Elektroszmog, riadalom: tényleg káros a sugárzás?

A média azáltal, hogy tudományos szempontból megalapozatlan állításokat tényként kezelt, cinkostárs volt a pánikkeltésben.

Mi az elektroszmog?

Az elektroszmog tulajdonképpen a minket körülvevő elektromágneses környezet, amelyet az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás hoz létre. Az elektromágneses sugárzás a nem-ionizáló sugárzástípusba tartozik (csakúgy, mint a napsugárzás), ami azt jelenti, hogy nem képes arra, hogy atomokat ionizáljon és kémiai kötéseket felbontson. Az ipari szmoggal ellentétben nem halmozódik fel a szervezetben.

Finta Viktória Az elektroszmogról tudományosan (Fizikai Szemle, 2015) című tanulmányában az elektromágneses sugárzáson belül elkülöníti a rádiófrekvenciás és mikrohullámú tartományt (RF-MH, 300 kHz–300 GHz), ide tartoznak például a rádió- és televízióadók, mobiltelefonok és bázisállomásaik, radarok, navigációs rendszerek, mikrohullámú sütők, illetve az extrém alacsony frekvenciájú tartományt (ELF, 1–300 Hz). Az 50 Hz-hez köthető szinte az összes háztartási elektromos berendezés és vezetékeik, valamint a távvezetékek és transzformátorok. A távoli sugárforrások (pl. a TV és rádió műsorszóró adók, a nagyfeszültségű vezetékek és transzformátorok) kisebb intenzitású, de állandó háttérsugárzást jelentenek. A közeli sugárforrások (pl. mobiltelefon, WiFi, mikrohullámú sütő, hajszárító, turmixgép) használat közben

Tényleg „annyira” ártalmas az elektromágneses sugárzás?

Az elektromágneses sugárzás technológiai környezetünk része, mondhatni mellékhatása annak, hogy már majdnem mindenhol van térerő. Az elektromágneses sugárzás – mivel érzékelhetetlen, megfoghatatlan – könnyen vált a pánikkeltés és – az ebből hasznot húzó – nyerészkedés célpontjává, ahogy Finta Viktória is említi tanulmányában:

A különböző internetes oldalakon az elektromágneses sugárzás-érintettség teljes tünetlistáját olvashatjuk: fejfájás, alvászavar, depresszió, kimerültség, immunrendszer gyengülése szerepel a diagnózisban. Mindez alkalmas arra, hogy elterelje a figyelmet az olyan bizonyítottan egészségkárosító veszélyforrásokról, mint a környezetszennyezés, az ipari szmog, az adalékanyagokkal túlterhelt élelmiszerek stb.

A gyermekkori leukémia esetén viszont találtak összefüggést a nagyfeszültségű terek, azaz távvezetékek és transzformátor-állomások közelében élők esetében, ezért

az extrém alacsony frekvenciájú tereket és 2011-ben a mobiltelefonokat a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség a lehetséges emberi rákkeltő kategóriába sorolta.

– fogalmaz Finta Viktória.

Kísérletek, bizonyítékok

Az Egészségügyi Világszervezet egészséges önkéntesekkel végzett kísérletei pedig bebizonyították, hogy

A sugárzáskutatás jelenleg elsősorban a hosszú időtartamú (állandó), alacsony sugárzásnak való kitettség hatásainak vizsgálatára koncentrál. Ezenkívül különböző orvostudományi területeken (neurológia, sejtbiológia) folynak kutatások, de megkezdődtek a mobiltelefonokkal kapcsolatos hosszú távú hatáskutatások is. Ha kiderülne, hogy a mobiltelefon-használat egészségügyi kockázattal jár, annak népegészségügyi következményei lennének, hiszen jelenleg megközelítőleg ötmilliárd mobiltelefonszám van – hívja fel a figyelmet a Fizikai Szemlében megjelent tanulmány szerzője. Kelemen István természetgyógyász szerint ugyanakkor a mobilgyártó cégeknek és érdekköreiknek jó okuk van rá, hogy elhallgassák az egészségkárosító hatással kapcsolatos tudományos kutatások valós eredményeit.

Mi is a helyzet a jelerősítő antennákkal?

A tömbházak tetejére szerelt jeladó antennák, bázisállomások egyre inkább nyugtalanítják a lakókat. Néda Tamás elmondta, hogy ezek az adók a sugárzást irányítottan, szinte a földdel párhuzamosan bocsátják ki. A sugárnyalábok függőlegesen keskenyek, ebből következik, hogy az antenna alatt lakók sugárzásnak való kitettsége nagyságrendekkel kisebb, mint a szomszédos tömbházban élőkre jutó sugárzásmennyiség. Azt Kelemen István is megerősítette, hogy

Az expozíció mértékét meghatározó határértéket ugyanakkor csak úgy lehetne meghaladni, ha valaki 1-2 méterrel közvetlenül az antenna mellett állna – írja a WHO.

Az avocatnet.ro jogi szakértője a jeladók felszerelésével kapcsolatos procedúra iránt érdeklődő kérdésre egy 2015-ös bejegyzésében kifejtette, törvényes módon szükség van a Kommunikációs és Információtechnológiai Országos Főfelügyelőség (IGCTI), a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a belügyminisztérium, az Országos Környezetvédelmi Hatóság, az Országos Építési Főfelügyelőség jóváhagyására, illetve a közegészségügyi igazgatóság orvosi szakvéleményére.

Sokkal hasznosabb egy mobiltelefon esetében, ha kihangosítóval beszél valaki, hiszen köztudott, hogy a mágneses és elektromos térerősség a távolság négyzetével csökken, főleg a mágneses térerősség, a legbiztosabb védekezés a távolsággal történik, tehát ha távol tartjuk a fülünktől, a fejünktől. Nem jók viszont a fejhallgatók, vezeték nélküli fülhallgatók, mert ez megint elektromágneses hullámokkal kommunikál a készülékkel. Ha vezetékes fülhallgatót használunk, a vezeték antennaként működik, tehát ugyanúgy az elektromágneses sugárzását a készüléknek a fejünkhöz továbbítja.”

Kelemen István azt tanácsolja, hogy kapcsoljuk ki a mobiltelefonunkat éjszakára, és ne aludjunk olyan helyen, ahol a televízió be van kapcsolva. „Ha lakást épít, lehetőleg ne tegyen konnektort a feje fölé, a feje közelébe. Ezek mérhető sugárzásokat bocsátanak ki. Ha valaki építkezik, akkor a hálószobájába tegyen egy plusz áramtalanítót, az egész száz lejből megoldható.

– fejtette ki. Hozzátette, teljesen más az életminőség egy elektroszmog által levédett lakásban, ahol épp csak annyi elektroszmogot hagytak, hogy lehessen telefonálni. Elmondása szerint az övén kívül egy lakás van ilyen módon kialakítva Vásárhelyen, de növekvő igény mutatkozik a hasonló alternatív megoldásokra.

Kozma Ágnes