Hirdetés
Hirdetés

A múlt megismerése az emlékhelyek által

Domokos Árpád fontosnak tartja, hogy a történelmi eseményeket, emlékhelyeket megismertesse szélesebb körben is •  Fotó: Péter Beáta

Domokos Árpád fontosnak tartja, hogy a történelmi eseményeket, emlékhelyeket megismertesse szélesebb körben is

Fotó: Péter Beáta

Sűrített, érthető, tiszta és rövid, a mai ember gyors világának megfelelően – így jellemzi Domokos Árpád azt a nagy volumenű munkát, amelyen az elmúlt tíz évben dolgozott, és amelynek az Erdélyi magyar emlékművek és emlékhelyek címet adta. Három nagy füzetbe összegezte a feljegyzéseit, amelyből aztán két „kötetnyi” anyagot válogatott ki. Azt reméli, hogy az egyelőre kézirat formájában levő történelmi összefoglaló valamikor nyomtatásban is napvilágot lát, hogy segítségére legyen mindazoknak, akik fontosnak tartják a múltunk megismerését, és szívesen felkeresik a történelmi események helyszíneit.

Péter Beáta

2019. augusztus 30., 14:002019. augusztus 30., 14:00

2019. szeptember 12., 11:172019. szeptember 12., 11:17

„Mindig fogékony voltam a történelmi kérdésekre, valahogy így születtem. Úgy látszik, hogy Domokos Pál Péterből is valami átsugárzott, aki rokonom, a szüleim tartották a rokonságot, jó viszonyban voltak, nekem nem úgy alakult. Utólag fedeztem fel, hogy ő egy nagy szellem, nagy gondolkodó, és később már bántam, hogy annak idején nem kerestük fel Pesten. Van nekem egy vesszőparipám, ha bárkivel szóba állok, megkérdezem, hogy látta-e a Péter bácsi szobrát Somlyón” – magyarázta elöljáróban, amikor csíkszeredai otthonában felkerestem, majd hozzátette: ő maga nem történész, fémipari szakemberként dolgozott.

A két kötetben bemutatott emlékhelyek nagy részét családjával bejárta, és mint mondta, mielőtt útnak indultak, mindig alaposan felkészültek, utánanéztek, hogy milyen történelmi események fűződnek az adott településhez.

Hirdetés

Domokos Árpád 1940-ben született Magyarországon, Csíksomlyón, itt végezte az elemi iskolai tanulmányait. Már gyerekkorában érdekelték a gépek, azok szerkezete és működése, édesapja kerekes műhelyében például traktort és cséplőgépet készített fából.

Családjával együtt sok emlékhelyhez ellátogatott Domokos Lajos •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Családjával együtt sok emlékhelyhez ellátogatott Domokos Lajos

Fotó: Péter Beáta

„Édesapám gazdálkodó ember volt Somlyón, de a székely ezermester típusa, hivatásos, tanult kerekes szakember. Most is megvan a gyalupad, a szerszámok Somlyón. A későbbi tanulmányaim során a figyelmem a reál tantárgyak felé irányult, és a fémipar területén szereztem szakképesítést. Kezdetben a mezőgazdaság gépesítésében vettem részt, majd ezen géppark üzembe tartására, felügyeletére, szervezésére kaptam megbízást. Taplocán még működött a traktor- és gépállomás, amit a mai emberek nem ismernek, a Lázár Berta kúria területén. Főgépész voltam ott, főmérnöki beosztásban mint gépipari szakember. Az iparosítást követően a csíki traktorgyárban dolgoztam, ahol a nagy teljesítményű traktorok gyártási folyamatát szerveztem és követtem. Ebben a munkakörben töltöttem az éveket, amelyekre még szükség volt a kötelező hivatalos munkaviszony kitöltéséig” – mesélte magáról.

Kifejtette, már kisgyerek korában érdekelték a történelmi események, és ezirányú érdeklődése csak fokozódott a későbbiekben.

Idézet
„1940 őszén még meg sem voltam születve, de édesanyámmal már jelen voltam Taplocán a díszkapu körül a honvédsereg bevonulásának fogadásán.

Öt-hat éves lehettem, édesapám még nem tért haza a háborúból, a fronton volt, de a kertben énekelgettem a Jóska lelkem, én édes vitézem kezdetű nótát – apámat Józsefnek hívták. Később hazakerült apám sebesülésből gyógyulva, az oroszok meglőtték Gyimesben, de helyrejött, és úgy 10-12 éves lehettem, amikor édesanyám a kezembe adta az Egri csillagokat, hadd olvasgassam. Már akkor elképzeltem, hogy a Kis- és Nagysomlyó hegyre milyen erős várat lehetne építeni, amit a törökök nem tudnának bevenni. Akkor még úgy gondoltam, hogy nekünk csak a törökök az ellenségeink. A történelmi események mindig érdekeltek, és később csak ilyen témájú könyveket kutattam fel és olvasgattam.”

