A rettegett méh- és darázscsípés. Mikor hívjunk mentőt?

– tette hozzá a háziorvos.

Elfertőződés, allergia

A csípések helye el is fertőződhet, amint az orvos rámutatott, általában a darázscsípés fertőződik el könnyebben, mivel a darazsak akár állati tetemekből is táplálkoznak, így kórokozókat is terjeszthetnek.

erről a szakember azt mondta, a piros csík a csípés nyomán kialakuló nyirokérgyulladást jelent. Ez nem életveszélyes állapot, megfelelő, gyulladáscsökkentőt és antibiotikumot tartalmazó kezeléssel, továbbá borogatással nyomtalanul gyógyul.

l– mutatott rá az orvos. Elmondta, az is veszélyes lehet, ha valaki nem allergiás, de a csípés a fejet, a szájüreget, vagy a garatot érintette, mivel a hirtelen fellépő erős duzzanat akár légúti akadályt, nehézlégzést okozhat. Ilyenkor hirtelen megduzzad a nyelv, a hang elmélyül, rekedt lesz, teljesen beszédképtelenné is válhat a beteg. Szintén veszélyes, ha egyszerre több csípés ér valakit, a tíznél több csípés izomgörcsöket, légzésbénulást is okozhat a méreg idegméreg-tartalma miatt.

Mikor kell mentőt hívni?

Kovács Emőke felsorolta, mi a teendő a csípés nyomán esetlegesen jelentkező, különböző súlyosságú allergiás reakció esetén. „Ha a csípés helyén csak helyi reakció alakul ki, bőrpír és duzzanat jelentkezik, csak vizes borogatás és anthisztaminos vagy szteroidos krém javasolt. Ha elhúzódik a duzzanat, a fájdalom és nagyméretű a bőrpír, akkor érdemes felkeresni a háziorvost. Ha mindemellett testszerte csalánkiütés, rossz közérzet jelentkezik, akkor mindenképp orvosi ellátás szükséges.

– ismertette. Megtudtuk azt is, hogy ha valaki allergiás a méh vagy a darázs csípésére, akkor az allergiás reakció rendszerint a másik rovar csípése esetén is jelentkezik. „Ha kémiailag vizsgáljuk a méhméreg vagy a darázsméreg összetételét, akkor azt látjuk, hogy vannak ezekben hasonló összetevők (hisztamin, dopamin, noradrenalin), de a fő tüneteket okozó fehérje-komponenseket illetően a két méreg különbözik: a méhméregben a mellitin okozza a fájdalmat, továbbá apamin, tertiapin idegméreg van benne, a darázsméreg esetén pedig az acetilkolin, illetve a fehérjekomponensek a meghatározóak. Mégis, a gyakorlatban gyakran látjuk, hogy mindkét fajta csípés esetén kialakulnak a tünetek az allergiás egyéneknél” – fejtette ki az orvos.

Megelőzési lehetőségek

A háziorvos tájékoztatása szerint nincs értelme allergiatesztet végeztetni akkor, ha a családban már előfordult allergiás reakció a méh- vagy darázscsípésre, és a szülők tudni szeretnék, hogy ez a gyermeknél is fennáll-e.

A csípések megelőzése érdekében az orvos azt tanácsolta, hogy ilyenkor nyáron, szabadtéren a folyadékot üvegpohárból és ne az üvegből vagy fémdobozból fogyasszunk, így ha beleesik egy darázs, akkor könnyebben észrevehetjük és nem kerül be a szájüregbe. Ha valaki tudja, hogy allergiás ezen rovarok csípésére, akkor kerülje nyári időszakban az édes, illatos gyümölcsök szabadban való fogyasztását és tartson otthon antiallergiás készítményeket. „A leghatásosabb az előretöltött, injekció formájában beadható adrenalin, ami most már nálunk is elérhető. A beteg könnyen megtanulhatja a használatát és egy csípés esetén már a mentő kiérkezése előtt beadhatja magának az életmentő gyógyszert. Ez elsősorban azoknak ajánlott, akinek már volt anafilaxiás reakciója méh- vagy darázscsípés esetén, segítségével ugyanis megelőzhető a súlyos állapotromlás kialakulása” – ismertette a háziorvos.