Hirdetés
Hirdetés

A múlt megismerése az emlékhelyek által

Domokos Árpád fontosnak tartja, hogy a történelmi eseményeket, emlékhelyeket megismertesse szélesebb körben is •  Fotó: Péter Beáta

Domokos Árpád fontosnak tartja, hogy a történelmi eseményeket, emlékhelyeket megismertesse szélesebb körben is

Fotó: Péter Beáta

Sűrített, érthető, tiszta és rövid, a mai ember gyors világának megfelelően – így jellemzi Domokos Árpád azt a nagy volumenű munkát, amelyen az elmúlt tíz évben dolgozott, és amelynek az Erdélyi magyar emlékművek és emlékhelyek címet adta. Három nagy füzetbe összegezte a feljegyzéseit, amelyből aztán két „kötetnyi” anyagot válogatott ki. Azt reméli, hogy az egyelőre kézirat formájában levő történelmi összefoglaló valamikor nyomtatásban is napvilágot lát, hogy segítségére legyen mindazoknak, akik fontosnak tartják a múltunk megismerését, és szívesen felkeresik a történelmi események helyszíneit.

Péter Beáta

2019. augusztus 30., 14:002019. augusztus 30., 14:00

2019. szeptember 12., 11:172019. szeptember 12., 11:17

„Mindig fogékony voltam a történelmi kérdésekre, valahogy így születtem. Úgy látszik, hogy Domokos Pál Péterből is valami átsugárzott, aki rokonom, a szüleim tartották a rokonságot, jó viszonyban voltak, nekem nem úgy alakult. Utólag fedeztem fel, hogy ő egy nagy szellem, nagy gondolkodó, és később már bántam, hogy annak idején nem kerestük fel Pesten. Van nekem egy vesszőparipám, ha bárkivel szóba állok, megkérdezem, hogy látta-e a Péter bácsi szobrát Somlyón” – magyarázta elöljáróban, amikor csíkszeredai otthonában felkerestem, majd hozzátette: ő maga nem történész, fémipari szakemberként dolgozott.

A két kötetben bemutatott emlékhelyek nagy részét családjával bejárta, és mint mondta, mielőtt útnak indultak, mindig alaposan felkészültek, utánanéztek, hogy milyen történelmi események fűződnek az adott településhez.

Hirdetés

Domokos Árpád 1940-ben született Magyarországon, Csíksomlyón, itt végezte az elemi iskolai tanulmányait. Már gyerekkorában érdekelték a gépek, azok szerkezete és működése, édesapja kerekes műhelyében például traktort és cséplőgépet készített fából.

Családjával együtt sok emlékhelyhez ellátogatott Domokos Lajos •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Családjával együtt sok emlékhelyhez ellátogatott Domokos Lajos

Fotó: Péter Beáta

„Édesapám gazdálkodó ember volt Somlyón, de a székely ezermester típusa, hivatásos, tanult kerekes szakember. Most is megvan a gyalupad, a szerszámok Somlyón. A későbbi tanulmányaim során a figyelmem a reál tantárgyak felé irányult, és a fémipar területén szereztem szakképesítést. Kezdetben a mezőgazdaság gépesítésében vettem részt, majd ezen géppark üzembe tartására, felügyeletére, szervezésére kaptam megbízást. Taplocán még működött a traktor- és gépállomás, amit a mai emberek nem ismernek, a Lázár Berta kúria területén. Főgépész voltam ott, főmérnöki beosztásban mint gépipari szakember. Az iparosítást követően a csíki traktorgyárban dolgoztam, ahol a nagy teljesítményű traktorok gyártási folyamatát szerveztem és követtem. Ebben a munkakörben töltöttem az éveket, amelyekre még szükség volt a kötelező hivatalos munkaviszony kitöltéséig” – mesélte magáról.

Kifejtette, már kisgyerek korában érdekelték a történelmi események, és ezirányú érdeklődése csak fokozódott a későbbiekben.

Idézet
„1940 őszén még meg sem voltam születve, de édesanyámmal már jelen voltam Taplocán a díszkapu körül a honvédsereg bevonulásának fogadásán.

Öt-hat éves lehettem, édesapám még nem tért haza a háborúból, a fronton volt, de a kertben énekelgettem a Jóska lelkem, én édes vitézem kezdetű nótát – apámat Józsefnek hívták. Később hazakerült apám sebesülésből gyógyulva, az oroszok meglőtték Gyimesben, de helyrejött, és úgy 10-12 éves lehettem, amikor édesanyám a kezembe adta az Egri csillagokat, hadd olvasgassam. Már akkor elképzeltem, hogy a Kis- és Nagysomlyó hegyre milyen erős várat lehetne építeni, amit a törökök nem tudnának bevenni. Akkor még úgy gondoltam, hogy nekünk csak a törökök az ellenségeink. A történelmi események mindig érdekeltek, és később csak ilyen témájú könyveket kutattam fel és olvasgattam.”

Tíz éven keresztül dolgozott a nagy volumenű munkán •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Tíz éven keresztül dolgozott a nagy volumenű munkán

Fotó: Péter Beáta

Domokos Árpád és családja a szabadságos körutak alkalmával igyekezett a történelmi események helyszíneit felkeresni, behatóbban megismerni a történéseket. Az ilyen körutakra mindig előre elkészített útiterv alapján mentek úgy külföldön, mint belföldön. A családfő már hónapokkal az utazás előtt elkezdett kutatni, (most is őrzött) noteszekbe jegyezte fel, hogy hová mennek és ott mit kell megnézni.