Tíz éven keresztül dolgozott a nagy volumenű munkán •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Tíz éven keresztül dolgozott a nagy volumenű munkán

Fotó: Péter Beáta

Domokos Árpád és családja a szabadságos körutak alkalmával igyekezett a történelmi események helyszíneit felkeresni, behatóbban megismerni a történéseket. Az ilyen körutakra mindig előre elkészített útiterv alapján mentek úgy külföldön, mint belföldön. A családfő már hónapokkal az utazás előtt elkezdett kutatni, (most is őrzött) noteszekbe jegyezte fel, hogy hová mennek és ott mit kell megnézni.

Idézet
„A romániai rendszerváltás előtt óvatoskodni kellett az emlékhelyek látogatásával, mert a hatalom nem nézte jó szemmel mindenütt.

Például az aradi vesztőhely és a vár környékéről személyes tapasztalatom is van erről, ugyanis szinte le akartak fogni, hogy mit nézelődök ott. A változás után is nyilvántartásba vettek, ha Agyagfalvára vagy máshová mentünk tömegközlekedéssel. Az autóbuszhoz kijöttek, és mindenkinek a nevét felírták, hogy félelemben tartsanak. A változás, 1989 után fellendült ugyan a turistaforgalom, azonban szomorúan kellett tapasztaljam, hogy milyen hiányos a tájékozottsága az emberek nagy részének arról, hogy mi történt velünk az elmúlt évszázadokban, és hogy jutottunk ide, ahová jutottunk. Általában nem csak a régmúlt fontos részleteit nem ismerik sokan, hanem a 19–20. század sorsdöntő dolgait sem, vagy esetleg egészen másképp tudják, mint ami a valóságban történt, mert nem ismerik a háttéreseményeket. Ahhoz, hogy úgy az egyén, mint a nemzet a társadalom előre lásson és öntudatos gondolkodással meg tudja szervezni a jövőjét, elengedhetetlenül kell ismerje a múltat” – mutatott rá, hogy miért gondolta, hogy összegyűjti a szak- és memoárirodalomból azoknak a fontos eseményeknek a leírását földrajzi tájegységek szerint, amelyek befolyásolták a magyarság sorsát.

Három füzetben összegezte a látottakat, olvasottakat •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Három füzetben összegezte a látottakat, olvasottakat

Fotó: Péter Beáta

Hangsúlyozta, maga az élet, a hétköznapok késztették erre a kutatásra, összegzésre. „Természetesen tömören, érthetően, ahol szükséges nevelő jelleggel és a mai ember felgyorsult világának megfelelően. Az egész munka tehát a fontos események tárháza, amelyek befolyásolták a sorsunk alakulását. A munka fő gerince egy párhuzamra épül: hol hibáztunk mi, magyarok az eltelt évszázadokban, és mit követtek el velünk más nemzetek? Ez a két pont vezérli végig az egész munkát. Határozottan állítom, hogy nagy hasznára lenne a pedagógustársadalomnak, és a turizmus világában is nélkülözhetetlen.”

A szerző úgy véli, a lényeget sűrítette bele a munkájába, azt, amiből lehet tanulni. Mint mondta, egy évvel ezelőtt fejezte be, de addig éjjel-nappal ezen dolgozott, és azt is elárulta, hogy mintegy ezer könyvet olvasott el hozzá. Nem csak történelmi eseményeket idéz meg az emlékművek bemutatása által, hanem nagy elődeinket is.

Egyelőre még kézirat. A szerző reméli, hogy valamikor nyomtatásban is napvilágot lát a mű •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Egyelőre még kézirat. A szerző reméli, hogy valamikor nyomtatásban is napvilágot lát a mű

Fotó: Péter Beáta

„Kezdődik Domokos Pál Péterrel, de ott van Márton Áron is, mert ő a katolikus világból toronymagasan kiemelkedik. Általában azokra a személyekre fektettem a hangsúlyt, akiknek a szelleme fennmaradt, és akiknek értékes tanításuk, szellemi hagyatékuk, figyelmeztetésük van. Belekerült Orbán Balázs is természetesen, tőle sokat idézek. Ugyanakkor két-három esemény több rendben is benne van, azért, mert a különböző szemtanúk és történészek párhuzamba állítását indokoltnak tartottam. Úgy írtam meg mindezt, ahogy a mai társadalomnak szüksége lenne rá.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 07., vasárnap

Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában

Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.

Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Hirdetés
2025. december 06., szombat

Házi granola – videó

A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.

Házi granola – videó
Házi granola – videó
2025. december 06., szombat

Házi granola – videó

2025. december 05., péntek

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád

A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
2025. december 05., péntek

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád

2025. december 05., péntek

Gyors és finom almás sütemény

A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.

Gyors és finom almás sütemény
Gyors és finom almás sütemény
2025. december 05., péntek

Gyors és finom almás sütemény

Hirdetés
2025. december 04., csütörtök

Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen

A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.

Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
2025. december 03., szerda

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva

A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
2025. december 03., szerda

Mátrai borzaska – videó

A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.

Mátrai borzaska – videó
Mátrai borzaska – videó
2025. december 03., szerda

Mátrai borzaska – videó

Hirdetés
2025. december 02., kedd

Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély

Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.

Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
2025. december 02., kedd

Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások

A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.

Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
2025. december 01., hétfő

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett

Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Hirdetés