Cukorfogyasztás: minél kevesebb, annál jobb
Az édességfogyasztásban is a mértékletesség a cél
Fotó: Haáz Vince
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint egy négy év alatti gyermek egyáltalán nem kellene édességet, édesített, cukrozott élelmiszert fogyasszon. Dr. Máté Beáta diabetológus szakorvos a túlzott cukorfogyasztás veszélyeire hívja fel a figyelmet.
D. Balázs Ildikó
2020. szeptember 10., 17:322020. szeptember 10., 17:32
Sajnos már mifelénk is egyre gyakrabban látunk túlsúlyos gyerekeket, a fiatal korban felszedett súlyfelesleg legtöbb esetben pedig megmarad felnőtt korban is – figyelmeztet a szakember. Így az elhízás következményeként már tizenéveskorban megjelennek a vérnyomásproblémák, a cukorbetegség, a magas vérzsírok okozta egészségügyi problémák. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egy túlsúlyos kamaszt legtöbb esetben társai kicsúfolnak, ez maga után vonja az önértékelési problémákat és tulajdonképpen egy ördögi kör alakul ki, mert hogyan kompenzál az érintett kamasz? Még többet eszik.
Persze egy gyerektől nem lehet teljes mértékben megvonni az édességet – ismeri el Máté Beáta diabetológus szakorvos, aki maga is egy kisgyermek édesanyja. Ezért – fűzi hozzá – az a legjobb, ha a szülő készít otthon édességet. „A legnagyobb problémát a bolti édességek, előre elkészített péksütemények, pizzák, feldolgozott élelmiszerek, cukros üdítők jelentik. Látok példát arra is, hogy az egy-másféléves gyermek nem issza meg a vizet, ezért cukros üdítőt, teát adnak neki, és lassan az édes ízre szoktatják.
– mondja a diabetológus.
És mint sok más tekintetben, az édességfogyasztásban is a mértékletesség a cél – hívja fel a figyelmet. Ezért nagyon fontos a hozzátáplálás idején a gyermeket gyümölcsökhöz, zöldségekhez szoktatni, semmiképpen ne kapjon gyümölcsös üdítőket, természetes gyümölcsleveket, szénsavas üdítőket, sőt jó lenne, ha a bolti édesség helyett például otthon elkészített gyümölcsös-joghurtos süteményeket fogyasztana.
Egy tábla csokoládé. Egy kisgyermek több napos adagja
Fotó: Haáz Vince
„Nagyobb gyerekek esetében a sütemények elkészítésekor lehet használni kis mennyiségben növényi kivonatú édesítőszereket, steviát, eritritet vagy egyszerűen kevesebb cukrot teszünk bele, mint amennyit a recept ír, kisebb gyerekeknél inkább helyettesítsük a cukrot több gyümölccsel, például érett banánnal, almapürével. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint egy négy és hat év közötti gyermek napi szinten húsz gramm hozzáadott cukrot fogyaszthat el, ez körülbelül öt kockacukornyi mennyiség” – magyarázza.
Egy másfél decis pohár üdítőben – mutat rá – hat-hét kockacukornyi cukor kerül, egy, a sokak által egészségesnek tartott müzliszeletben három kockacukornyi, egy gombóc fagyiban szintén három kockacukornyi, egy kis doboz gyümölcsös joghurtban öt darab kockacukornyi, egy tábla tejcsokiban 17 kockacukornyi cukor van.
Máté Beáta diabetológus szakorvos
Fotó: Máté Beáta tulajdona
„A gyerekek többsége ennél jóval többet eszik. Tegyük fel, a gyermek reggelire megeszik egy gyümölcsös joghurtot, délután kap egy-két kocka csokit, a játszótéren egy gombóc fagyit és ez már jóval meghaladta az ajánlott napi cukor bevitel mennyiségét. Persze, azt sem mondhatom, hogy teljes mértékben mellőzük az étrendből az édességet, de nagyon kell figyelni a mennyiségre. És ez még csak a cukorbevitel. Fontos, hogy a gyermeket kiskorában rászoktassuk arra, hogy friss, párolt zöldségeket, teljes értékű gabonákat fogyasszon. Van, aki minden nap hasábburgonyát eszik tükörtojással, üdítőt iszik víz helyett, a reggeli és vacsora pedig gyümölcsös joghurt, cukrozott müzlik és gabonapelyhek, ez pedig idővel mindenképp elhízáshoz vezet.
ezért ezek helyett inkább fogyasszunk teljes értékű gabonákat, hántolatlan basmati rizst, bulgurt, kölest, quinoát, száraz hüvelyeseket, melyek sokkal lassabban emelik meg a vércukorszintet, mint a fehér lisztből készült élelmiszerek, hosszan tartó jóllakottság érzést keltve. Ugyanis nem mindegy a hasnyálmirigyünknek, hogy 15 perc alatt ugrik fel a vércukorszint és nagyon gyorsan kell inzulint termeljen, hogy ezt visszahozza a normál szintre, vagy negyven- ötven perc alatt. Minél inkább kerülni kell az előre fagyasztott kész ételeket, amelyekben nem csak hogy fehér liszt van, hanem sok olyan dolog is, amire egy gyerek szervezetének semmi szüksége nincsen. Mindemellett egy gyermeknek sokkal fontosabb lenne a szabad levegőn való szaladgálás, játszás mint a számítógép előtt ülés, tabletezés” – magyarázza a szakember.
Egy átlagos felnőtt napi cukorfogyasztása nem lehetne több mint harminc gramm
Fotó: Pixabay.com
Hogy mennyi cukor fogyasztása megengedett egy felnőtt számára? Napi hét kockacukornyi mennyiség. „Egy átlagos felnőtt napi cukorfogyasztása nem lehetne több mint harminc gramm, így is évente tíz kiló cukor fogyasztás jön ki. Ha belegondolok, fáj a szívem” – jegyzi meg Máté Beáta.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!