Hirdetés
Hirdetés

Spárgatermesztés: zöld és fehér „sípok” a jövőnek

Az éves időbeosztást Demeteréknél  a spárgaszezon határozza meg •  Fotó: Haáz Vince

Az éves időbeosztást Demeteréknél a spárgaszezon határozza meg

Fotó: Haáz Vince

Bár egyre többen ismerik és kedvelik, még mindig igazán kuriózumnak számít nálunk a spárga. Ezt az üde, zsenge, roppanós zöldséget sokan csak a királyok eledelének hívják, mások szerint csak luxuséttermek ínyenc fogásainak főszereplője lehet. A Maros megyei Demeter Ferenc azonban immár tíz éve, hogy bizonyítja, Romániában is lehet spárgát termeszteni, és az itteni háziasszonyok konyhájába is be lehet csempészni.

Szász Cs. Emese

2022. május 20., 20:152022. május 20., 20:15

2022. május 27., 12:542022. május 27., 12:54

Április végén kezdődik és június közepéig tart mifelénk a spárgaszezon, így az idény közepén, a munka velején látogattunk el Demeter Ferencékhez, akik Beresztelke-közeli területükön kezdtek spárgatermesztésbe éppen tíz évvel ezelőtt. Azóta Szászrégenből ki is költöztek oda a családi házukba, s

náluk az időszámítást a spárgaszezon határozza meg: van ugyanis az évnek két kemény hónapja, amikor érik a spárga, s akkor bizony minden nap szedni kell. Amit nem szednek le ma, azt ugyanis holnap kidobhatják.

Németországból „lopott” ötlet

Már hajnalban elkezdtük a munkát – vezet a családi ház mögötti spárgaföldre a házigazdánk, miközben a vízben ejtőző, már leszedett spárgaszárakat mutatja.

Hirdetés
Idézet
„Ha süt a nap, egy nap alatt 7-8 centimétert is nőnek a spárgasípok. Akkor vágjuk le, ha olyan 20-22 centire nőttek. Akkor válogatjuk, megtisztítjuk és félkilós kötéseket készítünk össze. Legtöbben ennyit vásárolnak egyszerre”

– meséli, miközben megmutatja, melyik sípot kell levágni, és melyiket érdemes még hagyni nőni.

Demeter Ferenc Németországban tanulta ki a spárga csínját-bínját •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Demeter Ferenc Németországban tanulta ki a spárga csínját-bínját

Fotó: Haáz Vince

Demeter Ferenc – aki szakmája szerint hentes, s a hétköznapokban ezt a szakmát is űzi – elmeséli, hogy Németországból „lopta” a vállalkozásötletet, ő ugyanis tíz évig járt oda spárgaszedő vendégmunkásnak. Ott kitanulta a spárga csínját-bínját, s amikor a felesége örökölt egy kis telket a kisfülpösi szülőfaluja határában, akkor Ferenc arra gondolt, mi lenne, ha belekóstolna a spárga termesztésébe itthon is. „Németországban hatalmas ültetvények vannak. Ahol én dolgoztam, ott kétszáz ember is dolgozott, s leszedtünk napi kétszáz kiló spárgát fejenként. A német főnökömtől vásároltam az első háromezer gyökeret, azután megint hétezret. Egy olyan 17 ezer van elöl, s idén tettem újabb nyolcezret egy másik fél hektár földre” – magyarázza a házigazdánk.

Zöld spárgasípok. Ha a süt a nap, hét-nyolc centit is nőnek naponta •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Zöld spárgasípok. Ha a süt a nap, hét-nyolc centit is nőnek naponta

Fotó: Haáz Vince

Kérdésünkre elárulja, napi 30-40 kiló spárgát szednek le most az egyhektáros ültetvényről, ahol zöldspárgát és fehéret is termesztenek. Ez most soknak tűnik, de az első két évben egyáltalán nem lehet szedni, hagyni kell, hogy erősödjön a növény, a harmadik évben is éppen csak egy keveset lehetett szedni, s a negyedik évben hozta meg a „gyümölcsét” igazán.

Megismerni és megszeretni

Miután lett spárgájuk, akkor lehetett gondolkodni rajta, hogyan értékesítsék. A spárga nem olcsó, sokan nem is ismerték. Eleinte vendéglőkben szerették volna értékesíteni, de negyven étteremből csak kettő kért egy keveset, s akkor elhatározták, hogy megpróbálják a piacot. Demeterék családilag kezdtek el piacolni a finom, zsenge spárgasípokkal. Előbb Vásárhelyen, majd Kolozsváron. Gyakran válaszoltak a „mi ez” kérdésre, egyre több emberrel ismertették meg a zöldséget, s még receptet is adtak az elkészítéshez.

