagyarosodtak, hogy már semmit nem őriznek őseiktől. „Ezért a 19. századi integrációért elsősorban a magyar vezetőséget bírálták, és ezt így is adagolták a bukaresti örmény nagykövetnek” – tette hozzá Puskás Attila.

Csakhogy néhány éve az akkori nagykövetben felülkerekedett a kíváncsiság, vette a fáradságot és Gyergyószentmiklósra utazott,

ahol vendéglátói elkísérték azokra a helyekre, ahol örmény emlékekkel találkozhatott – például az örmény katolikus templomba, ahol örmény írás olvasható és Világosító Szent Gergely képe látható –, ez pedig rádöbbentette, hogy az asszimiláció ellenére örmény identitásukhoz is ragaszkodnak, gasztronómiájuk, jelképeik élőek.

A másik lépés Örményország irányába Budapesten át vezet. Ez egy félhivatalos kapcsolat, amely úgy jött létre, hogy a Jerevánban működő Magyar–Örmény Kulturális Társaságnak Anahit Szimonjan asszony a vezetője, aki Budapesten járt egyetemre, és évfolyamtársa volt Kövér László házelnök feleségének. Általa él ez a kapcsolat.

Segítségnyújtás a szegényebb rokonnak

Amikor 2011-ben egy harminctagú erdélyi küldöttség járt Jerevánban, Szimonjan asszony elvitte őket a diaszpóraminisztériumba is, ahol úgy mutatták be a tárcavezetőnek, mint európai uniós tagország küldöttségét, amelytől segítséget várnak.

Idézet
„Mi megszoktuk, hogy rajtunk mindenki segít, holott fel kell nőni oda és el kell fogadni, hogy vannak nálunk is szegényebbek, akiknek mi is segíthetünk”

– mondta Puskás Attila, hozzátéve, hogy az erdélyit mint fennmaradt diaszpórát tartják ma nyilván, amely 1000-1200 körül hagyta el Örményországot, Erdélyben talált új hazára, fennmaradt, még akkor is, ha már csak nyomaiban örmény.

Puskás Attila: szinte minden falu temetőjében találunk örmény sírokat •  Fotó: Balázs Katalin Galéria

Puskás Attila: szinte minden falu temetőjében találunk örmény sírokat

Fotó: Balázs Katalin

Jereván 2800 éves fennállásának megünnepléséhez kapcsolódott az a fotókiállítás is, amely Budapestről érkezett Erdélybe, és amelyet Gyergyószentmiklós után Marosvásárhelyen is bemutattak. A tervek szerint Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is látható lesz a tárlat, amelynek alkotásai a Krisztus előtt 782-ben alapított várost mutatja be az építés idejéből fennmaradt örökségtől kezdve a kortárs eseményekig, a Lenin-szobor ledöntését, a mai emberek életét, piacokat, utcákat, épületeket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz

A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
2026. augusztus 03., hétfő

Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába

Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.

Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
2026. július 29., szerda

Kovászosuborka-leves – videó

Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.

Kovászosuborka-leves – videó
Kovászosuborka-leves – videó
2026. július 29., szerda

Kovászosuborka-leves – videó

Hirdetés