
A hargitafürdői felújított mofetta. A kiáramló gáz gyógyhatásáért sokan felkeresik
Fotó: Gecse Noémi
Tudományos igényességű, ugyanakkor olvasmányos és érdekes a tavaly megjelent Székelyföldi mofettás könyv, amelynek hiánypótló jellegét jól mutatja, hogy már a második kiadást készítik elő. mi De mi a mofetta? Hol találhatók használható gázfürdők? Az egyik szerzővel beszélgettünk erről.
2018. március 20., 15:002018. március 20., 15:00
Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület és az Aquasic Egyesület jelentette meg tavaly a Háromszék Vármegye Kiadónál a Székelyföldi Mofettás Könyvet, Gyógygázok az egészség szolgálatában alcímmel. A szerzők Incze Réka, Jánosi Csaba, Kisgyörgy Zoltán és Tatár Márta, a kötet pedig amellett, hogy hiánypótló, összegző munka, azért is érdekes, mert több szakember – geológusok, orvos – több szakterületet felölelve mutatja be a mofettákat. Ismertetik a székelyföldi mofetták kutatástörténetét, a természetes gázömlések működését, a mofetták gyógyhatását, az egészségi problémákra való javallatokat, ellenjavallatokat és egyenként leírják a Kovászna, illetve Hargita megyei mofettákat, az azokról fellelhető tudnivalókat. A könyvben térképen, névmutatóban is összegzik a mofettákat. Jánosi Csaba csíkszeredai geológus, a kötet egyik szerzője – akinek portálunkon is számos írása jelent már meg – elmondta, a könyvben több mint hetven mofettát írtak le, harmincat Hargita megyéből.
Nevezik süllögőnek, büdösnek, erőnek, Háromszéken dohnak is a mofettákat – mesélte Jánosi Csaba. A szakember összefoglalta, a mofetta utóvulkáni működés eredménye, a vulkáni területeken fordul elő, a magmakamrából, a lassan kihűlő magmából még felszálló széndioxid vagy kénhidrogéngáz kiáramlása. A Kelemen-, Görgényi-, Hargita havasok, hegység térségében, a törésvonalak mentén több helyen jelen van a mofettagáz, Korondtól egészen le Háromszék pereméig. Ezek a gázok nehezebbek, mint a levegő, ezért mélyedésekben, üregekben gyűlnek fel.
A kötetben a mofetta gyógyhatásait Tatár Márta kardiológus főorvos, a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórház munkatársa összegezte, aki hosszú évek óta kutatja és alkalmazza a mofetta-kezelést. „Miért egyedi a mofetta terápiás hatása? Azért, mert szinergista módon (egymás hatását támogatva) érvényesül a kezelés során a szén-dioxid, a kénhidrogén, a radon-terápia és a mofettában kialakuló speciális mikroklíma hatása” – írja bevezetőjében.
a verőérbetegségek (különböző eredetű és súlyosságú alsó végtagi érszűkületek), Raynaud-kór, magas vérnyomásos betegség, szívkoszorúér-érelmeszesedés okozta stabil angina pectoris, szívinfarktus utáni állapot, cukorbetegséghez társuló érbetegségek, krónikus vénás lábszárfekély.
Ugyanakkor ismert a mofetták jótékony hatása többek között a krónikus kopásos ízületi bántalmak, a bőr egyes megbetegedései (pikkelysömör, neurodermatitis, sclerodermia), a vegetatív idegrendszer rendellenes működése esetén, továbbá ajánlják idült kismedencei gyulladások, nőgyógyászati betegségek, impotencia és meddőségi problémák, fagyás utáni állapotok kezelésében is.
Diétával kiegészítve a mofetta jótékony hatással lehet köszvény esetén is – olvasható a kötetben.
fertőző betegség, lázas állapot fennállásakor, menstruáció esetén, epilepszia, továbbá súlyos pszichiátriai betegségek, krónikus légzési elégtelenség, egyes tüdőbetegségek, veseelégtelenség esetén. Egyes szív- és érrendszeri megbetegedésekkel sem szabad mofettázni, ilyen többek között a súlyos szívelégtelenség, kezeletlen magas vérnyomás, szívinfarktus akut szakasza – olvasható. Meg kell kérdezni a kezelőorvost, mielőtt valaki gázfürdő-kúrába kezd.
