Alattomos, de kiszűrhető. Méhnyakrák, a gyilkos kór
A méhnyakrákkal diagnosztizáltaknak talán körülbelül felét már nem lehet megmenteni, ezért Romániában nem csak a betegség előfordulása jóval gyakoribb, hanem az elhalálozási arány is
Fotó: 123RF
Alattomos, mert tünetmentes, legalább is a korai fázisban. Amikor viszont a tünetek is megjelennek, sajnos a betegség már előrehaladott állapotban van. Méhnyakrák, mely esetében a korai diagnózis és a rendszeres szűrés életet menthet. Február 4., a rákellenes világnap apropóján Hompoth György szülész-nőgyógyász főorvossal beszélgettünk napjaink egyik leggyakoribb daganatos megbetegedéséről.
D. Balázs Ildikó
2020. február 04., 16:022020. február 04., 16:02
Sokkoló adatai vannak a főorvosnak, ami a méhnyakrákos megbetegedések számát illeti. Romániában egy év alatt százezer lakosból legalább húsz-huszonöt nő esetében diagnosztizálnak méhnyakrákot. Ez évente 3500 megbetegedést jelent, azaz napi tíz új méhnyakrákos esetet. Ez azért is szomorú – jegyzi meg – mert megelőzhető, szűrhető megbetegedésről beszélünk. És sokkoló, mert Romániában már jó ideje ingyenes szűrővizsgálati programot indított el az Egészségügyi Minisztérium a méhnyakrák korai felismerése céljából.
„Azokban az országokban, ahol jól működik a méhnyakrák megelőzése, közel sem ennyire gyakori a felbukkanása. Sok helyen kötelező a szűrővizsgálat, de a lakosság is megérti ennek a fontosságát, valószínű, hogy az egészségügyi nevelés is magasabb szinten van, és az eljárás is egyszerűbb. Nálunk kicsit bonyolultabb a folyamat, és még sokakban az a mentalitás él, hogy ők nem betegedhetnek meg. Romániában sajnos az Egészségügyi Minisztérium által elindított program hatékonysága a vártnál gyengébb. Ennek keretében eddig mintegy hétszázezer méhnyakrákszűrést végeztek el, ami a 21 és 65 év közötti célpopuláció alig tizenegy százalékát teszi ki. Amikor a célpopuláció kilencven százaléka esetében elvégeztük a méhnyakrákszűrést, akkor várható el, hogy akár százezerből öt-hét nőnél kevesebb betegedjen meg évente” – magyarázza a szakember.
Korai fázisban életet menthet
A főorvos szerint éppen ezért nagyon fontos a korai diagnózis, ugyanis kezdeti fázisban, amikor a daganat kicsi, és csak a méhnyakra lokalizálódott, kilencven százalékos túlélési esélyről beszélhetünk. „Ilyenkor még semmiféle tünetet nem észlel a beteg, nincs fájdalom, nincs vérzés. A rákmegelőző elváltozások, amelyek szűrhetőek, teljesen tünetmentesek, de a méhnyakráknak sincs tünete a kezdeti fázisban. A tünetek – vérzés, megváltozott hüvelyfolyás – később jelennek meg, ilyenkor általában már továbbterjedt a daganat a nyirokcsomókba, vagy akár a szomszédos vagy távoli szervekre. Legtöbbször ebben a stádiumban kerülnek hozzánk a betegek, és ez esetben az elhalálozási arány nagyon nagy.”
Mi okozza?
A méhnyak daganatos megbetegedését majdnem kizárólag a nemi úton terjedő humán papillomavírus (HPV) okozza.
Van, akinek a szervezetében megmarad a vírus, ám ha számára megfelelő körülmények alakulnak ki, elkezdődik egy lassú folyamat, amely nyomán megjelennek a rákot megelőző elváltozások a méhszájon. Ezek legalább öt évig fenn kell álljanak, és csak azután alakul ki a méhnyakrák. Éppen ezért életmentő szerepe lehet a szűrésnek” – nyomatékosít a csíkszeredai főorvos.
„A méhnyakrákműtét egy hosszú, nehéz beavatkozás, nagy terhet jelent a beteg szervezetére, utána pedig szükséges lehet a kemoterápia, sugárkezelés és akkor sem beszélhetünk a teljes gyógyulásról, hanem arról, hogy mekkora esélye van az érintettnek az ötéves túlélésre. Ha a rákmegelőző elváltozást időben észrevesszük, egy tízperces beavatkozással el tudjuk távolítani, megmarad a méh, a méhnyak, a petefészek, és száz százalékos a gyógyulás” – emeli ki.
Hompoth György, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülész- nőgyógyász főorvosa
Fotó: Hompoth György tulajdona
A szülész-nőgyógyász főorvos szerint egyébként nem szükséges évente szűrővizsgálatra jelentkezni, elegendő ezt megtenni három évente. Ugyanis, mint mondja, ha valakinek negatív eredménye van, három éven belül biztos nem alakul ki méhnyakrákja, maximum egy olyan rákmegelőző elváltozás amit kezelni kell és lehet is.
HPV-oltás. Kell vagy sem?
Rengeteg a tévhit az oltások, köztük a méhnyakrák ellenes oltás kapcsán is – ismeri el Hompoth. Mint mondja, a HPV-vírusnak több mint százféle törzse van, ezek közül tizenkettő magas rizikójú, a méhnyakrákos betegségeknek 70-75 százalékát a legagresszívebb, tizenhatos és tizennyolcas altípus okozza, az oltást is ezek ellen fejlesztették ki. A védőoltás beadása a nemi élet megkezdése előtt, azaz tizenegy és tizennégy év között a leghatékonyabb. Ha valaki már vírussal fertőzött, és a vírus beépült a szervezetébe, akkor az oltás nem annyira hatékony, de ez esetben talán az immunrendszere jobban le tudja győzni a vírust a későbbiekben, azaz ritkábban alakul ki rákmegelőző elváltozás.
A védőoltás beadása a nemi élet megkezdése előtt, azaz tizenegy és tizennégy év között a leghatékonyabb
Fotó: 123RF
„Amikor bevezették az oltást, csak kísérleti adatok voltak, az idő viszont bebizonyította ennek hatékonyságát, hiszen vannak országok, ahol a vakcinának köszönhetően nagyon lecsökkent a rákmegelőző elváltozások aránya, és a méhnyakrák is csökkenő tendenciát mutat” – magyarázza. Vannak mellékhatások is – ismeri el –, bár ezek nem gyakoriak.
„Két súlyosabb mellékhatásról beszélnek, az egyik a CRPS szindróma (complex regional pain syndrome) amikor a beteg oltás után hosszú távon perifériás fájdalmat tapasztal. A másik a POTS szindróma (poszturális ortosztatikus tachycardia szindrómában), amikor testhelyzet változtatásakor heves szívdobogás jelentkezhet, és ezt rosszullét, ájulás kísérhet. Mindkét mellékhatás kifejezetten ritka. Mivel a súlyos mellékhatások esélye sokkal kisebb, mint annak az esélye, hogy az oltás megment a méhnyakráktól, mindenképpen élni kellene ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozza ki Hompoth György, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülész- nőgyógyász főorvosa.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!