Tiszavirágzás: Erdélyben is lehetne
A Közép-Tiszán, Nagykörű közelében idén június 18-ra esett a jeles esemény
Fotó: MTI/Bugány János
Ha június eleje, akkor a média zümmög a tiszavirágzástól. A különleges állatfaj ma már csak Magyarországon figyelhető meg, nyár eleji látványos rajzásuk idejére külföldről is tömegével érkeznek a természetkedvelők. A kolozsvári biológus szerint nálunk is újra meghonosítható lenne a tiszavirág.
Kádár Hanga
2017. június 20., 16:482017. június 20., 16:48
2017. június 20., 20:322017. június 20., 20:32
Ez a különös nevű jószág valójában egy, a kérészek rendjébe tartozó, különleges, hatalmas bogyószemű rovar, amely életének leglátványosabb és legizgalmasabb jelenetét mindössze egy nap alatt éli át, hogy impozáns szereplése után eltávozzon az örök rovarmezőkre. Hivatalos, rovarász nevén a Palingenia longicauda mára Európa nagy részén kihalt,
a folyami sziklák alatt, a dús növényzet közé és az üledékbe fúródva. Kevesebb számban a Dunában is fellelhetőek, de nemrég a Rábában is újra felbukkantak. Látványos nyár eleji rajzásukat, azaz násztáncukat nevezik tiszavirágzásnak.
David Attenborough is megörökítette a jelenséget
„A lárvák három-négy éven keresztül fejlődnek a folyó martjában, vízalatti üregekben, majd fejlődésük lezárultával a felnőtt rovarok egyszerre jelennek meg a felszínen, és egyetlen nap néhány órája alatt le is zajlik a tömeges rajzás, aminek a végén a felnőtt rovarok mind elpusztulnak.
– részletezte kérdésünkre dr. Markó Bálint kolozsvári biológus, egyetemi docens. A híres brit sztár-természettudós, dokumentumfilmes David Attenborough is ellátogatott ide, hogy a ritka jelenséget megörökítse.
A felnőtt egyedek rövid, alig néhány óráig tartó élete a gyors elmúlás, pillanatnyiság szimbólumává vált
Fotó: MTI/Bugány János
A „tiszavirágéletű” és „kérészéletű” mondásunk is innen ered: a felnőtt egyedek rövid, alig néhány óráig tartó élete a gyors elmúlás, pillanatnyiság szimbólumává vált a magyarság körében, bár lárva formájában általában három évig élnek a folyók fenekén. Bár nem szerepel a kihalással fenyegetett élőlények vörös listáján, Magyarországon védett állat a tiszavirág.
Markó Bálint a Liget olvasóinak elmagyarázta: minden év tavaszának végén vagy nyár elején zajlik a tiszavirágzás, helyszínenként néhány nap eltéréssel, egy folyónál azonban mindig egyszerre jelenik meg az összes felnőtt rovar. Előbb a hímek bukkannak ki a folyó habjai közül, amelyek a part felé repülve vedlésük után válnak párzóképesekké, majd őket rövid idő elteltével a nőstények követik, amelyek
A magasban történő párzás után a hímek el is pusztulnak, miután pedig a nőstények leereszkedve a víz felszínére rakják a petéiket, ők is elhullnak. A peték lesüllyednek a mederfenékre, ahol átlagosan három évig fejlődnek, növekednek, hogy aztán elődeikhez hasonlóan a vízfelszínre bukkanva, az új egyedek biztosítása után örökre visszahulljanak a folyóba. A jelenség természetesen a rovarevő lényeknek is hatalmas fiesta: halak, madarak, de akár emlősök is lakomát csapnak a nagytestű szárnyas tiszavirágokból – fűzte hozzá a biológus.
Ahol tiszavirág van, tiszta a víz
A természetszeretőknek már maga a rajzás is kielégítően látványos, de a rovar 8-12 centiméteres nagysága is rendkívüli. Az, hogy csak Magyarországon figyelhető meg a különleges esemény, egyszerre szomorú tény és büszkeség:
Ez a cikázó, karcsú rovar kontinensünk nagy részéről az iparosodással és az intenzív mezőgazdasággal járó vízszennyezések, folyószabályozások miatt pusztult ki. Markó Bálint szerint az anyaország élen jár a hatékony és intézményesült természetvédelem terén, többek közt ezért is maradhatott fenn a faj.
Tiszta vizekre, illetve hatékony természet- és környezetvédelemre lenne szükség, hogy nálunk is újra honos legyen a faj
Fotó: MTI/Bugány János
A biológus kifejtette, a tiszavirág és az ehhez hasonló ritka fajok védelmét, fennmaradását a vízszennyezés és az erőszakos folyószabályozások csökkentésével lehetne biztosítani. A szakember hangsúlyozta, a gyakran mederkarbantartásnak vagy árvízvédelmi intézkedésnek álcázott homok- és kavicsbányászatot is vissza kéne szorítani.
A Marosban, a Kőrösökben is előfordulnak
Kevesebb számban ugyan, de Romániában is fellelhető a tiszavirág: a Tiszába ömlő Körösök határon túli részéről időnként átkerülnek hozzánk is, de néha a Marosban is előfordulnak. A kolozsvári biológus úgy látja, nálunk is újra meghonosodhat ez a ritka rovarfajta, de ahhoz tiszta vizekre, illetve hatékony természet- és környezetvédelemre lenne szükség.
– fűzte hozzá a szakember.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!