Alattomos, de kiszűrhető. Méhnyakrák, a gyilkos kór
A méhnyakrákkal diagnosztizáltaknak talán körülbelül felét már nem lehet megmenteni, ezért Romániában nem csak a betegség előfordulása jóval gyakoribb, hanem az elhalálozási arány is
Fotó: 123RF
Alattomos, mert tünetmentes, legalább is a korai fázisban. Amikor viszont a tünetek is megjelennek, sajnos a betegség már előrehaladott állapotban van. Méhnyakrák, mely esetében a korai diagnózis és a rendszeres szűrés életet menthet. Február 4., a rákellenes világnap apropóján Hompoth György szülész-nőgyógyász főorvossal beszélgettünk napjaink egyik leggyakoribb daganatos megbetegedéséről.
D. Balázs Ildikó
2020. február 04., 16:022020. február 04., 16:02
Sokkoló adatai vannak a főorvosnak, ami a méhnyakrákos megbetegedések számát illeti. Romániában egy év alatt százezer lakosból legalább húsz-huszonöt nő esetében diagnosztizálnak méhnyakrákot. Ez évente 3500 megbetegedést jelent, azaz napi tíz új méhnyakrákos esetet. Ez azért is szomorú – jegyzi meg – mert megelőzhető, szűrhető megbetegedésről beszélünk. És sokkoló, mert Romániában már jó ideje ingyenes szűrővizsgálati programot indított el az Egészségügyi Minisztérium a méhnyakrák korai felismerése céljából.
„Azokban az országokban, ahol jól működik a méhnyakrák megelőzése, közel sem ennyire gyakori a felbukkanása. Sok helyen kötelező a szűrővizsgálat, de a lakosság is megérti ennek a fontosságát, valószínű, hogy az egészségügyi nevelés is magasabb szinten van, és az eljárás is egyszerűbb. Nálunk kicsit bonyolultabb a folyamat, és még sokakban az a mentalitás él, hogy ők nem betegedhetnek meg. Romániában sajnos az Egészségügyi Minisztérium által elindított program hatékonysága a vártnál gyengébb. Ennek keretében eddig mintegy hétszázezer méhnyakrákszűrést végeztek el, ami a 21 és 65 év közötti célpopuláció alig tizenegy százalékát teszi ki. Amikor a célpopuláció kilencven százaléka esetében elvégeztük a méhnyakrákszűrést, akkor várható el, hogy akár százezerből öt-hét nőnél kevesebb betegedjen meg évente” – magyarázza a szakember.
Korai fázisban életet menthet
A főorvos szerint éppen ezért nagyon fontos a korai diagnózis, ugyanis kezdeti fázisban, amikor a daganat kicsi, és csak a méhnyakra lokalizálódott, kilencven százalékos túlélési esélyről beszélhetünk. „Ilyenkor még semmiféle tünetet nem észlel a beteg, nincs fájdalom, nincs vérzés. A rákmegelőző elváltozások, amelyek szűrhetőek, teljesen tünetmentesek, de a méhnyakráknak sincs tünete a kezdeti fázisban. A tünetek – vérzés, megváltozott hüvelyfolyás – később jelennek meg, ilyenkor általában már továbbterjedt a daganat a nyirokcsomókba, vagy akár a szomszédos vagy távoli szervekre. Legtöbbször ebben a stádiumban kerülnek hozzánk a betegek, és ez esetben az elhalálozási arány nagyon nagy.”
Mi okozza?
A méhnyak daganatos megbetegedését majdnem kizárólag a nemi úton terjedő humán papillomavírus (HPV) okozza.
Van, akinek a szervezetében megmarad a vírus, ám ha számára megfelelő körülmények alakulnak ki, elkezdődik egy lassú folyamat, amely nyomán megjelennek a rákot megelőző elváltozások a méhszájon. Ezek legalább öt évig fenn kell álljanak, és csak azután alakul ki a méhnyakrák. Éppen ezért életmentő szerepe lehet a szűrésnek” – nyomatékosít a csíkszeredai főorvos.
„A méhnyakrákműtét egy hosszú, nehéz beavatkozás, nagy terhet jelent a beteg szervezetére, utána pedig szükséges lehet a kemoterápia, sugárkezelés és akkor sem beszélhetünk a teljes gyógyulásról, hanem arról, hogy mekkora esélye van az érintettnek az ötéves túlélésre. Ha a rákmegelőző elváltozást időben észrevesszük, egy tízperces beavatkozással el tudjuk távolítani, megmarad a méh, a méhnyak, a petefészek, és száz százalékos a gyógyulás” – emeli ki.
Hompoth György, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülész- nőgyógyász főorvosa
Fotó: Hompoth György tulajdona
A szülész-nőgyógyász főorvos szerint egyébként nem szükséges évente szűrővizsgálatra jelentkezni, elegendő ezt megtenni három évente. Ugyanis, mint mondja, ha valakinek negatív eredménye van, három éven belül biztos nem alakul ki méhnyakrákja, maximum egy olyan rákmegelőző elváltozás amit kezelni kell és lehet is.
HPV-oltás. Kell vagy sem?
Rengeteg a tévhit az oltások, köztük a méhnyakrák ellenes oltás kapcsán is – ismeri el Hompoth. Mint mondja, a HPV-vírusnak több mint százféle törzse van, ezek közül tizenkettő magas rizikójú, a méhnyakrákos betegségeknek 70-75 százalékát a legagresszívebb, tizenhatos és tizennyolcas altípus okozza, az oltást is ezek ellen fejlesztették ki. A védőoltás beadása a nemi élet megkezdése előtt, azaz tizenegy és tizennégy év között a leghatékonyabb. Ha valaki már vírussal fertőzött, és a vírus beépült a szervezetébe, akkor az oltás nem annyira hatékony, de ez esetben talán az immunrendszere jobban le tudja győzni a vírust a későbbiekben, azaz ritkábban alakul ki rákmegelőző elváltozás.
A védőoltás beadása a nemi élet megkezdése előtt, azaz tizenegy és tizennégy év között a leghatékonyabb
Fotó: 123RF
„Amikor bevezették az oltást, csak kísérleti adatok voltak, az idő viszont bebizonyította ennek hatékonyságát, hiszen vannak országok, ahol a vakcinának köszönhetően nagyon lecsökkent a rákmegelőző elváltozások aránya, és a méhnyakrák is csökkenő tendenciát mutat” – magyarázza. Vannak mellékhatások is – ismeri el –, bár ezek nem gyakoriak.
„Két súlyosabb mellékhatásról beszélnek, az egyik a CRPS szindróma (complex regional pain syndrome) amikor a beteg oltás után hosszú távon perifériás fájdalmat tapasztal. A másik a POTS szindróma (poszturális ortosztatikus tachycardia szindrómában), amikor testhelyzet változtatásakor heves szívdobogás jelentkezhet, és ezt rosszullét, ájulás kísérhet. Mindkét mellékhatás kifejezetten ritka. Mivel a súlyos mellékhatások esélye sokkal kisebb, mint annak az esélye, hogy az oltás megment a méhnyakráktól, mindenképpen élni kellene ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozza ki Hompoth György, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülész- nőgyógyász főorvosa.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!