Alattomos, de kiszűrhető. Méhnyakrák, a gyilkos kór
A méhnyakrákkal diagnosztizáltaknak talán körülbelül felét már nem lehet megmenteni, ezért Romániában nem csak a betegség előfordulása jóval gyakoribb, hanem az elhalálozási arány is
Fotó: 123RF
Alattomos, mert tünetmentes, legalább is a korai fázisban. Amikor viszont a tünetek is megjelennek, sajnos a betegség már előrehaladott állapotban van. Méhnyakrák, mely esetében a korai diagnózis és a rendszeres szűrés életet menthet. Február 4., a rákellenes világnap apropóján Hompoth György szülész-nőgyógyász főorvossal beszélgettünk napjaink egyik leggyakoribb daganatos megbetegedéséről.
D. Balázs Ildikó
2020. február 04., 16:022020. február 04., 16:02
Sokkoló adatai vannak a főorvosnak, ami a méhnyakrákos megbetegedések számát illeti. Romániában egy év alatt százezer lakosból legalább húsz-huszonöt nő esetében diagnosztizálnak méhnyakrákot. Ez évente 3500 megbetegedést jelent, azaz napi tíz új méhnyakrákos esetet. Ez azért is szomorú – jegyzi meg – mert megelőzhető, szűrhető megbetegedésről beszélünk. És sokkoló, mert Romániában már jó ideje ingyenes szűrővizsgálati programot indított el az Egészségügyi Minisztérium a méhnyakrák korai felismerése céljából.
„Azokban az országokban, ahol jól működik a méhnyakrák megelőzése, közel sem ennyire gyakori a felbukkanása. Sok helyen kötelező a szűrővizsgálat, de a lakosság is megérti ennek a fontosságát, valószínű, hogy az egészségügyi nevelés is magasabb szinten van, és az eljárás is egyszerűbb. Nálunk kicsit bonyolultabb a folyamat, és még sokakban az a mentalitás él, hogy ők nem betegedhetnek meg. Romániában sajnos az Egészségügyi Minisztérium által elindított program hatékonysága a vártnál gyengébb. Ennek keretében eddig mintegy hétszázezer méhnyakrákszűrést végeztek el, ami a 21 és 65 év közötti célpopuláció alig tizenegy százalékát teszi ki. Amikor a célpopuláció kilencven százaléka esetében elvégeztük a méhnyakrákszűrést, akkor várható el, hogy akár százezerből öt-hét nőnél kevesebb betegedjen meg évente” – magyarázza a szakember.
Korai fázisban életet menthet
A főorvos szerint éppen ezért nagyon fontos a korai diagnózis, ugyanis kezdeti fázisban, amikor a daganat kicsi, és csak a méhnyakra lokalizálódott, kilencven százalékos túlélési esélyről beszélhetünk. „Ilyenkor még semmiféle tünetet nem észlel a beteg, nincs fájdalom, nincs vérzés. A rákmegelőző elváltozások, amelyek szűrhetőek, teljesen tünetmentesek, de a méhnyakráknak sincs tünete a kezdeti fázisban. A tünetek – vérzés, megváltozott hüvelyfolyás – később jelennek meg, ilyenkor általában már továbbterjedt a daganat a nyirokcsomókba, vagy akár a szomszédos vagy távoli szervekre. Legtöbbször ebben a stádiumban kerülnek hozzánk a betegek, és ez esetben az elhalálozási arány nagyon nagy.”
Mi okozza?
A méhnyak daganatos megbetegedését majdnem kizárólag a nemi úton terjedő humán papillomavírus (HPV) okozza.
Van, akinek a szervezetében megmarad a vírus, ám ha számára megfelelő körülmények alakulnak ki, elkezdődik egy lassú folyamat, amely nyomán megjelennek a rákot megelőző elváltozások a méhszájon. Ezek legalább öt évig fenn kell álljanak, és csak azután alakul ki a méhnyakrák. Éppen ezért életmentő szerepe lehet a szűrésnek” – nyomatékosít a csíkszeredai főorvos.
„A méhnyakrákműtét egy hosszú, nehéz beavatkozás, nagy terhet jelent a beteg szervezetére, utána pedig szükséges lehet a kemoterápia, sugárkezelés és akkor sem beszélhetünk a teljes gyógyulásról, hanem arról, hogy mekkora esélye van az érintettnek az ötéves túlélésre. Ha a rákmegelőző elváltozást időben észrevesszük, egy tízperces beavatkozással el tudjuk távolítani, megmarad a méh, a méhnyak, a petefészek, és száz százalékos a gyógyulás” – emeli ki.
