Szájüregi daganatok – könnyebb megelőzni, mint kezelni

A szájsebész ugyanakkor úgy látja, ami a sebészeti beavatkozásokat illeti, a rosszindulatú daganatok esetében nagyon radikálisnak kell lenni, minél előrehaladottabb stádiumban van a rákos elváltozás, annál nagyobb radikalitás kell ahhoz, hogy értelme legyen a műtétnek. Ugyanis ha kialakul egy daganatos elváltozás a szájban, azt nem elég körbevágni és eltávolítani, hanem az egészséges szövetből is minél nagyobb részt el kell távolítani, hogy legyenek meg a biztonsági határok. „Van, amikor ki kell venni egy fél nyelvet, az állcsont egy részét, de van olyan kigyógyult beteg, aki radikális műtéten esett át, és bár esetében egy fél nyelv maradt a szájüregben, de azzal is még tud minőségi életet élni”.

Persze pozitív példái is vannak a szakorvosnak, például olyan fiatalemberről, aki olyannyira időben jelentkezett szájfenék-daganattal, hogy sikerült eltávolítani a daganatot, a nyirokcsomókat, áttét nem alakult ki, további kezelésre nem volt szükség, életmódot váltott, és rendszeresen ellenőrzésre jár.

„Sok dohányos azt mondja, hogy a nagyapám is nyolcvan évig dohányzott, és semmi baja nem lett. Önmagában a dohányzás nem okoz rákot, az egy favorizáló tényező, de ehhez még sok olyan tényező kell, amely nem érzékelhető. Hiába mondja valaki azt, hogy én csak dohányzok, sok olyan tényező van sejtszinten, amit nem tudunk befolyásolni” – hangsúlyozza ki a szakember.

Egyébként – mutat rá – egy dohányzó férfinak harmincszor nagyobb esélye van arra, hogy szájüregi rákos megbetegedése legyen, mint egy nem dohányzónak. Az exdohányosoknak kilencszer nagyobb esélyük van erre, esetükben legalább tíz év nem dohányzás után csökken annak esélye, hogy kialakuljon bármilyen rosszindulatú elváltozás. De a passzív dohányzók sincsenek jobb helyzetben. Sőt. Egy dohányzó személy társaságában élőnek másfélszeresen nő meg az esélye arra, hogy tüdőrák alakuljon ki nála.

A megelőzés mondhatni egyszerű. Erősen ajánlott a féléves fogászati kontroll, de 45 év fölött évente egy általános orvosi vizsgálatot sem árt elvégeztetni – hívja fel a figyelmet Izsák Csaba.

„Öt perc egy ellenőrzés. Az orvos szembenéz a beteggel, látja, ha valami aszimmetrikus, benéz a szájüregbe, megvizsgálja, egy tüzetesebb orvosi ellenőrzés során hamar fény derül egy esetleges elváltozásra. Legnagyobb probléma ezzel a féléves fogászati kontrollal van. Nem tartják be, noha sok minden múlik ezen, hiszen a fogorvos kollégák hamar ki tudnak szűrni már praecancerosus állapotokat is” – jegyzi meg.