Hirdetés
Hirdetés

Akiknek Erdély az anyaország

Számos feliratot és képet őriz az örmény katolikus templom Gyergyószentmiklóson •  Fotó: Beliczay László

Számos feliratot és képet őriz az örmény katolikus templom Gyergyószentmiklóson

Fotó: Beliczay László

Alapításának 2800. évfordulóját ünnepli idén Jereván, Örményország fővárosa. Az ünneplés eljutott Erdélybe, illetve Székelyföldre is, ahol jelentős örmény közösség él. Igaz, hogy az itt élők magyar örményeknek nevezik magukat, gyökereik mégis ahhoz a hegyvidéki országhoz kötik őket, ahonnan mintegy nyolcszáz-ezer évvel ezelőtt vándoroltak el. Anyaországuknak azonban Erdélyt tartják.

Antal Erika

2018. november 06., 15:072018. november 06., 15:07

2019. január 22., 15:552019. január 22., 15:55

Örményország az őshaza az erdélyi örmények számára is, a Kárpát-medencében Erdély pedig az anyaország – magyarázta Puskás Attila, a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület (MÖMKE) elnöke, az Örményország és erdélyi örmények közötti kapcsolat egyik létrehozója és ápolója. Ahogy érdeklődésünkre elmondta, elsősorban a lelki kötődés, a genetika, a tudatos gondolkodás határozza meg az erdélyi magyar örmények kötődését az őshazához. Ám amióta megnyílt a világ és Romániából is lehet utazni, könnyebb eljutni a világ különböző részeibe, ez a kapcsolat is kezd egyre inkább megszilárdulni és intézményesített formát ölteni.

Örmény sírok temetőinkben

„Nagyon fontos tudni, hogy az örményeket a székelység kovászának tekintették, hiszen bárhol megjelentek, városokon, falvakon, virágzani kezdett a kereskedelem, a polgári értékek, a művelődés, a színház, az oktatás, a sportélet” – fogalmazott Puskás Attila, hozzátéve, hogy Erzsébetváros és Szamosújvár mellett Székelyföldön, többek között Szépvízen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen éltek jelentős örmény közösségek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy szinte valamennyi székelyföldi falu temetőjében található egy-két örmény sír.  

Hirdetés

Kettős identitás

Bár vannak még ma is, akiknek mindkét szülője örmény, ez már kevésbé jellemző, a 19. században még zárt közösségekben élt örmények asszimilálódtak, társadalmi státusukból kifolyólag is beolvadtak a magyar közösségekbe, átvették azok értékeit, szokásait. Mégis megmaradt egyfajta kettős identitás.

Idézet
„Ha kérdik, ki vagyok, a válaszom attól függ, ki kérdi.

Örmény származású magyarnak tartom magam, de ha egy román ember kérdi, akkor egyértelműen magyar vagyok” – magyarázta Puskás Attila, aki a gasztronómiában, a gondolkodásban, néhány szokás megőrzésében, az érzelmi kötődésben látja leginkább az örmény identitást. Az államosításkor, vagyonelkobzáskor, kiközösítéskor nehéz volt ehhez az identitáshoz ragaszkodni, de többnyire mégis sikerült megtartaniuk, a temetőkben, a saját könyvespolcon őrzött könyvek, kiadványok révén, a templomok feliratai és jelképei által.  

Vissza a gyökerekhez

Amióta megnyílt a világ és az utazások lehetősége, Erdélyből többen is megfordultak Örményországban, vannak, akik nem csak egy alkalommal látogattak el Jerevánba vagy nézték távcsővel az Ararát hegyét. Puskás Attila úgy idézte fel az első látogatások élményét, hogy sokuk számára döbbenetes volt a látvány, ami fogadta őket.

Gazdagságra, az épített örökség látványosságaira számítottak, csakhogy Örményország szegény ország,

nem azért, mintha az emberek lusták lennének, hanem mert a Szovjetunió felbomlása, a szovjet gazdaság összeomlása magával rántotta az örmény gazdaságot is. No meg a sorozatos földrengések miatt is elpusztult sok érték. Mégis, ha jobban „megkapirgálták a felszínt”, felfedezhették annak a 2800 éves múltnak a gazdagságát, amely egykor Örményországot, az örmény kultúrát jellemezte.

