Tiszavirágzás: Erdélyben is lehetne
A Közép-Tiszán, Nagykörű közelében idén június 18-ra esett a jeles esemény
Fotó: MTI/Bugány János
Ha június eleje, akkor a média zümmög a tiszavirágzástól. A különleges állatfaj ma már csak Magyarországon figyelhető meg, nyár eleji látványos rajzásuk idejére külföldről is tömegével érkeznek a természetkedvelők. A kolozsvári biológus szerint nálunk is újra meghonosítható lenne a tiszavirág.
Kádár Hanga
2017. június 20., 16:482017. június 20., 16:48
2017. június 20., 20:322017. június 20., 20:32
Ez a különös nevű jószág valójában egy, a kérészek rendjébe tartozó, különleges, hatalmas bogyószemű rovar, amely életének leglátványosabb és legizgalmasabb jelenetét mindössze egy nap alatt éli át, hogy impozáns szereplése után eltávozzon az örök rovarmezőkre. Hivatalos, rovarász nevén a Palingenia longicauda mára Európa nagy részén kihalt,
a folyami sziklák alatt, a dús növényzet közé és az üledékbe fúródva. Kevesebb számban a Dunában is fellelhetőek, de nemrég a Rábában is újra felbukkantak. Látványos nyár eleji rajzásukat, azaz násztáncukat nevezik tiszavirágzásnak.
David Attenborough is megörökítette a jelenséget
„A lárvák három-négy éven keresztül fejlődnek a folyó martjában, vízalatti üregekben, majd fejlődésük lezárultával a felnőtt rovarok egyszerre jelennek meg a felszínen, és egyetlen nap néhány órája alatt le is zajlik a tömeges rajzás, aminek a végén a felnőtt rovarok mind elpusztulnak.
– részletezte kérdésünkre dr. Markó Bálint kolozsvári biológus, egyetemi docens. A híres brit sztár-természettudós, dokumentumfilmes David Attenborough is ellátogatott ide, hogy a ritka jelenséget megörökítse.
A felnőtt egyedek rövid, alig néhány óráig tartó élete a gyors elmúlás, pillanatnyiság szimbólumává vált
Fotó: MTI/Bugány János
A „tiszavirágéletű” és „kérészéletű” mondásunk is innen ered: a felnőtt egyedek rövid, alig néhány óráig tartó élete a gyors elmúlás, pillanatnyiság szimbólumává vált a magyarság körében, bár lárva formájában általában három évig élnek a folyók fenekén. Bár nem szerepel a kihalással fenyegetett élőlények vörös listáján, Magyarországon védett állat a tiszavirág.
Markó Bálint a Liget olvasóinak elmagyarázta: minden év tavaszának végén vagy nyár elején zajlik a tiszavirágzás, helyszínenként néhány nap eltéréssel, egy folyónál azonban mindig egyszerre jelenik meg az összes felnőtt rovar. Előbb a hímek bukkannak ki a folyó habjai közül, amelyek a part felé repülve vedlésük után válnak párzóképesekké, majd őket rövid idő elteltével a nőstények követik, amelyek
A magasban történő párzás után a hímek el is pusztulnak, miután pedig a nőstények leereszkedve a víz felszínére rakják a petéiket, ők is elhullnak. A peték lesüllyednek a mederfenékre, ahol átlagosan három évig fejlődnek, növekednek, hogy aztán elődeikhez hasonlóan a vízfelszínre bukkanva, az új egyedek biztosítása után örökre visszahulljanak a folyóba. A jelenség természetesen a rovarevő lényeknek is hatalmas fiesta: halak, madarak, de akár emlősök is lakomát csapnak a nagytestű szárnyas tiszavirágokból – fűzte hozzá a biológus.
Ahol tiszavirág van, tiszta a víz
A természetszeretőknek már maga a rajzás is kielégítően látványos, de a rovar 8-12 centiméteres nagysága is rendkívüli. Az, hogy csak Magyarországon figyelhető meg a különleges esemény, egyszerre szomorú tény és büszkeség:
Ez a cikázó, karcsú rovar kontinensünk nagy részéről az iparosodással és az intenzív mezőgazdasággal járó vízszennyezések, folyószabályozások miatt pusztult ki. Markó Bálint szerint az anyaország élen jár a hatékony és intézményesült természetvédelem terén, többek közt ezért is maradhatott fenn a faj.
Tiszta vizekre, illetve hatékony természet- és környezetvédelemre lenne szükség, hogy nálunk is újra honos legyen a faj
Fotó: MTI/Bugány János
A biológus kifejtette, a tiszavirág és az ehhez hasonló ritka fajok védelmét, fennmaradását a vízszennyezés és az erőszakos folyószabályozások csökkentésével lehetne biztosítani. A szakember hangsúlyozta, a gyakran mederkarbantartásnak vagy árvízvédelmi intézkedésnek álcázott homok- és kavicsbányászatot is vissza kéne szorítani.
A Marosban, a Kőrösökben is előfordulnak
Kevesebb számban ugyan, de Romániában is fellelhető a tiszavirág: a Tiszába ömlő Körösök határon túli részéről időnként átkerülnek hozzánk is, de néha a Marosban is előfordulnak. A kolozsvári biológus úgy látja, nálunk is újra meghonosodhat ez a ritka rovarfajta, de ahhoz tiszta vizekre, illetve hatékony természet- és környezetvédelemre lenne szükség.
– fűzte hozzá a szakember.
CsíkszékA rovat további cikkei
Érzelemmel, erővel és közös alkotói lendülettel: Szőcs Reni és a No Sugar
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
Érzelemmel, erővel és közös alkotói lendülettel: Szőcs Reni és a No Sugar
Két sors, egy történet – mesejáték az összetartozásról
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
Két sors, egy történet – mesejáték az összetartozásról
Tápláló falatok egy aktív naphoz
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
Tápláló falatok egy aktív naphoz
Fordított hagymás leveles tészta
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Fordított hagymás leveles tészta
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
A tavaszra várva
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
A tavaszra várva
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!