Vérbeli íjászat: nem csak sport, mentalitás
Sokaknak sport, másoknak szórakozás vagy épp egy különleges életérzés az íjászat
Pár éve még csak fegyverviselési engedéllyel lehetett íjat tartani otthon, amióta azonban változott a törvény, egyre népszerűbb az íjászat is. Ugyanez a tendencia látható ugyanakkor Magyarországon is, ahol nem volt tiltott fegyver az íj. Molnár Sándor magyarországi íjkészítő szerint nem csoda: az íjászat benne van a vérünkben.
Szász Cs. Emese
2017. május 29., 15:552017. május 29., 15:55
2017. május 29., 16:032017. május 29., 16:03
Sokaknak sport, másoknak szórakozás vagy épp egy különleges életérzés az íjászat. A sportág űzői szerint nincs annál jobb dolog, mint a szabad levegőn röptetni a nyílvesszőket, miközben körülvesz a természet. Az íj pedig – amely az emberiség egyik legősibb fegyvere – maga a csoda. Minden íj egyedi, saját érzékenységgel megáldott szerszám, amely csak a gazdájának engedelmeskedik.
Sporteszköz lett, nem fegyver
Az íjászat iránti érdeklődés egyre nagyobb, ez többek közt annak is köszönhető, hogy Romániában pár éve a fegyverviselési törvény visszasorolta a hagyományos íjakat a sporteszközök kategóriába, ami azt jelenti, hogy
Meglátszik ez az erdélyi íjászéleten: egyre többen ragadnak íjat, és röptetik a nyílvesszőket. Nem csak magányosan íjászkodnak az emberek, az íjászegyesületek is gombamód szaporodnak az utóbbi időben.
Amikor betalál a nyílvessző
Ilyen például a Marosszéki Íjászok Egyesülete, amelynek tagjai leginkább „örömíjászok”, de azért egy-két profi is akad köztük. Az egyesület 2008-ban jött létre, kezdetben hat-hét aktív tagból állt. Mára azonban a környék legnagyobb csapata: 25 állandó tagja van az egyesületnek, de a baráti körrel és egyéb íjszeretőkkel együtt ez a szám akár meg is kétszereződhet a heti kétszeri edzéseken. Az íjászedzések időpontja rögzített: hétfőn délután és szombaton délelőtt gyakorolnak. Nyáron a Kishegyszőlőben, télen az egyik iskola tornatermében röpítik a nyílvesszőket: gyakorolnak, tanulnak egymástól, s időnként a profiktól is – tudjuk meg az egyesület titkárától, Szabó Ádámtól.
Szabó Ádám technikát tanult a Marosszéki Íjászok közt
„Én például sokáig egyedül íjászkodtam, aztán bekerültem az egyesületbe, s utána teljesen újratanultam az egészet, mert nem volt jó a technikám. Sokat foglalkozunk a kezdőkkel, de mi is próbálunk tanulni egymástól, meg időnként neves íjászoktól is” – mondja Szabó Ádám. A marosszéki íjászok például pár hónapja látták vendégül Mónus Józsefet, a legeredményesebb magyar íjászt, de tavaly voltak Kassai Lajos lovasíjásznál is látogatóban. Ahogy az egyesület elnöke, Mátéfi Péter fogalmaz, van, akitől lövéstechnikát, másoktól mentalitást is lehet tanulni. Az íjászat ugyanis nem csak egyszerű sport, megváltoztatja az embernek még a kinézetét is: a legtöbb íjász a hagyományos fegyveréhez hagyományos ruhát visel, bőrből készült csizmája, tegeze van.
– magyarázza Mátéfi Péter, akinek minden ruhadarabjának, íjászeszközének külön története van.
Hagyományos öltözék dukál a hagyományos fegyverhez
A marosszéki íjászok nem csak edzésekre járnak, egyre több íjászrendezvényt is szerveznek, egy ilyen íjászversenyen találkoztunk Molnár Sándor magyarországi íjkészítővel, aki a Nyíregyháza melletti Nagyhalászról érkezett, és aki 16 éve foglalkozik pusztai íjak készítésével, az íjainak kiválóságát a Molnáríj Találkozók sikere is jelzi, ahol több száz résztvevő jön össze évről-évre.
A neves íjkészítő húsz évvel ezelőtt ellátogatott a szabolcsi földvárhoz – amely az íjászok egyfajta szakrális helye – és ott megtetszett neki ez a fegyvernem. Magyarország másik részén tudott íjat venni magának akkor még, majd úgy érezte, neki is készítenie kell.
A saját fejlesztésű íjait azóta kategorizálta is, magyar 1-es és magyar 2-es íjat készít, a kettő között a különbséget a karok hajlásszöge adja, ami felajzáskor számít: kicsit nagyobb energiát tárol a kettes, egy picit gyorsabban lövi ki a vesszőt is így.
Miből és hogyan készül?
Az íjak amúgy üvegszál és műgyanta alapanyagúak, a vége, vagy ahogy az íjászok nevezik, a szarva általában kőris vagy juharfa, aztán be vannak bőrözve, meg vannak bandázsozva, színre vannak festve, lakkozva. Nem kis munka ez. „Mivel modern alapanyagból készül, ezért olyan nyolc munkaóra van egy íj elkészítésében, de ennek vannak folyamatai, mert amikor az íj elkészül, azt 24 órát kemencében kell tartani, égetni kell, hogy megfelelően beinduljon a térhálósodás az üvegben és a műgyantában. Utána ugye csiszolásra kerül, akkor feszültség keletkezik az íjban, akkor is pihentetni kell, utána bőrözés és ragasztás következik, akkor is pihentetni kell. Tehát munkafázisokban készülnek, s így van egy bizonyos időintervallum, amit be kell tartson az ember, én én két hétre vállalom egy íj elkészítését” – magyarázza az íjkészítő.
Molnár Sándor természetesen használja is az íjat, nem csak készíti
A lövéshez még elengedhetetlen a nyílvessző is, Molnár Sándor azokat sem bízza a véletlenre.
– magyarázza az íjkészítő, aki legalább három nyílvesszőt megkülönböztet: egyfélét ajánl a gyerekeknek, másat a gyakorlóknak, akik íjazni tanulnak, és megint másat a profiknak, akik versenyeznek, ez utóbbi a spine-olt vessző. Egy igazi íjász természetesen beszerez egy tegezt, húzókesztyűt, alkarvédőt, tarsolyt, de még fegyverövet is.
Molnár Sándor is úgy véli, egyre népszerűbb az íjászat, nem csak Erdélyben, ahol sokáig tiltott terület volt, hanem Magyarországon is.
– véli a molnáríjak alkotója.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!