Tiszavirágzás: Erdélyben is lehetne
A Közép-Tiszán, Nagykörű közelében idén június 18-ra esett a jeles esemény
Fotó: MTI/Bugány János
Ha június eleje, akkor a média zümmög a tiszavirágzástól. A különleges állatfaj ma már csak Magyarországon figyelhető meg, nyár eleji látványos rajzásuk idejére külföldről is tömegével érkeznek a természetkedvelők. A kolozsvári biológus szerint nálunk is újra meghonosítható lenne a tiszavirág.
Kádár Hanga
2017. június 20., 16:482017. június 20., 16:48
2017. június 20., 20:322017. június 20., 20:32
Ez a különös nevű jószág valójában egy, a kérészek rendjébe tartozó, különleges, hatalmas bogyószemű rovar, amely életének leglátványosabb és legizgalmasabb jelenetét mindössze egy nap alatt éli át, hogy impozáns szereplése után eltávozzon az örök rovarmezőkre. Hivatalos, rovarász nevén a Palingenia longicauda mára Európa nagy részén kihalt,
a folyami sziklák alatt, a dús növényzet közé és az üledékbe fúródva. Kevesebb számban a Dunában is fellelhetőek, de nemrég a Rábában is újra felbukkantak. Látványos nyár eleji rajzásukat, azaz násztáncukat nevezik tiszavirágzásnak.
David Attenborough is megörökítette a jelenséget
„A lárvák három-négy éven keresztül fejlődnek a folyó martjában, vízalatti üregekben, majd fejlődésük lezárultával a felnőtt rovarok egyszerre jelennek meg a felszínen, és egyetlen nap néhány órája alatt le is zajlik a tömeges rajzás, aminek a végén a felnőtt rovarok mind elpusztulnak.
– részletezte kérdésünkre dr. Markó Bálint kolozsvári biológus, egyetemi docens. A híres brit sztár-természettudós, dokumentumfilmes David Attenborough is ellátogatott ide, hogy a ritka jelenséget megörökítse.
A felnőtt egyedek rövid, alig néhány óráig tartó élete a gyors elmúlás, pillanatnyiság szimbólumává vált
Fotó: MTI/Bugány János
A „tiszavirágéletű” és „kérészéletű” mondásunk is innen ered: a felnőtt egyedek rövid, alig néhány óráig tartó élete a gyors elmúlás, pillanatnyiság szimbólumává vált a magyarság körében, bár lárva formájában általában három évig élnek a folyók fenekén. Bár nem szerepel a kihalással fenyegetett élőlények vörös listáján, Magyarországon védett állat a tiszavirág.
Markó Bálint a Liget olvasóinak elmagyarázta: minden év tavaszának végén vagy nyár elején zajlik a tiszavirágzás, helyszínenként néhány nap eltéréssel, egy folyónál azonban mindig egyszerre jelenik meg az összes felnőtt rovar. Előbb a hímek bukkannak ki a folyó habjai közül, amelyek a part felé repülve vedlésük után válnak párzóképesekké, majd őket rövid idő elteltével a nőstények követik, amelyek
A magasban történő párzás után a hímek el is pusztulnak, miután pedig a nőstények leereszkedve a víz felszínére rakják a petéiket, ők is elhullnak. A peték lesüllyednek a mederfenékre, ahol átlagosan három évig fejlődnek, növekednek, hogy aztán elődeikhez hasonlóan a vízfelszínre bukkanva, az új egyedek biztosítása után örökre visszahulljanak a folyóba. A jelenség természetesen a rovarevő lényeknek is hatalmas fiesta: halak, madarak, de akár emlősök is lakomát csapnak a nagytestű szárnyas tiszavirágokból – fűzte hozzá a biológus.
Ahol tiszavirág van, tiszta a víz
A természetszeretőknek már maga a rajzás is kielégítően látványos, de a rovar 8-12 centiméteres nagysága is rendkívüli. Az, hogy csak Magyarországon figyelhető meg a különleges esemény, egyszerre szomorú tény és büszkeség:
Ez a cikázó, karcsú rovar kontinensünk nagy részéről az iparosodással és az intenzív mezőgazdasággal járó vízszennyezések, folyószabályozások miatt pusztult ki. Markó Bálint szerint az anyaország élen jár a hatékony és intézményesült természetvédelem terén, többek közt ezért is maradhatott fenn a faj.
Tiszta vizekre, illetve hatékony természet- és környezetvédelemre lenne szükség, hogy nálunk is újra honos legyen a faj
Fotó: MTI/Bugány János
A biológus kifejtette, a tiszavirág és az ehhez hasonló ritka fajok védelmét, fennmaradását a vízszennyezés és az erőszakos folyószabályozások csökkentésével lehetne biztosítani. A szakember hangsúlyozta, a gyakran mederkarbantartásnak vagy árvízvédelmi intézkedésnek álcázott homok- és kavicsbányászatot is vissza kéne szorítani.
A Marosban, a Kőrösökben is előfordulnak
Kevesebb számban ugyan, de Romániában is fellelhető a tiszavirág: a Tiszába ömlő Körösök határon túli részéről időnként átkerülnek hozzánk is, de néha a Marosban is előfordulnak. A kolozsvári biológus úgy látja, nálunk is újra meghonosodhat ez a ritka rovarfajta, de ahhoz tiszta vizekre, illetve hatékony természet- és környezetvédelemre lenne szükség.
– fűzte hozzá a szakember.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Szedres-ordás pite
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Szedres-ordás pite
Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért
Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet
Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
A sokak által kedvelt, különleges ízvilágú spárga
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
A sokak által kedvelt, különleges ízvilágú spárga
Egy szoba, hatvan cica és rengeteg második esély
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
Egy szoba, hatvan cica és rengeteg második esély
Savanykás datolya: a trendi nasi, amely pillanatok alatt elfogy
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
Savanykás datolya: a trendi nasi, amely pillanatok alatt elfogy
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!