
Fájdalom esetén először azt kell kideríteni, hogy sérv okozza-e
Fotó: 123RF
Gerincünk legjobb barátja a rendszeres és változatos mozgás – hangsúlyozza Gidró Sarolta gyógytornász, aki szerint mindamellett, hogy fontos a mozgás, az is legalább ugyanilyen fontos, olyan mozgásformát válasszunk, ami kedves számunkra. Beszélgettünk a porckorongsérvvel kapcsolatos tényekről és hiedelmekről, a derékfájdalom esetleges okairól, a páciensedukáció jelentőségéről.
2022. november 15., 18:332022. november 15., 18:33
Akinek gerincsérve van, annak meg kell tanulnia együtt élni a fájdalommal, kímélnie kell a derekát – hallották már? És minden bizonnyal olyant is hallottak, hogy valaki sérvfájdalomra panaszkodik. Gidró Sarolta gyógytornászt arra kértem, oszlasson el néhány, a porckorongsérv, a derékfájdalmak kapcsán kialakult tévhitet.
A mozgásszegény életmód mellett a szorongás, a depresszió, de még szervezetünk hidratáltsága is befolyásolhatja a derékfájdalmakat, az egészségtelen életmódnak pedig egyik leggyakoribb következménye a gerincsérv – szögezi le indulásból a gyógytornász.
Van, aki azt mondja, hogy egy hirtelen mozdulattal szerezte a sérvet. A porckorongsérv kialakulása a gerinc természetes elhasználódásának a következménye, nem egy szerzett betegség. A kor előrehaladtával szinte mindenkinél kialakulnak porckorongsérvek, amelyek okozhatnak tünetet, és ugyanolyan arányban tünetmenetesen is jelen lehetnek. Aki azt mondja, hogy a sérve tönkretette a derekát, annak el kell mondjam: a porckorongsérv, ha már tünetet okoz, azt jelenti, hogy éveken keresztül rosszul, csak egy bizonyos mozgástartományban terhelte a gerincét, megbomlott a gerinc tartóizomzatának egyensúlya, és helytelen mozgásmintákat használt. Ez már olyan, mint az utolsó csepp egy vízzel tele pohárban” – magyarázza a Székelyföldi Jégkorong Akadémia gyógytornásza.
Ugyanakkor kifejti,
„Ha mozdulatlanul tartom a derekam, nem használom minden általa végzett irányú mozgásban – például nem tudok előre hajolni –, elveszíti a képességét a mozgásra, ennek pedig az a következménye, hogy a szövetek még inkább bemerevednek. Ez a merevség plusz nyomást tesz a csigolyákra, és a porckorongsérvem hamarabbi romlását eredményezi” – magyarázza.
Gidró Sarolta gyógytornász
Fotó: Gidró Sarolta személyes archívuma
Ma már bizonyított tény – folytatja a szakember –, hogy ugyanolyan mértékben van jelen MRI-felvételeken a porckorongsérv a tünetmentes egyéneknél, mint a derékfájósoknál. Fájdalom esetén első lépésként azt kell kideríteni, hogy a sérv okozza-e a fájdalmat. Gidró Sarolta szerint a derékfájdalmak 90%-ban nem specifikus derékbántalmakról beszélünk, csak 1–5%-ban vonható konkrétan felelősségre a sérv, ami neurológiai tünetekkel jár. Egy gerinctréner, mozgásterapeuta vagy gyógytornász a gerinc állapotfelmérésével meg tudja állapítani, hogy valóban a porckorongsérv-e a bűnös. Természetesen minden súlyosabb esetben, erős, szúró, nem szűnő fájdalomnál, végtagok zsibbadása esetén fel kell keresni egy szakorvost – emeli ki.
Ami a mozgás fontosságát illeti, – a gyógytornász szerint – lényeges lenne annak változatosságáról is beszélni, hiszen az a jó, ha minden izmunkat teljes mozgástartományában használjuk. „Tíz éve kezdtek foglalkozni a szakmán belül az izompólyával, ami tulajdonképpen az a szerkezet, ami megadja a formáját az izomnak.
Hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy a stressz akkor jelentkezik, amikor idegesek vagyunk, noha a stresszhormont akkor termeli a szervezet, amikor tettre kész kell lennünk, amikor meg kell oldani valamit, cselekedni kell. A ma embere hatvanezer döntést hoz egy nap, és ez folyamatos stresszhelyzetet jelent. Ezért is széleskörű a derékfájdalmak rehabilitációja, nem elég a testtel foglalkozni, hanem stresszkezelésre is szükség van, a mentális egészségünkre is vigyázni kell” – magyarázza.
Sokatmondó magyar közmondásokat hív segítségül Sarolta, hogy szemléltesse, kedélyállapotunk, magatartásunk miként befolyásolja egészségünket.
– teszi hozzá.
Meglehet, meglepően hangzik, de a gyógytornász szavaiból az is kiderül, hogy vízivási szokásaink is befolyásolják a derékfájdalmat, ugyanis a kollagén mellett – amelyből harmincéves kor körültől az emberi szervezet fokozatosan egyre kevesebbet termel – vízivással is hidratáljuk a szöveteket, ez is hozzásegíti az izompólyákat, a kötőszöveteinket, hogy rugalmasak maradjanak. Az emóciók, az attitűd, a szemléletmód is befolyásoló tényező, a derűs, magabiztos ember nem jár-kel magába roskadtan, előre ejtett fejjel, vállal, befeszült izomzattal.
Mit tehetünk gerincünk egészségéért? – adódik a kérdés. Mozogjunk minél többet, minél változatosabban, jókedvvel és könnyű szívvel, keressünk fel egy mozgásterapeutát vagy gyógytornászt a panaszainkkal, komolyabb probléma esetén szakorvoshoz kell fordulni – ajánlja a gyógytornász. Attól viszont óva int mindenkit, hogy különböző hámokat, derékszorítókat, derékmelegítőket használjanak.
– emeli ki, rámutatva: tulajdonképpen hétköznapi életünket kellene átalakítani ahhoz, hogy megszabaduljunk a problémáktól.
A karamellás popcorn sokak kedvenc házi nassolnivalói közé tartozik: vajas, édes és enyhén sós egyszerre. A pattogatott kukoricát selymes karamell borítja, amely sütőben roppanósra sül, mégis kellemesen rágós marad. Egyszerű, de ellenállhatatlan.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Újabb ízletes ehető vadnövényekkel bővülhet a kosarunk, hiszen sorra bújnak ki az új tavaszi fajok a felmelegedésnek köszönhetően. Ezúttal a bajuszos hagymát fogjuk megismerni, és a salátaboglárka leveleit is elkezdhetjük begyűjteni.
Tusrajzok, amelyek egyszerre idézik a mikroszkóp alatti világot és az ókori mítoszokat. Sárosi Mátyás Zsolt csíkszeredai kiállítása a természet és az ember viszonyát boncolgatja – nyugtalanító pontossággal.
Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.
Az édesburgonya ma már nem egzotikum, hanem a tudatos konyha egyik kedvence: a Dél-Amerikából származó növény történetét, itthoni elérhetőségét és az izgalmasabb édes-sós felhasználási módjait járja körül a Krónika összeállítása.
A mosogatás egy olyan mindennapi konyhai tevékenységünk – sok más házimunkával együtt –, amely akkor válik igazán látványossá, ha elmarad. Bár „jelentéktelen” foglalatosság, mégis sok internetes edukációs tartalom foglalkozik ezzel a témával.
Fa, fém, filozofikus gondolkodás és karakteres tárgyak: Vass Krisztina számára a dizájn nem trendkövetés, hanem kapcsolatkeresés. Erdélyből indulva épít nemzetközi jelenlétet, tudatosan, mégis nyitottan.
szóljon hozzá!