Hirdetés
Hirdetés

Akiknek Erdély az anyaország

Számos feliratot és képet őriz az örmény katolikus templom Gyergyószentmiklóson •  Fotó: Beliczay László

Számos feliratot és képet őriz az örmény katolikus templom Gyergyószentmiklóson

Fotó: Beliczay László

Alapításának 2800. évfordulóját ünnepli idén Jereván, Örményország fővárosa. Az ünneplés eljutott Erdélybe, illetve Székelyföldre is, ahol jelentős örmény közösség él. Igaz, hogy az itt élők magyar örményeknek nevezik magukat, gyökereik mégis ahhoz a hegyvidéki országhoz kötik őket, ahonnan mintegy nyolcszáz-ezer évvel ezelőtt vándoroltak el. Anyaországuknak azonban Erdélyt tartják.

Antal Erika

2018. november 06., 15:072018. november 06., 15:07

2019. január 22., 15:552019. január 22., 15:55

Örményország az őshaza az erdélyi örmények számára is, a Kárpát-medencében Erdély pedig az anyaország – magyarázta Puskás Attila, a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület (MÖMKE) elnöke, az Örményország és erdélyi örmények közötti kapcsolat egyik létrehozója és ápolója. Ahogy érdeklődésünkre elmondta, elsősorban a lelki kötődés, a genetika, a tudatos gondolkodás határozza meg az erdélyi magyar örmények kötődését az őshazához. Ám amióta megnyílt a világ és Romániából is lehet utazni, könnyebb eljutni a világ különböző részeibe, ez a kapcsolat is kezd egyre inkább megszilárdulni és intézményesített formát ölteni.

Örmény sírok temetőinkben

„Nagyon fontos tudni, hogy az örményeket a székelység kovászának tekintették, hiszen bárhol megjelentek, városokon, falvakon, virágzani kezdett a kereskedelem, a polgári értékek, a művelődés, a színház, az oktatás, a sportélet” – fogalmazott Puskás Attila, hozzátéve, hogy Erzsébetváros és Szamosújvár mellett Székelyföldön, többek között Szépvízen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen éltek jelentős örmény közösségek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy szinte valamennyi székelyföldi falu temetőjében található egy-két örmény sír.  

Hirdetés

Kettős identitás

Bár vannak még ma is, akiknek mindkét szülője örmény, ez már kevésbé jellemző, a 19. században még zárt közösségekben élt örmények asszimilálódtak, társadalmi státusukból kifolyólag is beolvadtak a magyar közösségekbe, átvették azok értékeit, szokásait. Mégis megmaradt egyfajta kettős identitás.

Idézet
„Ha kérdik, ki vagyok, a válaszom attól függ, ki kérdi.

Örmény származású magyarnak tartom magam, de ha egy román ember kérdi, akkor egyértelműen magyar vagyok” – magyarázta Puskás Attila, aki a gasztronómiában, a gondolkodásban, néhány szokás megőrzésében, az érzelmi kötődésben látja leginkább az örmény identitást. Az államosításkor, vagyonelkobzáskor, kiközösítéskor nehéz volt ehhez az identitáshoz ragaszkodni, de többnyire mégis sikerült megtartaniuk, a temetőkben, a saját könyvespolcon őrzött könyvek, kiadványok révén, a templomok feliratai és jelképei által.  

Vissza a gyökerekhez

Amióta megnyílt a világ és az utazások lehetősége, Erdélyből többen is megfordultak Örményországban, vannak, akik nem csak egy alkalommal látogattak el Jerevánba vagy nézték távcsővel az Ararát hegyét. Puskás Attila úgy idézte fel az első látogatások élményét, hogy sokuk számára döbbenetes volt a látvány, ami fogadta őket.

Gazdagságra, az épített örökség látványosságaira számítottak, csakhogy Örményország szegény ország,

nem azért, mintha az emberek lusták lennének, hanem mert a Szovjetunió felbomlása, a szovjet gazdaság összeomlása magával rántotta az örmény gazdaságot is. No meg a sorozatos földrengések miatt is elpusztult sok érték. Mégis, ha jobban „megkapirgálták a felszínt”, felfedezhették annak a 2800 éves múltnak a gazdagságát, amely egykor Örményországot, az örmény kultúrát jellemezte.

