A 17. század high tech szakija: Kájoni

Először azonban látogassunk el a Csíki Székely Múzeumba, ahol három kiállítás is kapcsolódik Kájoni Jánoshoz. Az egyik a ferences nyomda és könyvkötő műhelyt bemutató kiállítás, ahol megtekinthető a Cantionale Catholicum, Kájoni első ismert és fennmaradt nyomtatványa. Látható továbbá a nyomda tevékenysége, az, hogy főként vallási és oktatási témájú könyveket, kiadványokat adtak ki. Ehhez kapcsolódik a restaurálási kiállítás, amely a ferencesek által gyűjtött könyvanyagból is építkezik. A múzeumban számos könyv restaurálását elvégezték, Benedek Éva papírrestaurátor vezetésével. Ugyanakkor az Útkereszteződésben című, tavaly nyílt várostörténeti kiállítás Somlyó-terme is biztosíthat egy kis eligazodást, hisz itt a somlyói ferences kolostor alaprajzát lehet tanulmányozni, Kájoni herbáriumát egy érintőképernyőn, a kolostorban írt 1690-es években született kis szakácskönyvből pedig azt lehet megtudni, hogy ferences szerzetesek mivel táplálkoztak, illetve láthatunk egy ferences ruhát is.

Ugyanakkor a Csíki Székely Múzeum őrzi a ferences könyvtár jelentős részét, köztük eredeti Kájoni-kéziratokat: zenei műveket – Sacri Concentus, Organo Missale, Kájoni Kódex – , imádságos könyvét – Hortulus Devotionis – , kalendáriumát és orgona feliratát.
Amint azt Munckenhaupt Erzsébet leírja, 1980-1985 között több Kájoni-kéziratra is rábukkantak. Négy kéziratát 1980-ban találták meg a csíksomlyói kegytemplomban, a Mária-szobor alatt: a Kalendariumot, a Herbáriumot, Hymnariumot és a Fekete könyvet. A ferences Kalendariumot latin nyelven Kájoni 1672-ben írta és egybekötötte 17. századi nyomtatványtöredékekkel. A Herbárium (1656–1673) forrása Beythe András Németújváron 1595-ben nyomtatott herbáriuma, és

És ha már Csíksomlyón vagyunk, akkor a „kutatásunk”, illetve Kájoni életének fontos helyszíne a ferences kolostor. „Bennünket Marian ferences testvér fogadott, beszélt a somlyói templomról, a ferencesek ruházatáról, az engedelmességről, tisztaságról és alázatról. Bevezetett a kolostor belső udvarára, és megtekinthettük a régi ferences könyvtárba, ahol óriási könyveket őriznek, mi egy kottáskönyvet néztünk meg” – magyarázta Kádár Kincső.  Itt jegyeznénk meg, hogy a ferences kolostor belső udvarán egy Kájoni-szobor is található, Ferencz Ernő alkotása.

Néhány percnyi sétára van csupán a kolostortól a Csíksomlyói Szent István Otthon mellett található Mária-kert, és azon belül a Kájoni Herbárium. Balázs Zsóka vezetésével itt gyógy- és fűszernövényeket termesztenek, érdekes megnézni a Kájoni féle herbáriumban – ahol 244 növényt említ a szerző – , hogy milyen növényeket használtak akkoriban, és miket használunk ma.

„Utunk” legvégén tehát térjünk be mi is a megyei könyvtárba, amely 2007-ben vette fel a Kájoni János nevet. Mintegy természetes volt tehát, hogy az intézmény is bekapcsolódik a Kájoni-emlékévbe különböző rendezvényekkel, programokkal. A Könyvtári Napok során áprilisban dokumentumfilmek vetítésével idézték fel a könyvtár névadójának emlékét, Csíksomlyó 15-18. századi egyházi építkezéseinek történetét, a csíksomlyói ferences-rendi szerzetesek művelődéstörténeti szerepéről, Kájoni gazdag zenei örökségének továbbéléséről is képet alkothattak a jelenlevők. A Könyvtári Napok keretében elindított online kvízjáték kérdései is Kájoni munkásságához, életéhez kapcsolódtak.  Májusban Róth András Lajos történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője a korai nyomtatványok művészetéről tartott előadást, a Role zenekar pedig Kájoni-dalokat játszott. A fiatalokat is igyekeztek megszólítani a könyvtár munkatársai, így szintén májusban rendhagyó könyvtári órákon ismerkedhettek a polihisztor munkásságával a Joannes Kájoni Szakközépiskola és a Csíkszeredában vendégeskedő budapesti diákok. A könyvtárban ugyanakkor külön polcot rendeztek be a dokumentációs részlegen azokkal a könyvekkel, amelyek Kájoniról szólnak, vagy a műveinek modern kiadásai, pl. a Kájoni Kódex, vagy a Fekete könyv és az Organo Missale. A könyvtárban pedig a Puskás László alkotta Kájoni-mellszobor is megtekinthető.

Kelemen Katalin, a könyvtár munkatársa elmondta, közelebbről megjelenik egy Kájonival kapcsolatos könyvjelző-sorozatuk, partnerségben a HMKK-val, a könyvjelzőkhöz Ádám Gyula szolgáltatta a fotókat. „Nagyon szép sorozat lesz, tizenöt könyvjelzővel, amelyek Kájoni életének helyszíneihez, munkásságához, műveihez kapcsolódnak, rövid, magyar és román nyelvű tájékoztató szövegekkel. Az új iskolai évben Kájoni öröksége címmel csapatos vetélkedőt indítunk középiskolások számára, ennek a döntője november elején zajlik a könyvtárban. Ezeknek a rendezvényeknek a célja, hogy tisztelegjünk a névadónk előtt, hogy minden korosztály megismerje a sokoldalú, rendkívüli munkásságát, mert csodálatra méltó az, amit ő sok-sok területen alkotott.” A könyvtár honlapján a Hargita megyei személyiségek adatbázisában a Kájoniról készült szócikket is lehet böngészni: http://szemelyisegek.konyvtar.hargitamegye.ro/hu/d/38/span-classunderkajoni-janosspan.