Spárgaföld. Messziről nem is látszik, hogy a királyok eledelét rejti az ültetvény •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Spárgaföld. Messziről nem is látszik, hogy a királyok eledelét rejti az ültetvény

Fotó: Haáz Vince

„Most félkilós kötéseket készítünk, de sokan vesznek egy kilót, másfelet is. A kezdetekkor háromlejes kötéseket is készítettünk, hogy minél több emberrel megkóstoltassuk” – meséli a gazda. Hozzáteszi,

még mostanában is járta meg, hogy a bácsi vett a spárgából, aztán következő héten jött reklamálni, hogy milyen virágot vetettek meg vele, hiszen nem nyílt ki, hiába tette vázába

– neveti el Ferenc. Hozzáteszi, az elején tényleg csupán három kilót adtak el Kolozsváron, a benzinpénz nem jött ki belőle. Ma már ötven-hatvan kiló spárgával mennek a kolozsvári piacra egy héten egyszer. És járnak a nagyszebenire is, az megy a legjobban. Sokat segít a közösségi háló is az értékesítésben – azt a fiatalok intézik: mindig kiteszik, hol, merre lesznek a spárgával, a törzsvásárlók pedig ismerik, várják már őket és a spárgát.

Nem könnyű feladat a spárgaszedés •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Nem könnyű feladat a spárgaszedés

Fotó: Haáz Vince

Amúgy családi vállalkozásként működnek továbbra is, Ferenc, a felesége, a lánya és a fia járnak a piacokra. Ők dolgoznak a spárgaföldön is, bár mostanság azért szükség van segítségre is. Így is a spárgaszezont úgy élik túl, hogy mindenki ilyenkor veszi ki a szabadságának a nagy részét, felváltva valaki mindig szabadságon van, és a spárgát intézi. „Éppen csak öt napot hagyok bent, hogy ki tudjam pihenni majd a spárgaszezon fáradalmait” – mondja a házigazdánk. Mert mindenkinek van a spárgán túl is munkája – míg Ferenc hentesként dolgozik, felesége az egészségügyben.

Zöld vagy fehér sípok

Míg a zöld spárga a szabad levegőn nő, a fehér fólia alatt – kétoldalú fóliát tesznek rá, ha a fekete van felül, gyorsabban nő alatta a spárga, ha megfordítják, akkor jóval lassabb lesz a sípok növekedése – magyarázza Ferenc, miközben kezdi kitakargatni a két sor fehér spárgát. Lassan ugyanis el kell majd kezdeni ott is a sípok szedését.

Fólia alatt növekedik a fehér spárga •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fólia alatt növekedik a fehér spárga

Fotó: Haáz Vince

Fehér spárgasípok. Ha a süt a nap, hét-nyolc centit is nőnek naponta •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fehér spárgasípok. Ha a süt a nap, hét-nyolc centit is nőnek naponta

Fotó: Haáz Vince

A fólia alól tücskök és békák ugrálnak ki, jól érezték magukat a melegben, s Demeterék sem bánják a jelenlétüket, ugyanis egyik sem bántja a spárgát. Egy piros, katicához hasonló bogarat nem szeret látni Ferenc a sípokon, az ugyanis megrágja a növényt, amely így megáll a növekedésben. Bio szappannal igyekeznek védekezni a bogarak ellen. Emellett azonban a spárgaültetvény szélét őzikék, vadnyulak is dézsmálták már meg, valamint a kecskék is szeretik a spárgát. Az ültetvény végében éppen ezért egy kutya őrzi a spárgasípok épségét.

Zöld spárgasíp. Rajta az ellenségének számító rovar •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Zöld spárgasíp. Rajta az ellenségének számító rovar

Fotó: Haáz Vince

Ha megrágja, megáll a növekedésben a növény •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Ha megrágja, megáll a növekedésben a növény

Fotó: Haáz Vince

A spárgasípok leszedése után válogatni, mosni, csokorba kötni kell a sípokat – idéntől egy szintén Németországból, másodkézből szerzett válogatógép is könnyíti a munkájukat. A spárgasípokat a gép egyik végén helyezik a szalagra, amely egyforma méretűre vágja az összeset, sőt, meg is mossa. A szalag másik végén csak leszedni kell a kész darabokat. Egy spárgás cégtől vásárolták a válogatógépet, Németországban már modernebbel dolgoznak: lézer vágja, lézer válogatja a spárgát. Demeterék azonban ennek a használt gépnek is nagyon örülnek. Idei újdonság a hűtőkamrájuk is, magyar állami támogatásból tudták megvásárolni, s így már jóval jobban győzik a zöldség hűtését. Ugyanis a kötésbe kötött spárgacsokrokat függőlegesen kevés vízbe állítják, s 2–5 fok között tárolják. A fehér sípok még igényesebbek – ők jégakkus hűtést is kapnak. Hasonló tárolási módot javasol Demeter azoknak is, akik spárgát vásárolnak, de nem fogyasztják el egy-két napon belül: hűtőszekrényben, kevés vízbe állítva vagy nedves rongyba tekerve akár egy hétig is finom, zsenge marad.

