A közösségbe kerülés hátulütője: folyton beteg a gyerek
Két hetet oviban van a gyerek, két hetet otthon ül – sok közösségbe kerülő gyermek és szülő általános problémája ez az első évben
Fotó: Pexels.com
Két hetet oviban van a gyerek, két hetet otthon ül – sok közösségbe kerülő gyermek és szülő általános problémája ez az első évben. Nem csak azért, mert meg kell oldani a gyerek felügyeletét, sok szülőt aggaszt a gyermeke folytonos betegeskedése, attól fél, valami nem működik jól a kicsi immunrendszerében. Farkas-Ráduly Juliánna gyermekorvost kérdeztük, arról, hogy mennyi betegség normális, mikor kell aggódni.
Szász Cs. Emese
2018. február 16., 14:012018. február 16., 14:01
A szülők gyakori panasza – főleg az első évben –, hogy a közösségbe kerülő gyerek állandóan beteg, gyakorlatilag alig gyógyult ki egyik fertőzésből, amint visszatér a bölcsőde, óvoda falai közé, kezdi elölről. A kicsi nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb, miközben aggódik is: vajon normális ez az állapot? Nincs nagyobb baja annak a gyereknek? Mit adhatok neki, ami erősítené az immunrendszerét? – hangzanak el a leggyakoribb kérdések az aggódó szülők részéről.
Az immunrendszer még ismerkedik
Farkas-Ráduly Juliánna gyermekorvos szerint a jelenség teljesen általános, aggódni ritkán érdemes, a gyerekek immunrendszere ugyanis még nincs kifejlődve ebben a korban. „Úgy kell elképzelni, hogy mikor megszületik a gyerek, van egy átmeneti immunhiány, a csecsemőkor, ez a legveszélyesebb, az első három hónap. Ezt az időszakot nagyon segíti, ha az anyuka szoptatja, mert az anyatejen keresztül bizonyos ellenanyagok átmennek és védik a babát, nem mellesleg a testi kontaktus is emeli a szervezetben az ellenanyagok szintjét. Emellett a gyerek immunrendszere 5-6 éves korára éri el azt a határt, ami nagyjából megfelel a felnőtt szintnek, de tökéletesen majd csak pubertás korban fejlődik ki” – mondja a gyermekorvos, részben már meg is magyarázva a gyakori betegségeket. Hozzáteszi, tudni kell azt is, hogy
találkozik eggyel, ami megbetegíti, elkezd ellenanyagot termelni ellene, s legközelebb már felismeri és védekezik ellene, vagyis a gyerek vagy meg sem betegedik tőle vagy gyorsabban meggyógyul. Persze van olyan kórokozó, amely többször is megbetegíthet, de legtöbbre „emlékszik” az immunrendszer, és védekezik ellene. „Kijelenthetjük, hogy minél többet beteg a gyerek, annál jobban erősödik az immunrendszere” – fogalmaz a szakember.
A kicsi nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb, miközben aggódik is
Fotó: Haáz Vince
A gyermekközösségekben amúgy a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek. Az egészen kicsik gyakran elfelejtkeznek a zsebkendő használatáról, így egy-egy tüsszentés során is számos vírus és baktérium kerülhet a levegőbe. A közösen használt játékokon is számos kórokozó rejtőzhet. A gyerekek a felnőtteknél gyakrabban érintik meg az arcukat, veszik a szájukba kezüket, így a fertőzéseket is könnyebben elkaphatják. A déli alvásidőben a kicsik egy magasságban, szinte egymás mellett fekszenek, így egy-két köhögés és tüsszentés is mindenkihez könnyebben eljut. Így nem csoda, hogy gyakorlatilag sorra veszik a betegségeket: a náthás megbetegedések mellett gyakran kapják el a hányással, hasmenéssel járó enterovírusokat, a lepkehimlőt, a kéz-láb-szájbetegséget, de hólyagos himlőre is számítani lehet – sorolta Farkas-Ráduly Juliánna.
