
Csíkszereda, az Apaffy Mihály (ma Petőfi Sándor) utca 1914-ben. Ligetiné divattermébe biztos betértünk volna
Fotó: Fortepan
Árvízkárok, kórházépítés, korrupció, női egyenjogúság, drágaság és rossz utak – néhány téma, amellyel az 1913. július 19-i Csíki Hírlap újságírói, szerkesztői, illetve olvasói foglalkoztak. A kornak megfelelően tálalva ugyan, de majdnem mind olyan témák, amelyek a mai újságok hasábjain is rendszerint helyet kapnak.
2018. július 19., 16:002018. július 19., 16:00
2018. július 19., 16:242018. július 19., 16:24
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár számos régi dokumentumot digitalizált, ezek között helyi újságok évfolyamai is olvashatók a könyvtár honlapján, az Elektronikus könyvtár, továbbá a Digitalizált dokumentumok rovatok alatt. Érdekes betekinteni a több tucat, vagy inkább a több mint száz évvel ezelőtti periodikák világába, az újságcikkek, vezércikkek, olvasói küldemények által tükrözött akkori mindennapi életbe.
1913. július 19-én például a Csíki Hírlap hetilap vezércikkében Pál Gábor főszerkesztő hosszasan értekezett az áradásokról, az árvízkárokról, elvégzett és el nem végzett folyószabályozásokról, megelőzési lehetőségekről.
– írta a szerző, és bár ma már nemcsak a kor más, hanem az ország és a körülmények is, akár valamelyik mai újság mondatai is lehetnének ezek. A lap tárcájában Szemere László egy olyan olvasói értekezésre reagál, amelyben az írást beküldő azt fejtegette, „a nő természettől fogva gyönge és mint ilyen egyszersmind hamis is, alattomos is”.
„Azt a konklúziót vonom le, hogy
először mert az lépésről-lépésre úgyis bekövetkezik, másodszor és főként ezért nem érdemes ellene írni, mert az egyenjogosulás se az emberiségre, se külön a nőkre vagy a nőiességre nem veszedelmes” – írja befejezésül a szerkesztő.
Az újságból kiderül az is, hogy sokszoros „deputációzás” után végre eredménnyel tért haza a kórház ügyében a belügyminiszterhez utazott küldöttség és „ilyenformán tehát Csik vámegyének négy-ötszázezer korona hozzájárulásával egy olyan kórháza lesz, melynél nagyobbat, szebbet, talán egy vármegye sem tud ezidő szerint felmutatni”.
Olvasni lehet például a romániai határszélen működő mílicia túlkapásairól, a lövétei földcsuszamlásról, ami miatt a község egy részét ki kellett telepíteni és arról is, hogy a sok eső miatt Csíkszeredában az Olt mellett nagy tavak gyűltek fel, amelyek néhány napra el is zárták Zsögödfürdőt a várostól. „De most már az útról elment a viz s a kellemes kirándulóhely ismét megközelíthető. A melegebb időjárással a zsögödi ásványvizuszoda 19 c. fokra melegedett” – adják hírül ugyanott a jó hírt is.
Néhány sor erejéig a Balkánon dúló háborúról is szót ejtenek – „a törökök is igyekeznek a veszett fejsze nyelét megmenteni” – egy másik hírben pedig azt olvashatjuk, hogy a tusnáfürdői vendéglátós panasza szerint a csíkszeredai húsárak ma magasabbak, mint Budapesten a vásárcsarnokban. Részletesen írnak a Csíkszeredán átvonuló állami utak rossz állapotáról, ezen belül arról, hogy
Több más megye mellett Marostorda megyében is nagy áradások voltak, „a Kisküküllő 8, a Nyárád 22, a Maros 16 községet pusztított el, lakosait pedig éhinséghez juttatta” – áll a lapban. Közben Tusnádfürdőn Anna-bálra készültek, Gyergyócsomafalván pedig veszett kutya mart meg három kisgyermeket. Az újságban lévő reklámok is érdekes körképet adnak: befőttes üvegeket, olcsó és jó helyi sört, illatszert, gumióvszert, madarak szakszerű és természethű kitömését, borokat, gramofon hanglemezt, cselédelhelyező intézetet, bútort, divatárut, órát, a pattanást és a szeplőt elmulasztó csodaszappant hirdettek a lapban.
Címlapok egykor és ma
Fotó: Gecse Noémi
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!