
Csíkszereda, az Apaffy Mihály (ma Petőfi Sándor) utca 1914-ben. Ligetiné divattermébe biztos betértünk volna
Fotó: Fortepan
Árvízkárok, kórházépítés, korrupció, női egyenjogúság, drágaság és rossz utak – néhány téma, amellyel az 1913. július 19-i Csíki Hírlap újságírói, szerkesztői, illetve olvasói foglalkoztak. A kornak megfelelően tálalva ugyan, de majdnem mind olyan témák, amelyek a mai újságok hasábjain is rendszerint helyet kapnak.
2018. július 19., 16:002018. július 19., 16:00
2018. július 19., 16:242018. július 19., 16:24
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár számos régi dokumentumot digitalizált, ezek között helyi újságok évfolyamai is olvashatók a könyvtár honlapján, az Elektronikus könyvtár, továbbá a Digitalizált dokumentumok rovatok alatt. Érdekes betekinteni a több tucat, vagy inkább a több mint száz évvel ezelőtti periodikák világába, az újságcikkek, vezércikkek, olvasói küldemények által tükrözött akkori mindennapi életbe.
1913. július 19-én például a Csíki Hírlap hetilap vezércikkében Pál Gábor főszerkesztő hosszasan értekezett az áradásokról, az árvízkárokról, elvégzett és el nem végzett folyószabályozásokról, megelőzési lehetőségekről.
– írta a szerző, és bár ma már nemcsak a kor más, hanem az ország és a körülmények is, akár valamelyik mai újság mondatai is lehetnének ezek. A lap tárcájában Szemere László egy olyan olvasói értekezésre reagál, amelyben az írást beküldő azt fejtegette, „a nő természettől fogva gyönge és mint ilyen egyszersmind hamis is, alattomos is”.
„Azt a konklúziót vonom le, hogy
először mert az lépésről-lépésre úgyis bekövetkezik, másodszor és főként ezért nem érdemes ellene írni, mert az egyenjogosulás se az emberiségre, se külön a nőkre vagy a nőiességre nem veszedelmes” – írja befejezésül a szerkesztő.
Az újságból kiderül az is, hogy sokszoros „deputációzás” után végre eredménnyel tért haza a kórház ügyében a belügyminiszterhez utazott küldöttség és „ilyenformán tehát Csik vámegyének négy-ötszázezer korona hozzájárulásával egy olyan kórháza lesz, melynél nagyobbat, szebbet, talán egy vármegye sem tud ezidő szerint felmutatni”.
Olvasni lehet például a romániai határszélen működő mílicia túlkapásairól, a lövétei földcsuszamlásról, ami miatt a község egy részét ki kellett telepíteni és arról is, hogy a sok eső miatt Csíkszeredában az Olt mellett nagy tavak gyűltek fel, amelyek néhány napra el is zárták Zsögödfürdőt a várostól. „De most már az útról elment a viz s a kellemes kirándulóhely ismét megközelíthető. A melegebb időjárással a zsögödi ásványvizuszoda 19 c. fokra melegedett” – adják hírül ugyanott a jó hírt is.
Néhány sor erejéig a Balkánon dúló háborúról is szót ejtenek – „a törökök is igyekeznek a veszett fejsze nyelét megmenteni” – egy másik hírben pedig azt olvashatjuk, hogy a tusnáfürdői vendéglátós panasza szerint a csíkszeredai húsárak ma magasabbak, mint Budapesten a vásárcsarnokban. Részletesen írnak a Csíkszeredán átvonuló állami utak rossz állapotáról, ezen belül arról, hogy
Több más megye mellett Marostorda megyében is nagy áradások voltak, „a Kisküküllő 8, a Nyárád 22, a Maros 16 községet pusztított el, lakosait pedig éhinséghez juttatta” – áll a lapban. Közben Tusnádfürdőn Anna-bálra készültek, Gyergyócsomafalván pedig veszett kutya mart meg három kisgyermeket. Az újságban lévő reklámok is érdekes körképet adnak: befőttes üvegeket, olcsó és jó helyi sört, illatszert, gumióvszert, madarak szakszerű és természethű kitömését, borokat, gramofon hanglemezt, cselédelhelyező intézetet, bútort, divatárut, órát, a pattanást és a szeplőt elmulasztó csodaszappant hirdettek a lapban.
Címlapok egykor és ma
Fotó: Gecse Noémi
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
szóljon hozzá!