
A 88 éves Uray Zoltán
Fotó: Facebook
Uray Zoltán olimpikon, sugárbiológus negyven éven keresztül dolgozott a kolozsvári Onkológiai Intézetben. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletének a kolozsvári vívásról mesél.
2020. március 31., 10:522020. március 31., 10:52
„Édesapám mostohatestvére Magyarországon volt katonatiszt, Horthy mellett nagy karriert futott be. 1940 után meglátogatott, tőle kaptam vívókardokat és sisakokat ajándékba. Három osztálytársammal sokat vívtunk nálunk az udvaron, mi voltunk a négy testőr, közben a vívásról könyveket is olvastunk. 1945 után beindult Kolozsváron a vívóélet. Május elsején a felvonulás alkalmával jelentkeztem a vívóknál, a KAC vívószakosztályán kezdtem, ez később átalakult KEAC-cá (Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club).
Akkor be kerültem a válogatottba” – eleveníti fel a dr. Uray Zoltán a kezdeteket.
De mesél arról is, hogy hogyan szerepelt az 1952-ben Helsinkiben lezajlott olimpián, milyen jelentősebb eredményeket ért el sportpályafutása alatt és hogyan alakult az élete, illetve hogyan lett belőle sugárbiológus.
Keressék az Erdélyi Sportot és ismerjék meg Uray Zoltánt.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!