
Fotó: Liget
Nagyon fontos számukra a szülőföld, Gyergyó, a táj, az itteni szokások, jellegzetességek. A Bagossy Brothers Company kiemelten teret ad az otthoni ízeknek, a „zenekari ételt” egy koncertturnén, út közben találták meg.
2025. április 07., 08:002025. április 07., 08:00
2025. április 07., 14:242025. április 07., 14:24
Néhány évvel ezelőtt az Egyfeszt fesztiválon mutatták be a BBC közönség előtt is az Otthontól fűtött tél – Tájak, ízek, Bagossy című kiadványát. Hogy miről szól a minden tekintetben minőségi könyv, azt a gitáros Tatár Attila foglalta össze:
van sztori arról, hogy mennyire megfagyott egyikünk a barátnőjére várva, és persze a téli ünnepekkel, például Mikulás-várással kapcsolatos helyi szokásokról is van szó, vagy épp arról, hogy milyen érzés -27 Celsius-fokban koncertezni.
És amikor bemondja a televízió, hogy már megint itt van a legalacsonyabb hőmérséklet, akkor hízik a májunk. Ha véletlenül Csíkszeredában van aznap hidegebb, akkor még mindig visszavágunk azzal, hogy jó, jó, de itt többször van leghidegebb” – mondja nevetve Tatár Attila, a zenekar gitárosa.
És hogy melyik a kedvenc ételük?
A kedvenc étel kiválasztása már többéves történet. Bagossy Norbi szerint egy fárasztó koncertturné után hazafelé jövet megálltak egy útszéli pihenőnél (Tatár Ata közbeszúrása szerint egy szutyok bodega volt, egy olyan út mellett, ahol semmi más nincs, és ahol legfeljebb kávéra számítottak), ahol a „Ciorba Rădăuțeană” volt az egyetlen étel, amit felszolgáltak, és semmi más választék. A koncertezés után kimerült zenészek nem ismerték ezt az ételt, de bevállalták, és amit kaptak (csípőssel, tejföllel, ahogy kell), az mindenkit „feltámasztott”.
A Radóci csorba gyakorlatilag ugyanaz, mint a pacalleves, csak a pacal helyett csirkemelldarabkák úsznak benne, ezért csibelevesnek is hívják. „Lehet, hogy jobban hangzana tőlünk, ha valamelyik hagyományos, Gyergyóhoz köthető ételt választottuk volna zenekari kedvencnek, például az örmény levest vagy a juhtúrós hiripet (vargánya – szerk. megj.), amelyeket szintén mindannyian szeretünk, de a történelmi hűség, az igazság azt követeli, hogy megerősítsük: az együttesünk hivatalos kedvenc étele a Radóci csorba, Ciorba Rădăuțeană, vagyis a csibeleves” – összegez Tatár Attila.
A cikk először a Médiatál kiadványban jelent meg.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
szóljon hozzá!