 

Örmény könyv a marosvásárhelyi Teleki Tékában •  Fotó: Antal Erika Galéria

Örmény könyv a marosvásárhelyi Teleki Tékában

Fotó: Antal Erika

„Ha Erdélyben bemegyünk egy örmények lakta városba, azonnal szembetűnnek a gyönyörű épületek, nem beszélve a templomokról, még akkor is, ha azok romos állapotban vannak, feltűnik az örmény jelleg. Örményországban ez nem így van. Ott ha a mélyre tekintettünk, a szegénységen túlmenően, akkor fedeztük fel a hatalmas értékeket, azokat, amelyekről tudtuk, hogy évezredekre visszamenően meghatározzák a művészetet, építészetet, kultúrát, a gasztronómiát is, csak ezeket fel kellett kutatni” – magyarázta Puskás Attila, aki a jereváni könyvtárat mint a világ egyik legnagyobb könyvtárát említette egyebek közt, vagy a jereváni várat, a Selyemúton található római fürdőket és palotákat, a 2000 éves vagy annál is régebbi épületeket, a fennmaradt és a múzeumban megcsodálható 3000 éves papucsot.

Nyilvántartják az erdélyi örményeket is

Örményország felé az első lépés Bukaresten keresztül vezetett intézményes szinten – válaszolta érdeklődésünkre a MÖMKE elnöke. Ugyanis nagyon sokáig úgy tekintettek az erdélyi magyar örmény közösségekre, hogy „nincs mit kezdeni velük”, mert annyira elmagyarosodtak, hogy már semmit nem őriznek őseiktől. „Ezért a 19. századi integrációért elsősorban a magyar vezetőséget bírálták, és ezt így is adagolták a bukaresti örmény nagykövetnek” – tette hozzá Puskás Attila.

Csakhogy néhány éve az akkori nagykövetben felülkerekedett a kíváncsiság, vette a fáradságot és Gyergyószentmiklósra utazott,

ahol vendéglátói elkísérték azokra a helyekre, ahol örmény emlékekkel találkozhatott – például az örmény katolikus templomba, ahol örmény írás olvasható és Világosító Szent Gergely képe látható –, ez pedig rádöbbentette, hogy az asszimiláció ellenére örmény identitásukhoz is ragaszkodnak, gasztronómiájuk, jelképeik élőek.

A másik lépés Örményország irányába Budapesten át vezet. Ez egy félhivatalos kapcsolat, amely úgy jött létre, hogy a Jerevánban működő Magyar–Örmény Kulturális Társaságnak Anahit Szimonjan asszony a vezetője, aki Budapesten járt egyetemre, és évfolyamtársa volt Kövér László házelnök feleségének. Általa él ez a kapcsolat.

Segítségnyújtás a szegényebb rokonnak

Amikor 2011-ben egy harminctagú erdélyi küldöttség járt Jerevánban, Szimonjan asszony elvitte őket a diaszpóraminisztériumba is, ahol úgy mutatták be a tárcavezetőnek, mint európai uniós tagország küldöttségét, amelytől segítséget várnak.

Idézet
„Mi megszoktuk, hogy rajtunk mindenki segít, holott fel kell nőni oda és el kell fogadni, hogy vannak nálunk is szegényebbek, akiknek mi is segíthetünk”

– mondta Puskás Attila, hozzátéve, hogy az erdélyit mint fennmaradt diaszpórát tartják ma nyilván, amely 1000-1200 körül hagyta el Örményországot, Erdélyben talált új hazára, fennmaradt, még akkor is, ha már csak nyomaiban örmény.

Puskás Attila: szinte minden falu temetőjében találunk örmény sírokat •  Fotó: Balázs Katalin Galéria

Puskás Attila: szinte minden falu temetőjében találunk örmény sírokat

Fotó: Balázs Katalin

Jereván 2800 éves fennállásának megünnepléséhez kapcsolódott az a fotókiállítás is, amely Budapestről érkezett Erdélybe, és amelyet Gyergyószentmiklós után Marosvásárhelyen is bemutattak. A tervek szerint Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is látható lesz a tárlat, amelynek alkotásai a Krisztus előtt 782-ben alapított várost mutatja be az építés idejéből fennmaradt örökségtől kezdve a kortárs eseményekig, a Lenin-szobor ledöntését, a mai emberek életét, piacokat, utcákat, épületeket.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 16., szombat

Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak

kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon

Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Hirdetés
2026. május 16., szombat

Töltött karaj – videó

A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.

Töltött karaj – videó
Töltött karaj – videó
2026. május 16., szombat

Töltött karaj – videó

2026. május 15., péntek

Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága

Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.

Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
2026. május 14., csütörtök

Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz

A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!

Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Hirdetés
2026. május 12., kedd

Egy alma mint kellék

Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.

Egy alma mint kellék
Egy alma mint kellék
2026. május 12., kedd

Egy alma mint kellék

2026. május 11., hétfő

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról

Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.

„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
2026. május 11., hétfő

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma

A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.

Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Hirdetés
2026. május 10., vasárnap

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás

Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.

Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
2026. május 09., szombat

A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni

Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.

A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
2026. május 08., péntek

A könyvek szeretete vonzásában

Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?

A könyvek szeretete vonzásában
A könyvek szeretete vonzásában
2026. május 08., péntek

A könyvek szeretete vonzásában

Hirdetés