A kiáramló gázok veszélyesek is lehetnek, ezért sem ajánlott felügyelet nélkül a mofetta használata. Amint Jánosi Csaba megemlítette, régen öngyilkosság elkövetésére is alkalmazták, ennek a néphagyományban, illetve az irodalomban is említései vannak. Ugyanakkor a gázfürdő gyógyhatása is régről ismert, Jánosi Csaba szerint ez a tudás valószínűleg egyidős lehet az emberiséggel. „A torjai mofettáról 1867-ben a Pesti Frigyes féle helynévösszeírásban részletesen le van írva, hogyan történt a gyógykezelés a Sósmezőn: nyaranta a környező falvakból és távolabbról is az emberek összegyűltek és kimentek gödrözni.
A torjai Büdöshegy mint helynév már egy 1349-ből, Nagy Lajos király idejéből származó határjárási jelentésben szerepel” – mondta Jánosi.
Vannak elhanyagolt, rossz állapotban lévő mofetták és kiépítetlen gázömlések is, térségünkben azonban számos helyen jó körülmények között vehető igénybe ez a fajta kezelési mód. Jánosi Csaba felsorolta számunkra, melyek azok a mofetták, amelyek használhatók is. A borszéki Döglesztőben, az ősforrás helyén építettek ki nemrég egy faszerkezetű mofettát, a gyergyói medencében pedig, például Csomafalván, Kilyénfalván házaknál vannak úgynevezett pincemofetták: a pincékben felgyűl a mofettagáz és van, ahol használják ezeket. A Csíki-medence már gazdagabb mofettában, ahogy északról haladunk lefele, egyre fiatalabbak a vulkánok, ezért a gázömlések is gyakoribbak és nagyobbak – említette a geológus. Csíkszeredában két működő mofetta is van, Hargitafürdőn, illetve Zsögödfürdőn a kezelőközpontban.
Jánosi Csaba és a mofettáskönyv
Fotó: Pinti Attila
„Dél felé haladva ismert a szentimrei Büdösfürdő, ott kettő is van, bár egyet elrontottak az új kezelőközpont építésével, de kettő még maradt. Tusnádfürdőn az úgynevezett Imets-féle kéngödör és mellette volt a Kristó, ezeknek a gázait összevonták, és most a Tusnád Rt. kezelésében van a mofetta, fel van újítva és orvosi felügyelettel használható. Az úgynevezett Oldalcsíkon, Csíkszentgyörgyön van a Gatalalatti mofetta, ez is elhanyagolt állapotban, de talán még használható. Van a csíkbánkfalvi Adorján-fürdő, ott is felügyelettel lehet gázfürdőzni. Van mellette egy kisebb, a Bákay-féle mofetta, ezt diákok újították fel, és szintén használható. Van a Posszogó, Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva között, egy vizes mofetta, inkább fürdésre használják. Lázárfalván van a Nyírfürdő, ott fürdőépítő kaláka keretében kiépült a mofetta is, az egyik legerősebb, dübörögve tör elő a gáz. Lázárfalván több helyen van ilyen gázömlés” – sorolta fel Jánosi Csaba.
Még megemlítette, Szentegyháza mellett volt két gázforrás: az egyik nyomán jégvulkán is keletkezett, ami nagy látványosság volt 1997–1998 telén, ez később eltömődött, a másik pedig egy ideig gejzírszerűen működött, most termálfürdő van a helyén. Korondon az Árcsóval szembeni részen tör fel gáz, eső esetén a föld alatti üregek megtelnek vízzel és a gáz kitörésekor jelentkező jellegzetes hang miatt a helyiek ezeket Szortyogónak hívják. Szejkefürdőn is van mofetta, ennek ellátására jelenleg keresik a gázt – említette meg még a térségből a geológus.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!