
A hargitafürdői felújított mofetta. A kiáramló gáz gyógyhatásáért sokan felkeresik
Fotó: Gecse Noémi
Tudományos igényességű, ugyanakkor olvasmányos és érdekes a tavaly megjelent Székelyföldi mofettás könyv, amelynek hiánypótló jellegét jól mutatja, hogy már a második kiadást készítik elő. mi De mi a mofetta? Hol találhatók használható gázfürdők? Az egyik szerzővel beszélgettünk erről.
2018. március 20., 15:002018. március 20., 15:00
Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület és az Aquasic Egyesület jelentette meg tavaly a Háromszék Vármegye Kiadónál a Székelyföldi Mofettás Könyvet, Gyógygázok az egészség szolgálatában alcímmel. A szerzők Incze Réka, Jánosi Csaba, Kisgyörgy Zoltán és Tatár Márta, a kötet pedig amellett, hogy hiánypótló, összegző munka, azért is érdekes, mert több szakember – geológusok, orvos – több szakterületet felölelve mutatja be a mofettákat. Ismertetik a székelyföldi mofetták kutatástörténetét, a természetes gázömlések működését, a mofetták gyógyhatását, az egészségi problémákra való javallatokat, ellenjavallatokat és egyenként leírják a Kovászna, illetve Hargita megyei mofettákat, az azokról fellelhető tudnivalókat. A könyvben térképen, névmutatóban is összegzik a mofettákat. Jánosi Csaba csíkszeredai geológus, a kötet egyik szerzője – akinek portálunkon is számos írása jelent már meg – elmondta, a könyvben több mint hetven mofettát írtak le, harmincat Hargita megyéből.
Nevezik süllögőnek, büdösnek, erőnek, Háromszéken dohnak is a mofettákat – mesélte Jánosi Csaba. A szakember összefoglalta, a mofetta utóvulkáni működés eredménye, a vulkáni területeken fordul elő, a magmakamrából, a lassan kihűlő magmából még felszálló széndioxid vagy kénhidrogéngáz kiáramlása. A Kelemen-, Görgényi-, Hargita havasok, hegység térségében, a törésvonalak mentén több helyen jelen van a mofettagáz, Korondtól egészen le Háromszék pereméig. Ezek a gázok nehezebbek, mint a levegő, ezért mélyedésekben, üregekben gyűlnek fel.
A kötetben a mofetta gyógyhatásait Tatár Márta kardiológus főorvos, a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórház munkatársa összegezte, aki hosszú évek óta kutatja és alkalmazza a mofetta-kezelést. „Miért egyedi a mofetta terápiás hatása? Azért, mert szinergista módon (egymás hatását támogatva) érvényesül a kezelés során a szén-dioxid, a kénhidrogén, a radon-terápia és a mofettában kialakuló speciális mikroklíma hatása” – írja bevezetőjében.
a verőérbetegségek (különböző eredetű és súlyosságú alsó végtagi érszűkületek), Raynaud-kór, magas vérnyomásos betegség, szívkoszorúér-érelmeszesedés okozta stabil angina pectoris, szívinfarktus utáni állapot, cukorbetegséghez társuló érbetegségek, krónikus vénás lábszárfekély.
Ugyanakkor ismert a mofetták jótékony hatása többek között a krónikus kopásos ízületi bántalmak, a bőr egyes megbetegedései (pikkelysömör, neurodermatitis, sclerodermia), a vegetatív idegrendszer rendellenes működése esetén, továbbá ajánlják idült kismedencei gyulladások, nőgyógyászati betegségek, impotencia és meddőségi problémák, fagyás utáni állapotok kezelésében is.
Diétával kiegészítve a mofetta jótékony hatással lehet köszvény esetén is – olvasható a kötetben.
fertőző betegség, lázas állapot fennállásakor, menstruáció esetén, epilepszia, továbbá súlyos pszichiátriai betegségek, krónikus légzési elégtelenség, egyes tüdőbetegségek, veseelégtelenség esetén. Egyes szív- és érrendszeri megbetegedésekkel sem szabad mofettázni, ilyen többek között a súlyos szívelégtelenség, kezeletlen magas vérnyomás, szívinfarktus akut szakasza – olvasható. Meg kell kérdezni a kezelőorvost, mielőtt valaki gázfürdő-kúrába kezd.
