Járványok és oltások: van-e okunk félni?

Így ezek harminc napig kellett vesztegeljenek – innen a vesztegzár kifejezés – távol a kikötőtől. Ha ez idő alatt a fertőzés következtében meghaltak az utasok, a hajót felgyújtották, elpusztítván ezáltal a kórokozókat is, ha élve maradtak, akkor beengedték őket a városba, mert nem fertőztek. Ezt az intézkedést Velencében és Genovában is átvették, majd Marseilleben, ahol negyven napra emelték a vesztegelés időszakát, innen származik a karantén elnevezés (quarantaine).

Új idők, új járványok

Az újkor egyik pusztító járványa a szifilisz volt, 1495-ben robbant ki először, legalábbis ekkortól származnak az első dokumentumok. A Nápolyt védő spanyol zsoldosok és a várost elfoglaló francia csapatok katonái a lakosság körében találtak „szórakozópartnereket”, ők hurcolták be és terjesztették a főleg szexuális úton terjedő betegséget a hódítást követő dorbézolások következtében. Ugyancsak a hadseregekben szedte áldozatait a typhus exanthematicus, a flekktífusz. Ezt a kisállatok, patkányok, egerek és a rajtuk tenyésző bolhák terjesztették. Ez volt az a járvány, amely felhívta a hatóságok figyelmét – innentől eredeztethető a közegészségügyi hatóság – hogy óvintézkedéseket kell bevezetni. Ez anyagi érdek volt, egy kitanított katona ugyanis sok pénze került, nagy veszteség volt tehát, ha valamilyen járvány kezdett pusztítani a seregben.

Nagyon sok járvány szerencsére így ért véget még azokban a korokban is, amikor még nem ismertünk más módszert” – tudtuk meg Tar Gyöngyitől. 

Epidemiológiai paradigmaváltás

A szakember elmondta, a huszadik század második fele az epidemiológia, a járványtan szempontjából óriási felismerést hozott, amit úgy nevezünk, hogy epidemiológiai paradigmaváltás. A huszadik század második felében nagy fordulat következett be a megbetegedések alakulásában, a fertőző betegségek száma és a halálozási arány nagymértékben csökkenni kezdett, főleg az iparilag fejlett országokban, és különösen a veszélyes járványok visszaszorulása következtében. Mindez azért, mert időközben sikerült kifejleszteni az oltóanyagokat, és bevezetni az oltási programokat. Ugyanakkor a század elején felfedezték az antibiotikumot. Ezeknek a felfedezéseknek köszönhetően mind kevesebben haltak meg fertőző betegségekben.

„Oda jutottunk, hogy sokkal többet élünk, mint a fehérjéink szabadalmi ideje, így elkezdtek megjelenni a degeneratív, kopásos betegségek, egyre többen halnak meg daganatos, szív és érrendszeri megbetegedésekben, cukorbetegségben, balesetben. Az elmaradt, fejlődő országokban még mindig a fertőző betegségek okozzák a legtöbb elhalálozást. Nem akarjuk tudomásul venni, de a gyermekelhalálozási arány olyan magas, mint amilyen nálunk volt az első világháború előtt. Nem akarjuk tudomásul venni, hogy ezekben az országokban nem léteznek erőforrások, kellő politikai erő az oltások bevezetésére” – hangsúlyozta az előadó. 

 A „rettegett” oltás

Tar Gyöngyi kifejtette, teljes mértékben oltáspárti, a tudományos érvek meggyőzték őt, hogy az emberiség jövője nem így alakult volna, ha nem sikerül kifejleszteni a védőoltásokat. Mint mondta, statisztikailag kimutatható, hogy a védőoltások életeket mentenek, a gyermekelhalálozás alakulása az oltásoknak köszönhetően drasztikusan lecsökkent azokban az országokban, ahol sikerült bevezetni az általános és ingyenes oltásokat.

A fertőző betegségeket továbbra is meg kell előzni, a járványokat fel kell számolni – nyomatékosította. „Egyetlen betegséget sikerült felszámolni, ez a fekete himlő. Az egészségügyi világszervezet kimondta, hogy a világon már nem létezik aktív fekete himlős megbetegedés. Vannak azért még félelmeink a globális felmelegedés miatt. Romániában minden gyermek számára ingyenesek a főbb védőoltások, amelyeket kötelező védőoltásnak nevezünk. Törvényi kiskapunak köszönhetően a jelenlegi törvénykezésben nincs így tételesen megfogalmazva, viszont a listának – ahol felsorolják azokat a védőoltásokat, amelyek gyermekkorban ingyenesen beadandóak – az a címe, hogy Kötelező védőoltások. Az egészségügyi ellenőrök büntethetnek akkor, ha például egy pedagógus befogadja a beoltatlan gyermeket az iskolába, vagy a háziorvos elmulasztja beadni a védőoltást. A szülőt még semmilyen módon közvetlenül nem bünteti a törvény, viszont, ha a gyermekének kárt okoz azzal, hogy kiteszi egy fertőző betegségnek, akkor a szülő is perbe fogható.”

A nyájimmunitás védelme

A szakember kifejtette, az oltási program nyilvánvaló sikere ellenére elég sokan vannak, akik megkérdőjelezik és vitatják a védőoltások hasznát és létjogosultságát. Ezeket a kételyeket el kell oszlatni. Vannak gyerekek, akik valamilyen rajtuk kívülálló oknál fogva nem kaphatnak védőoltást, de őket a nyáj-immunitás védi. Viszont ha csökken az átoltott gyerekek száma, akkor gyengül a nyáj-immunitás is. Tehát, ha egy közösség nyolcvanöt százaléka be van oltva egy bizonyos betegség ellen, akkor a kórokozó nem tud könnyen átugrani egyik alanyról a másikra, vagyis a be nem oltottakat is megvédik a beoltottak. De van egy kritikus pont, épp a nyolcvanöt százaléknál. Ha ez alá csökken az átoltottság, akkor a nyájimmunitás gyengül vagy megszűnik működni.

Sajnos egy népesség nem csak felelős, tudatosan élő egyedekből áll, hanem különböző mértékű az emberi felelősség, a köz iránt érzett érdek és törődés mértéke. Nem várható el mindenkitől, hogy tudatosan és okosan döntsön, a saját maga a családja ügyében sem, de főleg a közösség dolgaiban, ezért vannak dolgok, amelyek kötelezőek.

Ilyenkor nem lehet az emberi érdekekre és jogokra hivatkozni, mert a többség érdeke dominál, és az egészségünk szempontjából ilyenkor az egyéni kívánságok, a sértődöttségek, a tájékozatlanság nem eshet a latba. Nagyobb politikai támogatásra van szükség a törvényhozók és a végrehajtók részéről, hogy Európában ne jelenjenek meg újra a elfeledettnek hitt magas kockázatú járványos betegségek, és ne szerezzenek újabb áldozatokat, illetve ne okozzanak anyagi károkat” – húzta alá a szakember.