A derűsebbek kevesebbet betegek
S hogy mennyi betegség a normális? A gyerekorvos szerint ez gyereke válogatja, ugyanis sokan a közösségbe kerülés első évét így végigkínlódják, míg más gyerek alig-alig beteg. Ez egyrészt lehet attól például, hogy a gyereknek van egy nagyobb testvére, aki folyton „hazahordta” neki a kórokozókat az oviból, suliból, így nem a közösségben találkozik velük először, hanem már otthon immunizálódott, így néha beteg egy kicsit, de azzal meg is ússza.
A gyermekközösségekben a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek
Fotó: Pexels.com
„Emellett megfigyelték viszont, hogy vannak olyan gyerekek, emberek, akik ugyanolyan hatásra nem betegszenek meg, vagy könnyebben esnek át rajta. És itt jön képbe az egészségpszichológia:
– mutat rá a szakember.
Ne dőljünk be a reklámnak!
Olyan pedig, hogy immunerősítő gyógyszer, készítmény, Farkas-Ráduly Juliánna szerint nem létezik, az csak reklámszöveg. Annak a gyereknek, aki normálisan eszik, naponta zöldséget, gyümölcsöt, fehérjét, annak nincs szüksége állandóan multivitaminokra. „Néha időnként lehet adni egy-egy vitaminkúrát, főleg télen, amikor kevesebb zöldséghez, gyümölcshöz jutunk, s amit megeszünk, az sem természetes módon nőtt. De télen se állandóan adjuk, mert rosszat is csinálhatunk vele” – mondja a gyerekorvos.
A gyerek szervezetének meg kell ismerkednie a kórokozókkal
Fotó: Haáz Vince
Hozzáteszi:
Előbbiről gyakran megfeledkeznek a szülők, pedig D-vitamint másfél éves korig mindennap kell adni, hatéves korig pedig az őszi, téli hónapokban érdemes. Sőt, egy érzékeny bőrű gyereknél, aki nyáron is állandóan be van kenve 50 faktoros napvédő krémmel, annak nyáron is adni kell, mert a napvédő miatt nem termel D-vitamint a szervezete – tudjuk meg.
Aggódni ritkán érdemes
A gyerekorvos elárulja, bár valóban vannak esetek, amikor immunhiányos a gyerek, ez sokkal ritkább, mint ahogy a szülők azt gondolják, hogy baj van a gyerek immunrendszerével.
Ennek a tünetei, hogy egy betegség nagyon elhúzódó, meghűl a gyerek, és három hétig folyik az orra. Hosszan tartó fertőzések ezek, de nem súlyosak” – mutat rá a doktornő. Hozzáteszi: vannak még olyan immunhiányok, amit betegségek okoznak, krónikus betegségek, mint például a HIV, az Epstein-Barr-vírus, a bárányhimlő is átmenetileg immunhiányt okoz, vannak olyan vesebetegségek, amiknél fehérje ürül, és mivel az kell ahhoz, hogy működni tudjon az immunrendszer, ott is kialakulhat csökkent védekezőképesség, illetve vannak gyógyszerek – rákos betegeknél vagy szervátültetéseknél használt szerek –, amik immunhiányt okoznak, de most nem a mindennapi esetekről beszélünk.
Az immunhiányos állapotok ritkák. De vannak bizonyos esetek, amikor érdemes kivizsgáltatni a gyereket
Fotó: Pixabay.com
„Bölcsődés, óvodás korban leggyakrabban amiatt betegszenek meg, mert még nem találkoztak a kórokozókkal, s még nincs kialakulva az immunrendszerük” – szögezi le a doktornő, aki szerint akkor kell valamilyen immunhiányra gyanakodni, s esetleg kivizsgáltatni a gyereket, ha sokszor nagyon súlyos fertőzés lép fel: visszatérő, bizonyítottan bakteriális tüdőgyulladás, visszatérő gennyes fülgyulladás, sok súlyos, elgennyesedett bőrfertőzés, illetve, ha egy-egy hűlés három hétnél tovább tart. Ami nem azt jelenti, hogy egy hétig beteg volt, aztán az oviban megint összeszedett valamit, hanem otthon tartottuk a gyereket három hétig, és mégis mindig folyik az orra. Egy-két héten belül ugyanis illik kezeléssel, kezelés nélkül átesnie egy fertőzése, kivétel a köhögés, az visszamaradhat. Ilyen esetekben érdemes kivizsgáltatni alaposabban a gyereket.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!