
Fotó: Liget
Nagyon fontos számukra a szülőföld, Gyergyó, a táj, az itteni szokások, jellegzetességek. A Bagossy Brothers Company kiemelten teret ad az otthoni ízeknek, a „zenekari ételt” egy koncertturnén, út közben találták meg.
2025. április 07., 08:002025. április 07., 08:00
2025. április 07., 14:242025. április 07., 14:24
Néhány évvel ezelőtt az Egyfeszt fesztiválon mutatták be a BBC közönség előtt is az Otthontól fűtött tél – Tájak, ízek, Bagossy című kiadványát. Hogy miről szól a minden tekintetben minőségi könyv, azt a gitáros Tatár Attila foglalta össze:
van sztori arról, hogy mennyire megfagyott egyikünk a barátnőjére várva, és persze a téli ünnepekkel, például Mikulás-várással kapcsolatos helyi szokásokról is van szó, vagy épp arról, hogy milyen érzés -27 Celsius-fokban koncertezni.
És amikor bemondja a televízió, hogy már megint itt van a legalacsonyabb hőmérséklet, akkor hízik a májunk. Ha véletlenül Csíkszeredában van aznap hidegebb, akkor még mindig visszavágunk azzal, hogy jó, jó, de itt többször van leghidegebb” – mondja nevetve Tatár Attila, a zenekar gitárosa.
És hogy melyik a kedvenc ételük?
A kedvenc étel kiválasztása már többéves történet. Bagossy Norbi szerint egy fárasztó koncertturné után hazafelé jövet megálltak egy útszéli pihenőnél (Tatár Ata közbeszúrása szerint egy szutyok bodega volt, egy olyan út mellett, ahol semmi más nincs, és ahol legfeljebb kávéra számítottak), ahol a „Ciorba Rădăuțeană” volt az egyetlen étel, amit felszolgáltak, és semmi más választék. A koncertezés után kimerült zenészek nem ismerték ezt az ételt, de bevállalták, és amit kaptak (csípőssel, tejföllel, ahogy kell), az mindenkit „feltámasztott”.
A Radóci csorba gyakorlatilag ugyanaz, mint a pacalleves, csak a pacal helyett csirkemelldarabkák úsznak benne, ezért csibelevesnek is hívják. „Lehet, hogy jobban hangzana tőlünk, ha valamelyik hagyományos, Gyergyóhoz köthető ételt választottuk volna zenekari kedvencnek, például az örmény levest vagy a juhtúrós hiripet (vargánya – szerk. megj.), amelyeket szintén mindannyian szeretünk, de a történelmi hűség, az igazság azt követeli, hogy megerősítsük: az együttesünk hivatalos kedvenc étele a Radóci csorba, Ciorba Rădăuțeană, vagyis a csibeleves” – összegez Tatár Attila.
A cikk először a Médiatál kiadványban jelent meg.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
szóljon hozzá!