Idézet
„A romániai rendszerváltás előtt óvatoskodni kellett az emlékhelyek látogatásával, mert a hatalom nem nézte jó szemmel mindenütt.

Például az aradi vesztőhely és a vár környékéről személyes tapasztalatom is van erről, ugyanis szinte le akartak fogni, hogy mit nézelődök ott. A változás után is nyilvántartásba vettek, ha Agyagfalvára vagy máshová mentünk tömegközlekedéssel. Az autóbuszhoz kijöttek, és mindenkinek a nevét felírták, hogy félelemben tartsanak. A változás, 1989 után fellendült ugyan a turistaforgalom, azonban szomorúan kellett tapasztaljam, hogy milyen hiányos a tájékozottsága az emberek nagy részének arról, hogy mi történt velünk az elmúlt évszázadokban, és hogy jutottunk ide, ahová jutottunk. Általában nem csak a régmúlt fontos részleteit nem ismerik sokan, hanem a 19–20. század sorsdöntő dolgait sem, vagy esetleg egészen másképp tudják, mint ami a valóságban történt, mert nem ismerik a háttéreseményeket. Ahhoz, hogy úgy az egyén, mint a nemzet a társadalom előre lásson és öntudatos gondolkodással meg tudja szervezni a jövőjét, elengedhetetlenül kell ismerje a múltat” – mutatott rá, hogy miért gondolta, hogy összegyűjti a szak- és memoárirodalomból azoknak a fontos eseményeknek a leírását földrajzi tájegységek szerint, amelyek befolyásolták a magyarság sorsát.

Három füzetben összegezte a látottakat, olvasottakat •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Három füzetben összegezte a látottakat, olvasottakat

Fotó: Péter Beáta

Hangsúlyozta, maga az élet, a hétköznapok késztették erre a kutatásra, összegzésre. „Természetesen tömören, érthetően, ahol szükséges nevelő jelleggel és a mai ember felgyorsult világának megfelelően. Az egész munka tehát a fontos események tárháza, amelyek befolyásolták a sorsunk alakulását. A munka fő gerince egy párhuzamra épül: hol hibáztunk mi, magyarok az eltelt évszázadokban, és mit követtek el velünk más nemzetek? Ez a két pont vezérli végig az egész munkát. Határozottan állítom, hogy nagy hasznára lenne a pedagógustársadalomnak, és a turizmus világában is nélkülözhetetlen.”

A szerző úgy véli, a lényeget sűrítette bele a munkájába, azt, amiből lehet tanulni. Mint mondta, egy évvel ezelőtt fejezte be, de addig éjjel-nappal ezen dolgozott, és azt is elárulta, hogy mintegy ezer könyvet olvasott el hozzá. Nem csak történelmi eseményeket idéz meg az emlékművek bemutatása által, hanem nagy elődeinket is.

Egyelőre még kézirat. A szerző reméli, hogy valamikor nyomtatásban is napvilágot lát a mű •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Egyelőre még kézirat. A szerző reméli, hogy valamikor nyomtatásban is napvilágot lát a mű

Fotó: Péter Beáta

„Kezdődik Domokos Pál Péterrel, de ott van Márton Áron is, mert ő a katolikus világból toronymagasan kiemelkedik. Általában azokra a személyekre fektettem a hangsúlyt, akiknek a szelleme fennmaradt, és akiknek értékes tanításuk, szellemi hagyatékuk, figyelmeztetésük van. Belekerült Orbán Balázs is természetesen, tőle sokat idézek. Ugyanakkor két-három esemény több rendben is benne van, azért, mert a különböző szemtanúk és történészek párhuzamba állítását indokoltnak tartottam. Úgy írtam meg mindezt, ahogy a mai társadalomnak szüksége lenne rá.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 23., hétfő

Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel

Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.

Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel
Hirdetés
2026. március 22., vasárnap

Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar

Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.

Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar
2026. március 22., vasárnap

Az emberi test tájképei: Verebes György világa

Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.

Az emberi test tájképei: Verebes György világa
2026. március 21., szombat

Gyermekszemmel a felnőttek világa

Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.

Gyermekszemmel a felnőttek világa
Gyermekszemmel a felnőttek világa
2026. március 21., szombat

Gyermekszemmel a felnőttek világa

Hirdetés
2026. március 21., szombat

Aranytej – videó

Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.

Aranytej – videó
Aranytej – videó
2026. március 21., szombat

Aranytej – videó

2026. március 20., péntek

Túrógombócos paradicsomleves

Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.

Túrógombócos paradicsomleves
Túrógombócos paradicsomleves
2026. március 20., péntek

Túrógombócos paradicsomleves

2026. március 20., péntek

A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére

Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.

A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata

A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
2026. március 19., csütörtök

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata

2026. március 18., szerda

Ha tizenkét embert összezárnak

Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.

Ha tizenkét embert összezárnak
Ha tizenkét embert összezárnak
2026. március 18., szerda

Ha tizenkét embert összezárnak

2026. március 18., szerda

Patatas bravas – videó

Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.

Patatas bravas – videó
Patatas bravas – videó
2026. március 18., szerda

Patatas bravas – videó

Hirdetés