Hirdetés
Hirdetés

Népbetegségünk, a derékfájdalom: hiedelmek a porckorongsérvről

Fájdalom esetén először azt kell kideríteni, hogy sérv okozza-e •  Fotó: 123RF

Fájdalom esetén először azt kell kideríteni, hogy sérv okozza-e

Fotó: 123RF

Gerincünk legjobb barátja a rendszeres és változatos mozgás – hangsúlyozza Gidró Sarolta gyógytornász, aki szerint mindamellett, hogy fontos a mozgás, az is legalább ugyanilyen fontos, olyan mozgásformát válasszunk, ami kedves számunkra. Beszélgettünk a porckorongsérvvel kapcsolatos tényekről és hiedelmekről, a derékfájdalom esetleges okairól, a páciensedukáció jelentőségéről.

D. Balázs Ildikó

2022. november 15., 18:332022. november 15., 18:33

Akinek gerincsérve van, annak meg kell tanulnia együtt élni a fájdalommal, kímélnie kell a derekát – hallották már? És minden bizonnyal olyant is hallottak, hogy valaki sérvfájdalomra panaszkodik. Gidró Sarolta gyógytornászt arra kértem, oszlasson el néhány, a porckorongsérv, a derékfájdalmak kapcsán kialakult tévhitet.

Hirdetés

A sérv önmagában nem fájhat

A mozgásszegény életmód mellett a szorongás, a depresszió, de még szervezetünk hidratáltsága is befolyásolhatja a derékfájdalmakat, az egészségtelen életmódnak pedig egyik leggyakoribb következménye a gerincsérv – szögezi le indulásból a gyógytornász.

Idézet
„Sok páciens érkezik úgy, hogy fáj a sérve. Ilyenkor szoktam elmondani: úgy, ahogy a ráncok vagy az őszhajszálak sem fájnak, a sérv önmagában nem tud fájni. Fájdalmat akkor tud okozni, ha eléri és megnyomja az ideggyököt.

Van, aki azt mondja, hogy egy hirtelen mozdulattal szerezte a sérvet. A porckorongsérv kialakulása a gerinc természetes elhasználódásának a következménye, nem egy szerzett betegség. A kor előrehaladtával szinte mindenkinél kialakulnak porckorongsérvek, amelyek okozhatnak tünetet, és ugyanolyan arányban tünetmenetesen is jelen lehetnek. Aki azt mondja, hogy a sérve tönkretette a derekát, annak el kell mondjam: a porckorongsérv, ha már tünetet okoz, azt jelenti, hogy éveken keresztül rosszul, csak egy bizonyos mozgástartományban terhelte a gerincét, megbomlott a gerinc tartóizomzatának egyensúlya, és helytelen mozgásmintákat használt. Ez már olyan, mint az utolsó csepp egy vízzel tele pohárban” – magyarázza a Székelyföldi Jégkorong Akadémia gyógytornásza.

Ugyanakkor kifejti,

az is tévhit, hogy sérv miatt kímélni kell a derekat, ugyanis ez esetben a szervezetünk próbál energiatakarékosabban élni, azaz amit nem használ, azt leépíti, hogy a használatban levő, „fontosabb” szerveket tudja bőségesen ellátni energiával.

„Ha mozdulatlanul tartom a derekam, nem használom minden általa végzett irányú mozgásban – például nem tudok előre hajolni –, elveszíti a képességét a mozgásra, ennek pedig az a következménye, hogy a szövetek még inkább bemerevednek. Ez a merevség plusz nyomást tesz a csigolyákra, és a porckorongsérvem hamarabbi romlását eredményezi” – magyarázza.

