Tiszavirágzás: Erdélyben is lehetne
A Közép-Tiszán, Nagykörű közelében idén június 18-ra esett a jeles esemény
Fotó: MTI/Bugány János
Ha június eleje, akkor a média zümmög a tiszavirágzástól. A különleges állatfaj ma már csak Magyarországon figyelhető meg, nyár eleji látványos rajzásuk idejére külföldről is tömegével érkeznek a természetkedvelők. A kolozsvári biológus szerint nálunk is újra meghonosítható lenne a tiszavirág.
Kádár Hanga
2017. június 20., 16:482017. június 20., 16:48
2017. június 20., 20:322017. június 20., 20:32
Ez a különös nevű jószág valójában egy, a kérészek rendjébe tartozó, különleges, hatalmas bogyószemű rovar, amely életének leglátványosabb és legizgalmasabb jelenetét mindössze egy nap alatt éli át, hogy impozáns szereplése után eltávozzon az örök rovarmezőkre. Hivatalos, rovarász nevén a Palingenia longicauda mára Európa nagy részén kihalt,
a folyami sziklák alatt, a dús növényzet közé és az üledékbe fúródva. Kevesebb számban a Dunában is fellelhetőek, de nemrég a Rábában is újra felbukkantak. Látványos nyár eleji rajzásukat, azaz násztáncukat nevezik tiszavirágzásnak.
David Attenborough is megörökítette a jelenséget
„A lárvák három-négy éven keresztül fejlődnek a folyó martjában, vízalatti üregekben, majd fejlődésük lezárultával a felnőtt rovarok egyszerre jelennek meg a felszínen, és egyetlen nap néhány órája alatt le is zajlik a tömeges rajzás, aminek a végén a felnőtt rovarok mind elpusztulnak.
– részletezte kérdésünkre dr. Markó Bálint kolozsvári biológus, egyetemi docens. A híres brit sztár-természettudós, dokumentumfilmes David Attenborough is ellátogatott ide, hogy a ritka jelenséget megörökítse.
A felnőtt egyedek rövid, alig néhány óráig tartó élete a gyors elmúlás, pillanatnyiság szimbólumává vált
Fotó: MTI/Bugány János
A „tiszavirágéletű” és „kérészéletű” mondásunk is innen ered: a felnőtt egyedek rövid, alig néhány óráig tartó élete a gyors elmúlás, pillanatnyiság szimbólumává vált a magyarság körében, bár lárva formájában általában három évig élnek a folyók fenekén. Bár nem szerepel a kihalással fenyegetett élőlények vörös listáján, Magyarországon védett állat a tiszavirág.
Markó Bálint a Liget olvasóinak elmagyarázta: minden év tavaszának végén vagy nyár elején zajlik a tiszavirágzás, helyszínenként néhány nap eltéréssel, egy folyónál azonban mindig egyszerre jelenik meg az összes felnőtt rovar. Előbb a hímek bukkannak ki a folyó habjai közül, amelyek a part felé repülve vedlésük után válnak párzóképesekké, majd őket rövid idő elteltével a nőstények követik, amelyek
A magasban történő párzás után a hímek el is pusztulnak, miután pedig a nőstények leereszkedve a víz felszínére rakják a petéiket, ők is elhullnak. A peték lesüllyednek a mederfenékre, ahol átlagosan három évig fejlődnek, növekednek, hogy aztán elődeikhez hasonlóan a vízfelszínre bukkanva, az új egyedek biztosítása után örökre visszahulljanak a folyóba. A jelenség természetesen a rovarevő lényeknek is hatalmas fiesta: halak, madarak, de akár emlősök is lakomát csapnak a nagytestű szárnyas tiszavirágokból – fűzte hozzá a biológus.
Ahol tiszavirág van, tiszta a víz
A természetszeretőknek már maga a rajzás is kielégítően látványos, de a rovar 8-12 centiméteres nagysága is rendkívüli. Az, hogy csak Magyarországon figyelhető meg a különleges esemény, egyszerre szomorú tény és büszkeség:
Ez a cikázó, karcsú rovar kontinensünk nagy részéről az iparosodással és az intenzív mezőgazdasággal járó vízszennyezések, folyószabályozások miatt pusztult ki. Markó Bálint szerint az anyaország élen jár a hatékony és intézményesült természetvédelem terén, többek közt ezért is maradhatott fenn a faj.
Tiszta vizekre, illetve hatékony természet- és környezetvédelemre lenne szükség, hogy nálunk is újra honos legyen a faj
Fotó: MTI/Bugány János
A biológus kifejtette, a tiszavirág és az ehhez hasonló ritka fajok védelmét, fennmaradását a vízszennyezés és az erőszakos folyószabályozások csökkentésével lehetne biztosítani. A szakember hangsúlyozta, a gyakran mederkarbantartásnak vagy árvízvédelmi intézkedésnek álcázott homok- és kavicsbányászatot is vissza kéne szorítani.
A Marosban, a Kőrösökben is előfordulnak
Kevesebb számban ugyan, de Romániában is fellelhető a tiszavirág: a Tiszába ömlő Körösök határon túli részéről időnként átkerülnek hozzánk is, de néha a Marosban is előfordulnak. A kolozsvári biológus úgy látja, nálunk is újra meghonosodhat ez a ritka rovarfajta, de ahhoz tiszta vizekre, illetve hatékony természet- és környezetvédelemre lenne szükség.
– fűzte hozzá a szakember.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Robogókon szelték át a kontinenseket
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Robogókon szelték át a kontinenseket
Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Kínai uborkasaláta – videó
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
Kínai uborkasaláta – videó
Darált hús káposztaágyon
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
Darált hús káposztaágyon
Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!