 

Örmény könyv a marosvásárhelyi Teleki Tékában •  Fotó: Antal Erika Galéria

Örmény könyv a marosvásárhelyi Teleki Tékában

Fotó: Antal Erika

„Ha Erdélyben bemegyünk egy örmények lakta városba, azonnal szembetűnnek a gyönyörű épületek, nem beszélve a templomokról, még akkor is, ha azok romos állapotban vannak, feltűnik az örmény jelleg. Örményországban ez nem így van. Ott ha a mélyre tekintettünk, a szegénységen túlmenően, akkor fedeztük fel a hatalmas értékeket, azokat, amelyekről tudtuk, hogy évezredekre visszamenően meghatározzák a művészetet, építészetet, kultúrát, a gasztronómiát is, csak ezeket fel kellett kutatni” – magyarázta Puskás Attila, aki a jereváni könyvtárat mint a világ egyik legnagyobb könyvtárát említette egyebek közt, vagy a jereváni várat, a Selyemúton található római fürdőket és palotákat, a 2000 éves vagy annál is régebbi épületeket, a fennmaradt és a múzeumban megcsodálható 3000 éves papucsot.

Nyilvántartják az erdélyi örményeket is

Örményország felé az első lépés Bukaresten keresztül vezetett intézményes szinten – válaszolta érdeklődésünkre a MÖMKE elnöke. Ugyanis nagyon sokáig úgy tekintettek az erdélyi magyar örmény közösségekre, hogy „nincs mit kezdeni velük”, mert annyira elmagyarosodtak, hogy már semmit nem őriznek őseiktől. „Ezért a 19. századi integrációért elsősorban a magyar vezetőséget bírálták, és ezt így is adagolták a bukaresti örmény nagykövetnek” – tette hozzá Puskás Attila.

Csakhogy néhány éve az akkori nagykövetben felülkerekedett a kíváncsiság, vette a fáradságot és Gyergyószentmiklósra utazott,

ahol vendéglátói elkísérték azokra a helyekre, ahol örmény emlékekkel találkozhatott – például az örmény katolikus templomba, ahol örmény írás olvasható és Világosító Szent Gergely képe látható –, ez pedig rádöbbentette, hogy az asszimiláció ellenére örmény identitásukhoz is ragaszkodnak, gasztronómiájuk, jelképeik élőek.

A másik lépés Örményország irányába Budapesten át vezet. Ez egy félhivatalos kapcsolat, amely úgy jött létre, hogy a Jerevánban működő Magyar–Örmény Kulturális Társaságnak Anahit Szimonjan asszony a vezetője, aki Budapesten járt egyetemre, és évfolyamtársa volt Kövér László házelnök feleségének. Általa él ez a kapcsolat.

Segítségnyújtás a szegényebb rokonnak

Amikor 2011-ben egy harminctagú erdélyi küldöttség járt Jerevánban, Szimonjan asszony elvitte őket a diaszpóraminisztériumba is, ahol úgy mutatták be a tárcavezetőnek, mint európai uniós tagország küldöttségét, amelytől segítséget várnak.

Idézet
„Mi megszoktuk, hogy rajtunk mindenki segít, holott fel kell nőni oda és el kell fogadni, hogy vannak nálunk is szegényebbek, akiknek mi is segíthetünk”

– mondta Puskás Attila, hozzátéve, hogy az erdélyit mint fennmaradt diaszpórát tartják ma nyilván, amely 1000-1200 körül hagyta el Örményországot, Erdélyben talált új hazára, fennmaradt, még akkor is, ha már csak nyomaiban örmény.

Puskás Attila: szinte minden falu temetőjében találunk örmény sírokat •  Fotó: Balázs Katalin Galéria

Puskás Attila: szinte minden falu temetőjében találunk örmény sírokat

Fotó: Balázs Katalin

Jereván 2800 éves fennállásának megünnepléséhez kapcsolódott az a fotókiállítás is, amely Budapestről érkezett Erdélybe, és amelyet Gyergyószentmiklós után Marosvásárhelyen is bemutattak. A tervek szerint Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is látható lesz a tárlat, amelynek alkotásai a Krisztus előtt 782-ben alapított várost mutatja be az építés idejéből fennmaradt örökségtől kezdve a kortárs eseményekig, a Lenin-szobor ledöntését, a mai emberek életét, piacokat, utcákat, épületeket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 07., vasárnap

Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában

Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.

Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Hirdetés
2025. december 06., szombat

Házi granola – videó

A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.

Házi granola – videó
Házi granola – videó
2025. december 06., szombat

Házi granola – videó

2025. december 05., péntek

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád

A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
2025. december 05., péntek

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád

2025. december 05., péntek

Gyors és finom almás sütemény

A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.

Gyors és finom almás sütemény
Gyors és finom almás sütemény
2025. december 05., péntek

Gyors és finom almás sütemény

Hirdetés
2025. december 04., csütörtök

Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen

A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.

Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
2025. december 03., szerda

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva

A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
2025. december 03., szerda

Mátrai borzaska – videó

A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.

Mátrai borzaska – videó
Mátrai borzaska – videó
2025. december 03., szerda

Mátrai borzaska – videó

Hirdetés
2025. december 02., kedd

Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély

Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.

Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
2025. december 02., kedd

Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások

A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.

Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
2025. december 01., hétfő

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett

Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Hirdetés