
Csíkszereda, az Apaffy Mihály (ma Petőfi Sándor) utca 1914-ben. Ligetiné divattermébe biztos betértünk volna
Fotó: Fortepan
Árvízkárok, kórházépítés, korrupció, női egyenjogúság, drágaság és rossz utak – néhány téma, amellyel az 1913. július 19-i Csíki Hírlap újságírói, szerkesztői, illetve olvasói foglalkoztak. A kornak megfelelően tálalva ugyan, de majdnem mind olyan témák, amelyek a mai újságok hasábjain is rendszerint helyet kapnak.
2018. július 19., 16:002018. július 19., 16:00
2018. július 19., 16:242018. július 19., 16:24
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár számos régi dokumentumot digitalizált, ezek között helyi újságok évfolyamai is olvashatók a könyvtár honlapján, az Elektronikus könyvtár, továbbá a Digitalizált dokumentumok rovatok alatt. Érdekes betekinteni a több tucat, vagy inkább a több mint száz évvel ezelőtti periodikák világába, az újságcikkek, vezércikkek, olvasói küldemények által tükrözött akkori mindennapi életbe.
1913. július 19-én például a Csíki Hírlap hetilap vezércikkében Pál Gábor főszerkesztő hosszasan értekezett az áradásokról, az árvízkárokról, elvégzett és el nem végzett folyószabályozásokról, megelőzési lehetőségekről.
– írta a szerző, és bár ma már nemcsak a kor más, hanem az ország és a körülmények is, akár valamelyik mai újság mondatai is lehetnének ezek. A lap tárcájában Szemere László egy olyan olvasói értekezésre reagál, amelyben az írást beküldő azt fejtegette, „a nő természettől fogva gyönge és mint ilyen egyszersmind hamis is, alattomos is”.
„Azt a konklúziót vonom le, hogy
először mert az lépésről-lépésre úgyis bekövetkezik, másodszor és főként ezért nem érdemes ellene írni, mert az egyenjogosulás se az emberiségre, se külön a nőkre vagy a nőiességre nem veszedelmes” – írja befejezésül a szerkesztő.
Az újságból kiderül az is, hogy sokszoros „deputációzás” után végre eredménnyel tért haza a kórház ügyében a belügyminiszterhez utazott küldöttség és „ilyenformán tehát Csik vámegyének négy-ötszázezer korona hozzájárulásával egy olyan kórháza lesz, melynél nagyobbat, szebbet, talán egy vármegye sem tud ezidő szerint felmutatni”.
Olvasni lehet például a romániai határszélen működő mílicia túlkapásairól, a lövétei földcsuszamlásról, ami miatt a község egy részét ki kellett telepíteni és arról is, hogy a sok eső miatt Csíkszeredában az Olt mellett nagy tavak gyűltek fel, amelyek néhány napra el is zárták Zsögödfürdőt a várostól. „De most már az útról elment a viz s a kellemes kirándulóhely ismét megközelíthető. A melegebb időjárással a zsögödi ásványvizuszoda 19 c. fokra melegedett” – adják hírül ugyanott a jó hírt is.
Néhány sor erejéig a Balkánon dúló háborúról is szót ejtenek – „a törökök is igyekeznek a veszett fejsze nyelét megmenteni” – egy másik hírben pedig azt olvashatjuk, hogy a tusnáfürdői vendéglátós panasza szerint a csíkszeredai húsárak ma magasabbak, mint Budapesten a vásárcsarnokban. Részletesen írnak a Csíkszeredán átvonuló állami utak rossz állapotáról, ezen belül arról, hogy
Több más megye mellett Marostorda megyében is nagy áradások voltak, „a Kisküküllő 8, a Nyárád 22, a Maros 16 községet pusztított el, lakosait pedig éhinséghez juttatta” – áll a lapban. Közben Tusnádfürdőn Anna-bálra készültek, Gyergyócsomafalván pedig veszett kutya mart meg három kisgyermeket. Az újságban lévő reklámok is érdekes körképet adnak: befőttes üvegeket, olcsó és jó helyi sört, illatszert, gumióvszert, madarak szakszerű és természethű kitömését, borokat, gramofon hanglemezt, cselédelhelyező intézetet, bútort, divatárut, órát, a pattanást és a szeplőt elmulasztó csodaszappant hirdettek a lapban.
Címlapok egykor és ma
Fotó: Gecse Noémi
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!