Hompoth György, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülész- nőgyógyász főorvosa
Fotó: Hompoth György tulajdona
A szülész-nőgyógyász főorvos szerint egyébként nem szükséges évente szűrővizsgálatra jelentkezni, elegendő ezt megtenni három évente. Ugyanis, mint mondja, ha valakinek negatív eredménye van, három éven belül biztos nem alakul ki méhnyakrákja, maximum egy olyan rákmegelőző elváltozás amit kezelni kell és lehet is.
HPV-oltás. Kell vagy sem?
Rengeteg a tévhit az oltások, köztük a méhnyakrák ellenes oltás kapcsán is – ismeri el Hompoth. Mint mondja, a HPV-vírusnak több mint százféle törzse van, ezek közül tizenkettő magas rizikójú, a méhnyakrákos betegségeknek 70-75 százalékát a legagresszívebb, tizenhatos és tizennyolcas altípus okozza, az oltást is ezek ellen fejlesztették ki. A védőoltás beadása a nemi élet megkezdése előtt, azaz tizenegy és tizennégy év között a leghatékonyabb. Ha valaki már vírussal fertőzött, és a vírus beépült a szervezetébe, akkor az oltás nem annyira hatékony, de ez esetben talán az immunrendszere jobban le tudja győzni a vírust a későbbiekben, azaz ritkábban alakul ki rákmegelőző elváltozás.
A védőoltás beadása a nemi élet megkezdése előtt, azaz tizenegy és tizennégy év között a leghatékonyabb
Fotó: 123RF
„Amikor bevezették az oltást, csak kísérleti adatok voltak, az idő viszont bebizonyította ennek hatékonyságát, hiszen vannak országok, ahol a vakcinának köszönhetően nagyon lecsökkent a rákmegelőző elváltozások aránya, és a méhnyakrák is csökkenő tendenciát mutat” – magyarázza. Vannak mellékhatások is – ismeri el –, bár ezek nem gyakoriak.
„Két súlyosabb mellékhatásról beszélnek, az egyik a CRPS szindróma (complex regional pain syndrome) amikor a beteg oltás után hosszú távon perifériás fájdalmat tapasztal. A másik a POTS szindróma (poszturális ortosztatikus tachycardia szindrómában), amikor testhelyzet változtatásakor heves szívdobogás jelentkezhet, és ezt rosszullét, ájulás kísérhet. Mindkét mellékhatás kifejezetten ritka. Mivel a súlyos mellékhatások esélye sokkal kisebb, mint annak az esélye, hogy az oltás megment a méhnyakráktól, mindenképpen élni kellene ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozza ki Hompoth György, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülész- nőgyógyász főorvosa.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon
Székelyhon
Életét vesztette a gyalogos Gyimesfelsőlokon
A rovat további cikkei
„Tudom, hogy nem veszélyes, mégis rettegek” – Miért nem tudjuk legyőzni a fóbiáinkat puszta akaraterővel?
Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.
„Tudom, hogy nem veszélyes, mégis rettegek” – Miért nem tudjuk legyőzni a fóbiáinkat puszta akaraterővel?
Megérkezett a Hatalom Gyűrűi-sorozat harmadik évadának nagy előzetese
November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.
Megérkezett a Hatalom Gyűrűi-sorozat harmadik évadának nagy előzetese
A szabadság nem magától értetődő – 1956 erdélyi történeteit idézték fel Csíkszeredában
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
A szabadság nem magától értetődő – 1956 erdélyi történeteit idézték fel Csíkszeredában
Túl a nyelvtanulási appokon: így beszélhetünk magabiztosan egy idegen nyelven
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Túl a nyelvtanulási appokon: így beszélhetünk magabiztosan egy idegen nyelven
Akik elsőként értek fel a világ csúcsára – hétvégi streaming-ajánló
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Akik elsőként értek fel a világ csúcsára – hétvégi streaming-ajánló
Ilyen lesz a Barbie-rendezőjének Narnia filmje
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
Ilyen lesz a Barbie-rendezőjének Narnia filmje
Több mint tanítás: egyensúlykeresés, türelem és kitartás a pedagógusok mindennapjaiban
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
Több mint tanítás: egyensúlykeresés, türelem és kitartás a pedagógusok mindennapjaiban
Macskád van, babát vársz? Nem kell megszabadulni a cicától!
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Macskád van, babát vársz? Nem kell megszabadulni a cicától!
Hiába ordít nekünk egy öreg milliárdos, hogy mi vagyunk a felelősek a Föld pusztulásáért, ha ez minket nem érdekel
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Bloodaxe – január végén nézhetjük a Vikingek készítőjének új sorozatát
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Bloodaxe – január végén nézhetjük a Vikingek készítőjének új sorozatát
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!