Gidró Sarolta gyógytornász •  Fotó: Gidró Sarolta személyes archívuma Galéria

Gidró Sarolta gyógytornász

Fotó: Gidró Sarolta személyes archívuma

Tejes mozgástartományban használni az izmokat

Ma már bizonyított tény – folytatja a szakember –, hogy ugyanolyan mértékben van jelen MRI-felvételeken a porckorongsérv a tünetmentes egyéneknél, mint a derékfájósoknál. Fájdalom esetén első lépésként azt kell kideríteni, hogy a sérv okozza-e a fájdalmat. Gidró Sarolta szerint a derékfájdalmak 90%-ban nem specifikus derékbántalmakról beszélünk, csak 1–5%-ban vonható konkrétan felelősségre a sérv, ami neurológiai tünetekkel jár. Egy gerinctréner, mozgásterapeuta vagy gyógytornász a gerinc állapotfelmérésével meg tudja állapítani, hogy valóban a porckorongsérv-e a bűnös. Természetesen minden súlyosabb esetben, erős, szúró, nem szűnő fájdalomnál, végtagok zsibbadása esetén fel kell keresni egy szakorvost – emeli ki.

Ami a mozgás fontosságát illeti, – a gyógytornász szerint – lényeges lenne annak változatosságáról is beszélni, hiszen az a jó, ha minden izmunkat teljes mozgástartományában használjuk. „Tíz éve kezdtek foglalkozni a szakmán belül az izompólyával, ami tulajdonképpen az a szerkezet, ami megadja a formáját az izomnak.

Rájöttek arra, hogy a derékfájdalmak kilencven százalékának az az oka, hogy az izompólya bemerevedik. Sok minden idézhet elő szöveti rugalmatlanságot, merevedést, ilyen a stressz, a vízhiány, alváshiány.

Hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy a stressz akkor jelentkezik, amikor idegesek vagyunk, noha a stresszhormont akkor termeli a szervezet, amikor tettre kész kell lennünk, amikor meg kell oldani valamit, cselekedni kell. A ma embere hatvanezer döntést hoz egy nap, és ez folyamatos stresszhelyzetet jelent. Ezért is széleskörű a derékfájdalmak rehabilitációja, nem elég a testtel foglalkozni, hanem stresszkezelésre is szükség van, a mentális egészségünkre is vigyázni kell” – magyarázza.

Amikor vállunkon cipeljük a világ dolgait

Sokatmondó magyar közmondásokat hív segítségül Sarolta, hogy szemléltesse, kedélyállapotunk, magatartásunk miként befolyásolja egészségünket.

Idézet
„Ha valaki bánatos, azt mondjuk lógatja az órát, mert előreengedi a fejét, a vállát. Ha idegesek vagyunk, mindenünk megfeszül. Nem hiába mondjuk, az élet súlya nyomja a hátamat, vállamra veszem a gondot. A stresszhormonok általában a csuklyás izom felső részén tudják kifejteni legjobban a hatásunkat, jól bemerevedik ettől a nyakunk, a vállunk”

– teszi hozzá.

Meglehet, meglepően hangzik, de a gyógytornász szavaiból az is kiderül, hogy vízivási szokásaink is befolyásolják a derékfájdalmat, ugyanis a kollagén mellett – amelyből harmincéves kor körültől az emberi szervezet fokozatosan egyre kevesebbet termel – vízivással is hidratáljuk a szöveteket, ez is hozzásegíti az izompólyákat, a kötőszöveteinket, hogy rugalmasak maradjanak. Az emóciók, az attitűd, a szemléletmód is befolyásoló tényező, a derűs, magabiztos ember nem jár-kel magába roskadtan, előre ejtett fejjel, vállal, befeszült izomzattal.

A kulcs a változatos mozgás

Mit tehetünk gerincünk egészségéért? – adódik a kérdés. Mozogjunk minél többet, minél változatosabban, jókedvvel és könnyű szívvel, keressünk fel egy mozgásterapeutát vagy gyógytornászt a panaszainkkal, komolyabb probléma esetén szakorvoshoz kell fordulni – ajánlja a gyógytornász. Attól viszont óva int mindenkit, hogy különböző hámokat, derékszorítókat, derékmelegítőket használjanak.

