
Fotó: Dakó Viola
A kucsmagomba egy ízletes, tavaszi gomba, amely jellegzetes, méhsejtszerű kalapjával könnyen felismerhető, és gyakran erdőkben, lombhullató fák közelében nő. Gombászás közben pedig gyűjthetünk kankalint, sóskát vagy kígyóhagymát is.
2025. április 24., 08:002025. április 24., 08:00
2025. április 26., 21:572025. április 26., 21:57
Kora tavasszal, főként áprilisban bukkan fel a nedvesebb, ligetes erdők talaján. Alakja hosszúkás, kucsma formájú, világosbarnától sötétebb árnyalatokig terjedhet. Bár ehető gomba, csak alapos hőkezelés után fogyasztható (min.15 perc), mivel nyersen vagy nem megfelelően elkészítve gyomorpanaszokat okozhat.
A nagyobb méretűeket megtölthetjük fűszeres krumplis vagy húsos keverékkel, és sütőben szaftosra süthetjük. Ízben jól passzol hozzá a medvehagyma, kígyóhagyma és tejszínes jellegű ételek betéteként is ízletes lehet. Gyűjtésekor ügyeljünk arra, hogy ne tévesszük össze más, hasonló külsejű, mérgező papsapkagomba fajokkal. A papsapkák süvege agytekervényre emlékeztet, míg a cseh kucsma süvege inkább a méhek viaszsejtjeire. Más ehető kucsmagomba fajokkal is téveszthető kezdők számára, a fattyú, simasüvegű és hegyes kucsmagombákat is érdemes megtanulni határozni. Ezen fajokat is bemutatom a későbbiekben.
így érdemes azokkal együtt gyűjteni (vad hagymák, májusi pereszke, galagonya virág). Nagyon szereti a vad cseresznyés, bodzás és szúrós bozontos élőhelyeket. Sokszor harcot kell vívni a csipkebogyó és kökénybokrokkal érte, de megéri. Ne féljünk bemászni alájuk, testmozgásnak is kiváló tevékenység. Amennyiben még sosem ettünk kucsmagombát, csak kis mennyiséggel próbálkozzunk először, így kiküszöbölhetjük az egyéni érzékenységet vagy allergiát. Kerüljük az esti órákban történő fogyasztását, ez mindegyik gombafajra vonatkozik, hiszen nem könnyen emésztődnek és álmatlan éjszakákat okozhat az esti lakmározás. Rendszeres gombafogyasztással javíthatunk ezen, hozzászokik a gyomrunk és nem fog problémát okozni.
Fotó: Pixabay
Friss, savanykás levelei üdítően hatnak a téli hónapok után és kiválóan alkalmasak salátákba, levesekbe vagy akár főzelékekbe is. Leveleibe tekerhetünk kis vendégváró falatkákat, de fermentálhatjuk is három százalékos sózással. Réteken, legelőkön, mezők szélén találkozhatunk vele, gyakran nagyobb telepeket alkot.
A zsenge levelek nyersen is fogyaszthatóak, például szendvicsekben vagy turmixokban, de forrázva enyhén savanykás ízű teát is készíthetünk belőle. Oxálsavtartalma miatt mértékkel fogyasszuk és veseproblémák vagy vesekő esetén csak csemegeként, kis mennyiségekben javasolt. Rószaszín virágai és termései dekorációként használhatóak, szépen száradnak és jól tárolhatóak.
Összetéveszthető a rokonaival, például a juhsóskával, amely szintén ehető, de levelei vékony, keskeny és inkább nyílhegy alakúak. Ökológiai szempontból nagyon értékes növényünk, a kis rókalepke és medvelepke fajok hernyója is előszeretettel fogyasztja.
Fotó: Unsplash
Kecses virágai magasra emelkednek a zöldülő fűből, így könnyedén észrevehetőek. Népies megnevezéssel kásavirágnak hívjuk. Levelei erős keserűségük miatt ritkábban használatosak, így inkább kellemes ízű virágai lecsípkedését javasoljuk. Legelők, gyeptársulások, gyümölcsösök gyakori növénye. Érdekessége, hogy virágait régen borok ízesítéséhez használták. Mi használhatjuk fermentált üdítőhöz, teához (infúzió), dekorálhatunk virágaival desszerteket, salátákat.
Egy evőkanál szárítmányt forrázunk le három deci vízzel, lefedve hagyjuk ázni 7-8 percig. Jó kiegészítője a közkedvelt bodzavirág és citromfű, egymás hatásait kiegészítik és mivel kis mennyiségben javasolt használni, mindenképp érdemes keverni. Összetéveszthető a szártalan kankalinnal, amit vadonban előforduló ritkasága miatt kíméljünk. Neve is utal rá, virágai a talajhoz közel nevelkednek, és egy száron egyetlen virágot hoz a tavaszi kankalin tömeges lecsüngő virágaival szemben.
Méhek, poszméhek és lepkék szívesen látogatják virágait értékes nektárja miatt.
