Vérbeli íjászat: nem csak sport, mentalitás
Sokaknak sport, másoknak szórakozás vagy épp egy különleges életérzés az íjászat
Pár éve még csak fegyverviselési engedéllyel lehetett íjat tartani otthon, amióta azonban változott a törvény, egyre népszerűbb az íjászat is. Ugyanez a tendencia látható ugyanakkor Magyarországon is, ahol nem volt tiltott fegyver az íj. Molnár Sándor magyarországi íjkészítő szerint nem csoda: az íjászat benne van a vérünkben.
Szász Cs. Emese
2017. május 29., 15:552017. május 29., 15:55
2017. május 29., 16:032017. május 29., 16:03
Sokaknak sport, másoknak szórakozás vagy épp egy különleges életérzés az íjászat. A sportág űzői szerint nincs annál jobb dolog, mint a szabad levegőn röptetni a nyílvesszőket, miközben körülvesz a természet. Az íj pedig – amely az emberiség egyik legősibb fegyvere – maga a csoda. Minden íj egyedi, saját érzékenységgel megáldott szerszám, amely csak a gazdájának engedelmeskedik.
Sporteszköz lett, nem fegyver
Az íjászat iránti érdeklődés egyre nagyobb, ez többek közt annak is köszönhető, hogy Romániában pár éve a fegyverviselési törvény visszasorolta a hagyományos íjakat a sporteszközök kategóriába, ami azt jelenti, hogy
Meglátszik ez az erdélyi íjászéleten: egyre többen ragadnak íjat, és röptetik a nyílvesszőket. Nem csak magányosan íjászkodnak az emberek, az íjászegyesületek is gombamód szaporodnak az utóbbi időben.
Amikor betalál a nyílvessző
Ilyen például a Marosszéki Íjászok Egyesülete, amelynek tagjai leginkább „örömíjászok”, de azért egy-két profi is akad köztük. Az egyesület 2008-ban jött létre, kezdetben hat-hét aktív tagból állt. Mára azonban a környék legnagyobb csapata: 25 állandó tagja van az egyesületnek, de a baráti körrel és egyéb íjszeretőkkel együtt ez a szám akár meg is kétszereződhet a heti kétszeri edzéseken. Az íjászedzések időpontja rögzített: hétfőn délután és szombaton délelőtt gyakorolnak. Nyáron a Kishegyszőlőben, télen az egyik iskola tornatermében röpítik a nyílvesszőket: gyakorolnak, tanulnak egymástól, s időnként a profiktól is – tudjuk meg az egyesület titkárától, Szabó Ádámtól.
Szabó Ádám technikát tanult a Marosszéki Íjászok közt
„Én például sokáig egyedül íjászkodtam, aztán bekerültem az egyesületbe, s utána teljesen újratanultam az egészet, mert nem volt jó a technikám. Sokat foglalkozunk a kezdőkkel, de mi is próbálunk tanulni egymástól, meg időnként neves íjászoktól is” – mondja Szabó Ádám. A marosszéki íjászok például pár hónapja látták vendégül Mónus Józsefet, a legeredményesebb magyar íjászt, de tavaly voltak Kassai Lajos lovasíjásznál is látogatóban. Ahogy az egyesület elnöke, Mátéfi Péter fogalmaz, van, akitől lövéstechnikát, másoktól mentalitást is lehet tanulni. Az íjászat ugyanis nem csak egyszerű sport, megváltoztatja az embernek még a kinézetét is: a legtöbb íjász a hagyományos fegyveréhez hagyományos ruhát visel, bőrből készült csizmája, tegeze van.
– magyarázza Mátéfi Péter, akinek minden ruhadarabjának, íjászeszközének külön története van.
Hagyományos öltözék dukál a hagyományos fegyverhez
A marosszéki íjászok nem csak edzésekre járnak, egyre több íjászrendezvényt is szerveznek, egy ilyen íjászversenyen találkoztunk Molnár Sándor magyarországi íjkészítővel, aki a Nyíregyháza melletti Nagyhalászról érkezett, és aki 16 éve foglalkozik pusztai íjak készítésével, az íjainak kiválóságát a Molnáríj Találkozók sikere is jelzi, ahol több száz résztvevő jön össze évről-évre.
A neves íjkészítő húsz évvel ezelőtt ellátogatott a szabolcsi földvárhoz – amely az íjászok egyfajta szakrális helye – és ott megtetszett neki ez a fegyvernem. Magyarország másik részén tudott íjat venni magának akkor még, majd úgy érezte, neki is készítenie kell.
A saját fejlesztésű íjait azóta kategorizálta is, magyar 1-es és magyar 2-es íjat készít, a kettő között a különbséget a karok hajlásszöge adja, ami felajzáskor számít: kicsit nagyobb energiát tárol a kettes, egy picit gyorsabban lövi ki a vesszőt is így.
Miből és hogyan készül?
Az íjak amúgy üvegszál és műgyanta alapanyagúak, a vége, vagy ahogy az íjászok nevezik, a szarva általában kőris vagy juharfa, aztán be vannak bőrözve, meg vannak bandázsozva, színre vannak festve, lakkozva. Nem kis munka ez. „Mivel modern alapanyagból készül, ezért olyan nyolc munkaóra van egy íj elkészítésében, de ennek vannak folyamatai, mert amikor az íj elkészül, azt 24 órát kemencében kell tartani, égetni kell, hogy megfelelően beinduljon a térhálósodás az üvegben és a műgyantában. Utána ugye csiszolásra kerül, akkor feszültség keletkezik az íjban, akkor is pihentetni kell, utána bőrözés és ragasztás következik, akkor is pihentetni kell. Tehát munkafázisokban készülnek, s így van egy bizonyos időintervallum, amit be kell tartson az ember, én én két hétre vállalom egy íj elkészítését” – magyarázza az íjkészítő.
Molnár Sándor természetesen használja is az íjat, nem csak készíti
A lövéshez még elengedhetetlen a nyílvessző is, Molnár Sándor azokat sem bízza a véletlenre.
– magyarázza az íjkészítő, aki legalább három nyílvesszőt megkülönböztet: egyfélét ajánl a gyerekeknek, másat a gyakorlóknak, akik íjazni tanulnak, és megint másat a profiknak, akik versenyeznek, ez utóbbi a spine-olt vessző. Egy igazi íjász természetesen beszerez egy tegezt, húzókesztyűt, alkarvédőt, tarsolyt, de még fegyverövet is.
Molnár Sándor is úgy véli, egyre népszerűbb az íjászat, nem csak Erdélyben, ahol sokáig tiltott terület volt, hanem Magyarországon is.
– véli a molnáríjak alkotója.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Alkotmányos a drasztikus adóemelési tervezet
A rovat további cikkei
Darált hús káposztaágyon
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
Darált hús káposztaágyon
Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!