A kiáramló gázok veszélyesek is lehetnek, ezért sem ajánlott felügyelet nélkül a mofetta használata. Amint Jánosi Csaba megemlítette, régen öngyilkosság elkövetésére is alkalmazták, ennek a néphagyományban, illetve az irodalomban is említései vannak. Ugyanakkor a gázfürdő gyógyhatása is régről ismert, Jánosi Csaba szerint ez a tudás valószínűleg egyidős lehet az emberiséggel. „A torjai mofettáról 1867-ben a Pesti Frigyes féle helynévösszeírásban részletesen le van írva, hogyan történt a gyógykezelés a Sósmezőn: nyaranta a környező falvakból és távolabbról is az emberek összegyűltek és kimentek gödrözni.
A torjai Büdöshegy mint helynév már egy 1349-ből, Nagy Lajos király idejéből származó határjárási jelentésben szerepel” – mondta Jánosi.
Vannak elhanyagolt, rossz állapotban lévő mofetták és kiépítetlen gázömlések is, térségünkben azonban számos helyen jó körülmények között vehető igénybe ez a fajta kezelési mód. Jánosi Csaba felsorolta számunkra, melyek azok a mofetták, amelyek használhatók is. A borszéki Döglesztőben, az ősforrás helyén építettek ki nemrég egy faszerkezetű mofettát, a gyergyói medencében pedig, például Csomafalván, Kilyénfalván házaknál vannak úgynevezett pincemofetták: a pincékben felgyűl a mofettagáz és van, ahol használják ezeket. A Csíki-medence már gazdagabb mofettában, ahogy északról haladunk lefele, egyre fiatalabbak a vulkánok, ezért a gázömlések is gyakoribbak és nagyobbak – említette a geológus. Csíkszeredában két működő mofetta is van, Hargitafürdőn, illetve Zsögödfürdőn a kezelőközpontban.
Jánosi Csaba és a mofettáskönyv
Fotó: Pinti Attila
„Dél felé haladva ismert a szentimrei Büdösfürdő, ott kettő is van, bár egyet elrontottak az új kezelőközpont építésével, de kettő még maradt. Tusnádfürdőn az úgynevezett Imets-féle kéngödör és mellette volt a Kristó, ezeknek a gázait összevonták, és most a Tusnád Rt. kezelésében van a mofetta, fel van újítva és orvosi felügyelettel használható. Az úgynevezett Oldalcsíkon, Csíkszentgyörgyön van a Gatalalatti mofetta, ez is elhanyagolt állapotban, de talán még használható. Van a csíkbánkfalvi Adorján-fürdő, ott is felügyelettel lehet gázfürdőzni. Van mellette egy kisebb, a Bákay-féle mofetta, ezt diákok újították fel, és szintén használható. Van a Posszogó, Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva között, egy vizes mofetta, inkább fürdésre használják. Lázárfalván van a Nyírfürdő, ott fürdőépítő kaláka keretében kiépült a mofetta is, az egyik legerősebb, dübörögve tör elő a gáz. Lázárfalván több helyen van ilyen gázömlés” – sorolta fel Jánosi Csaba.
Még megemlítette, Szentegyháza mellett volt két gázforrás: az egyik nyomán jégvulkán is keletkezett, ami nagy látványosság volt 1997–1998 telén, ez később eltömődött, a másik pedig egy ideig gejzírszerűen működött, most termálfürdő van a helyén. Korondon az Árcsóval szembeni részen tör fel gáz, eső esetén a föld alatti üregek megtelnek vízzel és a gáz kitörésekor jelentkező jellegzetes hang miatt a helyiek ezeket Szortyogónak hívják. Szejkefürdőn is van mofetta, ennek ellátására jelenleg keresik a gázt – említette meg még a térségből a geológus.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!