
35 év fölött a terhességhez társuló betegségek kockázata nagyobb, de ideális életvitellel, diétával, mozgással azok is megelőzhetőek
Fotó: www.medmedicinadotrabalho-com-br
Míg anyáink a húszas évek elején vállaltak gyereket, 35-40 éves korban sokan már majdnem felnőtteket „neveltek”, addig manapság sok esetben akkor fogunk neki pelenkázni. Európa-szerte kitolódott az az életkor, amikor a nők gyereket vállalnak, egyre több a 35 év feletti terhesség. Hogy milyen egészségügyi kockázattal jár ez? Nagyobb-e ezért a Down-kór kialakulásának esélye? Ezekre a kérdésekre próbált választ adni Zsigmond István szülész-nőgyógyász főorvos.
2017. május 05., 14:422017. május 05., 14:42
2017. május 05., 15:092017. május 05., 15:09
Bár a szülésre az ideális kor 20-29 év között van, utána sem kell kétségbe esni, mert drasztikus változások ezt követően sem mennek végbe az emberi szervezetben – nyugtatta meg a zömében várandós kismamákból álló közönségét Zsigmond István szülész-nőgyógyász főorvos, aki Gyermekvállalás és szülés 35 fölött címmel tartott előadást Kolozsváron a Születés hete elnevezésű rendezvénysorozat keretében.
A szakember rámutatott, a szervezet nem változik meg egyik pillanatról a másikra, ezért az előadás címében szereplő 35 év viszonylagos életkori behatárolás, hiszen egyénenként változik, hogy mikortól kezd öregedni a szervezet. Amitől a kérdés mégis aktuális, az a tény, hogy kitolódott az az életkor, amikor a nők gyereket vállalnak, egyre több a 35 év feletti terhesség Európa-szerte.
A szakember rámutatott, idővel csökken a szervezet teljesítményképessége, míg 25 éves korban a petesejtek 25 százaléka abnormális, addig ez az arány 35 év felett már 50 százalék és bár kívülről nem látszik, komoly öregedési folyamat megy végbe a szervezetben.
A magas vérnyomás vagy a kóros hányás kialakulásában fontos szerepe van a stressznek is. További kockázati tényező a cigaretta- és alkoholfogyasztás, és a nagyvárosokra jellemző szennyezett levegő. Zsigmond István kifejtette, szintén problémát jelenthetnek a kromoszóma-rendellenességek, ezek közül a legismertebb a Down-kór, a többiről azért nem tudunk, mert azokat a szervezet felismeri és kilöki, azaz ilyenkor spontán vetélés történik.
A szakember hozzáfűzte,
Mint elhangzott, az is problémát jelenthet, hogy 35 év fölött a terhességhez társuló betegségek kockázata nagyobb, gyakoribb a koraszülés, és a méhlepény-elégtelenség miatt az átlagosnál kisebb súllyal születhet meg a gyerek. Jó hír azonban, hogy a szakorvos szerint ezek betegségek, rendellenességek meglehetősen ritkán fordulnak elő, azaz az esetek mintegy 10 százalékában, a Down-kór kialakulására 0,5 százalék az esély. A szülész-nőgyógyász arra is felhívta a figyelmet, hogy a járulékos betegségek ideális életvitellel, diétával, mozgással megelőzhetőek.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!