Fotó: Dakó Viola
Egyike a vidékünkön előforduló vadhagymáknak. Félárnyékos, nedves patakpartok, ligetek és gyümölcsösök növénye, a hó elolvadtával gyors fejlődésnek indul és korai gyűjtése miatt szervezetünk számára jó vitamin- és ásványianyag-forrás lehet. Fűszernövényként használjuk, frissen vagy szárítva. Hajlamos levélrozsdára, ezért figyeljünk, hogy narancssárgás foltoktól mentes, egészséges leveleit gyűjtsük. Ollóval célszerű begyűjteni és a csokrot befőttes gumival összekötni.
A leveleit célszerű fermentálni három százalékos sózással, két hetet érlelve, így egész évben használhatjuk ízletes fűszerként. Erős fokhagymás íze miatt pesztóba is kerülhet, de házilag készült tésztaféléket is színezhetünk vele. Sok más mérgező hagymás növénnyel összetéveszthető, fényes és élénkzöld levelei miatt. Őszi kikericsekkel, tyúktaréj fajokkal kezdőként téveszthető, ezért mindig nagyon fontos pontosan meghatározni a tulajdonságai alapján, az illata a legnagyobb segítség. Az élőhelyen mindig hagyjunk belőle bőségesen, így virágzásakor táplálni tudja rovarok sokaságát is. Ha megtaláltuk az élőhelyét, akkor érdemes alaposan körbenézni, hiszen rokon fajaival gyakorta társul.
Gyakran fűfélének regisztrálják az avatatlan szemek, széles és hosszú levelei miatt. Legyünk kíváncsiak és szagoljunk meg minél több növényt, így fejlődhetünk és sikeresebbek lehetünk a biztonságos határozásban. Rajtunk kívül más erdei állatok is szívesen csemegéznek belőle, vaddisznók és kistestű mezei rágcsálók hagymája miatt keresik fel.
Fotó: Dakó Viola
Egy kizárólag tavasszal megjelenő faj, a gyors tavaszi felmelegedés nem kedvez számára. A klímaváltozás káros velejárója, hogy a hűvösebb tavaszi időszakokat kedvelő gombák eltűnőben vannak. Ligetes erdőkben, nyárfák és fűzfák környezetében fordul elő, kis mérete miatt nem vehető könnyen észre. Kalapja sima, harangszerű, világosbarnás színű, míg a tönkje üreges és törékeny. Bár ehetőnek tartják, fogyasztása körültekintést igényel, mivel egyes érzékenyebb embereknél gyomorpanaszokat okozhat. Mindig hőkezeljük (min. 20 perc) és először csak kis mennyiségben kóstoljunk belőle. A cseh kucsmagombához hasonlóan mártásokban, levesekben és omlettekben jól hasznosítható.
Különféle csigáknak szolgál csemegéül, kíméletesen gyűjtsük, hiszen a tavaszi időszakban még nem túl bőséges a vadonban fellelhető élelem. Az elidősödött pédányokat mindig hagyjuk a helyükön, így spóraszorással biztosítani tudja a további szaporodását. Gondoljunk a jövőre, ha minden évben szeretnénk részesülni a vadon kincseiből. Becsüljük és óvjuk azt, jusson is és maradjon is.

A vadon termő növények rengeteg hasznos tulajdonsággal rendelkeznek. A közönséges galaj, a kányazsombor, a vad murok, a medvehagyma és az illatos ibolya mind olyan növények, amelyek nem csak ízletesek, hanem egészségünket is segíthetik.

Lassuljunk le, tegyük le a hétköznapi terheket a vállunkról és ismerjük meg jobban környezetünket a gyógynövényeken és ehető gombákon keresztül.
A karácsonyi bőséges menük után jól esik egy kis húsmentes frissesség. Ez a napi étrend könnyed, mégis tápláló fogásokkal segít tehermentesíteni a szervezetet, miközben ízekben és tápanyagokban továbbra sem kell hiányt szenvednünk.
Ha szeretjük a savanyú káposztából készült fogásokat, ez is nagy kedvencünk lesz. Köretként és egytálételként is kiváló.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe.
A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.
Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.
Az alábbi elkészítési mód szerint a szűzpecsenye kívül finoman pirult, belül pedig szaftos és omlós lesz.
A téli időszak lelassuló tétlensége sokunk számára kellemetlen, és nehezen tudunk alábbhagyni az év közbeni megszokott tempóból. A természet télen sem alszik, csak lelassul és regenerálódik. Érdemes a természet példája mentén nekünk is tanulni ebből.
Erdélyben a karácsony a hiány éveiben is megmaradt ünnepnek. Anyák és nagymamák emlékein keresztül idézzük fel azt az időt, amikor az egyszerűség természetes rend volt.
Egy sóhajtás itt, egy mosoly ott, egy csendes beszélgetés, egy ima, várakozás a hozzátartozókra, a gyógyszer hatására – türelemmel, belenyugvással, megbékéléssel. S bár lehet, hogy szomorúsággal, de mégis a gyógyulásba vetett hittel.
szóljon hozzá!