Idézet
„Emlékezzünk, amit nem használunk, az leépül. Vigyázzunk mentális egészségünkre! Azt mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a masszázsterápia, fizioterápia, triggerpontkezelés, csontkovácsolás pillanatnyi enyhülést ad nekünk, kezeli a tüneteinket, de az okokat nem. Remek módszerek tudnak lenni kiegészítő kezelések gyanánt a mozgásterápia mellé. Amit mi magunk rontottunk el, csak mi tudjuk megoldani, aktív hozzájárulással”

– emeli ki, rámutatva: tulajdonképpen hétköznapi életünket kellene átalakítani ahhoz, hogy megszabaduljunk a problémáktól.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 06., péntek

Karamellás popcorn házilag

A karamellás popcorn sokak kedvenc házi nassolnivalói közé tartozik: vajas, édes és enyhén sós egyszerre. A pattogatott kukoricát selymes karamell borítja, amely sütőben roppanósra sül, mégis kellemesen rágós marad. Egyszerű, de ellenállhatatlan.

Karamellás popcorn házilag
Karamellás popcorn házilag
2026. március 06., péntek

Karamellás popcorn házilag

Hirdetés
2026. március 06., péntek

Mi teszi székellyé a székelyt?

Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.

Mi teszi székellyé a székelyt?
Mi teszi székellyé a székelyt?
2026. március 06., péntek

Mi teszi székellyé a székelyt?

2026. március 05., csütörtök

Tavaszi kincsvadászat: bajuszos hagyma és salátaboglárka a kosárban

Újabb ízletes ehető vadnövényekkel bővülhet a kosarunk, hiszen sorra bújnak ki az új tavaszi fajok a felmelegedésnek köszönhetően. Ezúttal a bajuszos hagymát fogjuk megismerni, és a salátaboglárka leveleit is elkezdhetjük begyűjteni.

Tavaszi kincsvadászat: bajuszos hagyma és salátaboglárka a kosárban
2026. március 05., csütörtök

A természet visszanéz ránk – újrarajzolt mítoszok

Tusrajzok, amelyek egyszerre idézik a mikroszkóp alatti világot és az ókori mítoszokat. Sárosi Mátyás Zsolt csíkszeredai kiállítása a természet és az ember viszonyát boncolgatja – nyugtalanító pontossággal.

A természet visszanéz ránk – újrarajzolt mítoszok
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Múzeumi sztorik: Bem tábornok portréja

Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.

Múzeumi sztorik: Bem tábornok portréja
Múzeumi sztorik: Bem tábornok portréja
2026. március 04., szerda

Múzeumi sztorik: Bem tábornok portréja

2026. március 03., kedd

Amikor az örökké széttörik – Pokoltó

Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.

Amikor az örökké széttörik – Pokoltó
2026. március 02., hétfő

Egy jól felépített, átgondolt böjt kifejezetten hasznos lehet – videó

Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.

Egy jól felépített, átgondolt böjt kifejezetten hasznos lehet – videó
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Batáta a tányéron: köretből főszereplő

Az édesburgonya ma már nem egzotikum, hanem a tudatos konyha egyik kedvence: a Dél-Amerikából származó növény történetét, itthoni elérhetőségét és az izgalmasabb édes-sós felhasználási módjait járja körül a Krónika összeállítása.

Batáta a tányéron: köretből főszereplő
Batáta a tányéron: köretből főszereplő
2026. március 02., hétfő

Batáta a tányéron: köretből főszereplő

2026. március 01., vasárnap

Mindennapi konyhai tevékenységünk: a mosogatás

A mosogatás egy olyan mindennapi konyhai tevékenységünk – sok más házimunkával együtt –, amely akkor válik igazán látványossá, ha elmarad. Bár „jelentéktelen” foglalatosság, mégis sok internetes edukációs tartalom foglalkozik ezzel a témával.

Mindennapi konyhai tevékenységünk: a mosogatás
2026. február 28., szombat

Erdélyből Madridig – Vass Krisztina tervezői világa

Fa, fém, filozofikus gondolkodás és karakteres tárgyak: Vass Krisztina számára a dizájn nem trendkövetés, hanem kapcsolatkeresés. Erdélyből indulva épít nemzetközi jelenlétet, tudatosan, mégis nyitottan.

Erdélyből Madridig – Vass Krisztina tervezői világa
Hirdetés