
A tehetetlenség, kiszolgáltatottság érzése szorongást válthat ki
Fotó: 123RF
Mit is tehetnénk lelki egészségünkért ezekben a napokban, amikor mindenkit arra sarkallnak, ne hagyja el otthonát? Hogyan kezeljük a járványhelyzettel kapcsolatos félelmeinket, szorongásainkat? Engedhetünk a pániknak? Pszichológust kérdeztünk.
2020. március 16., 18:232020. március 16., 18:23
A félelem, bár nem pozitív érzelemként tartjuk számon, esetenként nagyon is hasznos lehet számunkra. Hiszen a félelem éberen tart, felkészültségre sarkall, és történelem során azok, akik félelem hatására gyorsan felmérték a veszélyes helyzeteket, felkészültek a veszély elhárítására, nagyobb eséllyel váltak túlélőkké – mondja Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, szupervízióköteles relaxációs- és szimbólumterapeuta. Vele beszélgettem a félelem, a pánik érzéséről, illetve arról mit is tehetnénk ezekben a napokban, amikor mindenkit arra sarkallnak, ne hagyja el otthonát.
A csíkszeredai szakember szerint napjainkban, amikor reális járványveszéllyel nézünk szembe, természetes érzelem a félelem, amelyet akár előnyünkre is fordíthatunk, hiszen készülhetünk, megtehetünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy az egészségünket megőrizzük. És mi a teendő? Kerülhetjük a tömeget, korlátozhatjuk a társas kapcsolatainkat, fokozottan figyelhetünk a higiéniára, az immunrendszerünk támogatására, tehát tehetünk magunkért – jegyzi meg.
„Gyakran előfordul, hogy egy ilyen járványveszély esetén sokan azt élik meg, hogy ebben az általuk (de jórészt a hatóságok, szakemberek által is) kontrollálhatatlan helyzetben ők tehetetlenek, kiszolgáltatottak, nincsenek biztonságban, bizonytalanok, hiszen nem tudni, meddig tart ez az állapot, és mi vár ránk – és ekkor már nem félelemről beszélünk, hanem szorongásról. A szorongás pedig alvási nehézséget okozhat, megváltozhat az egyén étvágya (nő vagy csökken), negatív gondolatai vannak, lehangolt és szinte állandó feszültséget érez.
– magyarázza. Ugyanakkor úgy látja, a szorongás jelen esetben még egy veszélyes jelenséget eredményezhet: sokan úgy csökkentik a saját feszültségüket, hogy bagatellizálják a potenciális veszélyt, ugyanis ha elhitetik magukkal, hogy nincs is nagy veszély, akkor máris kevésbé szoronganak. Csakhogy a bagatellizálás oda vezet – teszi hozzá –, hogy ő maguk is kevésbé figyelnek a megelőzést célzó utasításokra, így fokozott veszélynek teszik ki magukat és környezetüket, ráadásul a veszélyt lekicsinylő gondolataik termőtalajra találnak más, szorongó emberek elméjében, akik, szintén a saját szorongásukat kisebbítendő a maguk módján tovább szórják azt.
Talán a legfontosabb: ne kövessük folyamatosan a világhálót és a tévécsatornákat! Elég naponta maximum kétszer tájékozódni a helyzetről, és akkor is a lehető legmegbízhatóbb forrásból tegyük. Az, hogy egész nap követjük, olvassuk a járvánnyal kapcsolatos híreket, megosztásokat, csak növeli a feszültségünket. Lehetőleg kerüljük a pánikkeltőket de a veszélyt bagatellizálókat is” – tanácsolja a szakember.
Ne kövessük folyamatosan a járványról szóló híradásokat!
Fotó: Barabás Ákos
Sőt – teszi hozzá –, itt az ideje a már jól bevált stresszkezelő technikáknak is, ilyen például a mozgás, a szabadban a szaladás, de akár otthoni környezetben a torna. „Lehet használni a különböző relaxációs technikákat, ezek szintén alkalmazhatók otthon. Aki jógázik, autogén tréningezik vagy más módon relaxál, esetleg meditál, otthonában könnyűszerrel végezheti ezeket. És bár »békeidőben« óvva intek mindenkit, hogy internetről, ellenőrizetlen forrásból tanuljon ilyen technikákat, most azt mondom, ha kellőképpen körültekintően válogatunk, innen is el lehet sajátítani egyszerű, de hatásos relaxációs technikákat.
Mint ahogy nem segít az sem, ha feltesszük a »negatív szemüveget«, és csak azt látjuk meg, hogy a mi a rossz a jelenlegi helyzetben, például az otthonülésben, és nem gondolunk arra, hogy ennek bizony jó oldalai is vannak. Mert mikor olvashattunk ennyit, nézhettünk ennyi filmet, tölthettünk ennyi időt a családunkkal?”
„Úgy vélem, még egy fontos dolgot meg kell tanulnunk, amit jó néhány évvel ezelőtt magam is egy tapasztalt kollégától tanultam meg, és évekig a hálószobám falára volt írva, hogy reggel, ahogy a szemem kinyílik, rögtön ezt lássam: nem tudunk mindig, mindent kontroll alatt tartani. Vannak minket is érintő, de tőlünk függetlenül történő események, amiket nem- vagy csak bizonyos szintig tudunk befolyásolni. Tudom, ennek a ténynek az elfogadása nem mindig könnyű.
Ha ezeket próbáljuk meg magunkban erősíteni, és nem a negatív gondolatokat, már nagyon sokat tettünk a mentális egészségünkért. Ráadásul a testi egészségünkért is, hiszen ma már köztudott, hogy a feszültség, a stressz negatív hatással van az immunrendszerre. Hát csak okosan. Felelősségteljesen. És optimistán” – mondja a pszichológus.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
szóljon hozzá!