Hűtőkamrában a már leszedett termés. A fehér spárga igényesebb: jégakkus hűtést is igényel •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Hűtőkamrában a már leszedett termés. A fehér spárga igényesebb: jégakkus hűtést is igényel

Fotó: Haáz Vince

Finom és egészséges

Demeterék nem csak dolgoznak a spárgával, szívesen eszi is az egész család. Ferenc szerint kicsi só és bors, és már mehet is a grillre – úgy a legfinomabb, de párolják is, krémlevest is készítenek belőle, a fehéret majonézesen készíti el a felesége. Sőt még savanyúságot is tesznek el belőle – úgy kell készíteni pont, mint a savanyú uborkát.

S hogy mire jó a királyok eledeleként is emlegetett spárga?

Azon kívül, hogy finom, kalóriaszegény és egészséges is. Száz gramm spárga csak 17 kalóriát tartalmaz, így nem csoda, hogy a fogyókúrázók egyik kedvence is, emellett pedig egy rostban és vitaminokban igen gazdag növény, amelyet régen gyógyhatása miatt is használtak.

A népi gyógyászatban gyulladások csökkentésére, fájdalmak csillapítására javallották. Ízületek és idegi problémák esetén is használták.

A spárga emellett igen gazdag ásványi anyagokban. Tartalmaz kalciumot, vasat, káliumot, foszfort, és remek forrása az olyan nyomelemeknek is, mint a molibdén és a fluor. Nátriumban szegény. Összetétele folytán lúgos kémhatású, tehát semlegesíti szervezetünk esetleges savasságát. Vitaminjai közül kiemelkedő a C, E, A, K, valamint többféle B-vitamin tartalma is.

Előre gondolkodni

Bár tíz évvel ezelőtt kezdték el, s egyre jobban is megy a „spárgabiznisz”, nem követték őket sokan az úton. Maros megyében egyedül a Beresztelke-közeli kis területen termesztenek spárgát, de Ferenc ismer valakit Kézdiszentléleken, aki még spárgával foglalkozik, és Beszterce megyében is valakit, akivel együtt szedték a spárgát anno Németországban. „Ő azonban kicsiben űzi, négy-ötezer gyökere van elültetve” – mondja Ferenc. Amikor arról kérdezzük, megéri-e, rögtön rávágja, ha nem érné, nem csinálnák. Hogy mégsem utánozzák le őket, azt Demeter annak tulajdonítja, hogy ez egy olyan befektetés, amellyel jó darabig csak gond van, s későre térül meg.

Idézet
„Én tíz évvel ezelőtt befektettem kétezer eurót, s csak harmadik-negyedik évben lett termésem. Itthon az emberek azt akarják, hogy minél hamarabb jöjjön a pénz, ha ma befektetnek kétezer eurót, akkor már holnap négyezret vegyenek ki belőle. A spárga nem ilyen”

– magyarázza a gazda.

Most már válogatógép segíti a munkát a Maros megyei kis spárgföldön is •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Most már válogatógép segíti a munkát a Maros megyei kis spárgföldön is

Fotó: Haáz Vince

Rámutat, ő például idén azért kezdett még egy fél hektáron ültetni spárgát, mert abból csak évek múltán lesz valami, közben azonban a mostani spárgaföld körülbelül két év múlva ki fog öregedni, amikor egyre inkább elvékonyodnak majd a spárgasípok. Akkor ki kell szedni, felszántani, talajt kezelni, hagyni pihenni a földet egy-két évig, aztán újabb gyökereket ültetni, amelyek megint nem fognak hasznot hozni három-négy évig. Közben azonban beérik a most ültetett spárgaföld, így nem maradnak spárgaszezon nélkül Demeterék akkor sem.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A jövőből visszatérve még a jelent tervezi a spárgatermesztő család, az első piacuk idén április 30-án volt, s előreláthatóan június közepéig tart majd a szezon. Addig pedig minden nap munka van: a megnőtt spárgasípokat, ha nem szedik le ma, holnap dobhatják ki, mert fás lesz, s így értéktelen. „Tehát, ha esik az eső, ha süt a nap, muszáj leszedni, muszáj a munkát elvégezni, mert hanem tönkremegy.”

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című kiadványában jelent meg 2022. május 20-án.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?

A Bálint-napi rózsacsokor útja
A Bálint-napi rózsacsokor útja
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

Hirdetés
2026. február 14., szombat

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom

Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
2026. február 13., péntek

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben

Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?

Mi a jó kolbász titka? – videó
Mi a jó kolbász titka? – videó
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény

A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.

A tavasz első hírnökei
A tavasz első hírnökei
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

2026. február 11., szerda

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben

Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad

A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
2026. február 10., kedd

Egy pohár frissesség a könyv mellé

A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.

Egy pohár frissesség a könyv mellé
Egy pohár frissesség a könyv mellé
2026. február 10., kedd

Egy pohár frissesség a könyv mellé

2026. február 09., hétfő

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát

Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Hirdetés