
Szívesen meginnánk egy kávét Kiss Emőke Klára konyhájában. Saját maga tervezte, valósította meg
Mindenki lakberendező is egy kicsit, ha mást nem, de a saját lakását legalább egyszer berendezi, otthonná alakítja, lelket lehel belé, aztán belakja, és megtalálja önmagát benne. Az ember és környezete közötti összefüggés legelső tere tehát az otthonunk. Rólunk szól, saját magunk „meghosszabbítása” , ahol megpihenünk, feltöltődünk. Kiss Emőke Klára székelyudvarhelyi belsőépítész mesélt a Ligetnek arról, hogy ma már egyre többen kérik szakember segítségét otthonaik, tereik berendezésében Erdélyben is.
2017. május 02., 08:492017. május 02., 08:49
2017. május 09., 08:292017. május 09., 08:29
Nagymamáink naftalin illatú szekrénye is elfér a legújabb designdarabok, egyedi készítésű dekorációk vagy a legmodernebb lámpatestek mellett, minden ízlés kérdése, az összkép a lényeg. Ugyanakkor az ízlés sem kőbe vésett szabály, hanem egy állandóan alakuló készségünk, érzelmi értékítéleteink a külvilágról. Lehet, hogy ma nem tetszik más otthona és ízlésvilága, de egy év múlva azon kaphatjuk magunkat, hogy mi is vágyunk arra a fekete ipari lámpára, amelyet annyira megvetettünk múltkor.
A lakberendezés viszont nem a lámpa színének kiválasztásánál kezdődik, hanem jóval előbb. Erdélyben még gyerekcipőben jár az a szakma, amely tereink alakításával, berendezésével foglalkozik. Keverjük is gyakran a fogalmakat: belsőépítész, lakberendező, designer és még sorolhatnánk. Éppen ezért keveset is írunk itthon belsőépítészetről, lakberendezésről, amelyek ma tágabb fogalmakat jelentenek, hiszen nem csak otthonokat, lakásokat terveznek, szépítenek és alakítanak ezek a szakemberek, hanem boltokat, kávézókat, szállodákat, kereskedelmi tereket, irodákat. De kik ők? Vannak nekünk „ilyen” szakembereink Erdélyben?
Egy marosvásárhelyi hentesbolt látványkonyhája. Rusztikus az ipari stílussal. Kiváló párosítás
Fotó: Petry
A válasz egyértelműen pozitív. Így bukkantam rá többek között Kiss Emőke Klárára, akit ha személyesen kevesen is ismernek, de munkáit annál többen. Aki például vásárolt már húst és hentesárut Marosvásárhelyen a Petry látványműhelyében, biztosan észrevette azt a változást, amelyet a székelyudvarhelyi belsőépítész agyalt ki, aztán pedig tervezte megvalósíthatóra. A meleg faburkolatok, a színes cementlapok és a megvilágítás sokadszorra is nyomot hagy a vásárlóban. A székelyudvarhelyi szakemberrel beszélgettem a munkájáról, és arról, hogy mi a különbség a lakberendező és a belsőépítész között, csak hogy tisztázzuk a fogalmakat már a legelején.
– magyarázza a szakember. Rámutat, ez is összetettebb feladat, térlátásra, forma- és stílusérzékre, termékismeretre van szükség. Ismerni kell különböző stílusirányokat, tudni kell, hogy a termékeket, honnan és mennyiért lehet beszerezni, a szaniterektől a tapétákon át a kanapékig, apróbb kiegészítőkig. A lakberendező munkája mára kibővült, és nemcsak lakótér jellegű, hanem kereskedelmi egységek, helyiségek kialakítására is felkérik őket, mint kávézók, éttermek, szállodák.
Ez a munka szerteágazóbb ismereteket feltételez, hisz építészeti alapismeret, bútor tervezéshez némi faipari, anatómiai, ergonómiai ismeretekre egyaránt szükség van, hisz a lakberendezőhöz képest, aki inkább a kereskedelemben kapható bútorokkal dolgozik, a belsőépítész egyedi bútorokat is tervez.
Ma már nem csak az a legfontosabb szempont egy pizzázó vagy étterem esetében, hogy az abrosz és a függöny találjon
Ezen felül tudni kell alkalmazni a szakági tervezők tudását, hisz adott esetben a belsőépítész fogja össze az ő munkájukat is, hasonlóan az építészhez. Szakemberré megfelelő szakképzéssel válhat az ember, de legalább ennyire fontos a tapasztalat, a folyamatos újdonságok, trendek követése, és jó, ha kommunikációs készséggel, egy kevés pszichológiai ismerettel is rendelkezik az illető – foglalta össze nekem Kiss Emőke Klára a két szakág közötti különbséget.
A szakember szerint úgy tud egy igazán jó végeredmény, élhető otthon születni, ha elejétől fogva a belsőépítész is jelen van már a háztervezési folyamatban, ha a külső tervekkel egyszerre a belső tér is fejlődik, alkalom van megismerni első perctől jobban a megrendelőt, a személyiségét, az életstílusát.
Az erdélyi belsőépítész fontosnak tartja azt is, hogy
A belsőépítész által vázolt hosszú folyamatnak és közös munkának a végeredménye lesz az otthon vagy kereskedelmi tér, ahol a végén a tulajdonos vagy a célközönség igazán jól érzi magát, illetve a belsőépítész is büszkén vállalja a munkáját, mindketten elégedettek.
Erdélyben néhány évvel ezelőtt jelentek meg azok a boltok, kávézok, amelyekről messziről látni lehetett, hogy nemcsak arra figyeltek, hogy az abroszok színe feltétlenül passzoljon a függönyével, hanem hosszasabb tervezés, ötletelés, azaz szakember keze van a megvalósításában, berendezésében. A szakma tehát itthon is kezdett teret hódítani, a szó szoros értelmében is.
Kiss Emőke Klára
Kiss Emőke Klára úgy érzi, azok veszik igénybe a lakberendező vagy a belsőépítész munkáját, akik előre szeretnek gondolkodni, tervezni, akik összhangot szeretnének a lakás, az adott tér egészében. Azok, akiknek fontosak a részletek, a jól kitalált dolgok, a jól működő funkciók, ötleteket akarnak belopni a lakásba, és felismerik, hogy belsőépítész szaktudását esetleg több éves tapasztalatát felhasználva a végeredmény csak jobb lesz. Ez igaz lehet lakások, magánházak, de üzletek, szállodák, tehát kereskedelmi egységek esetében is, van felkérés minden típusú munkára.
Így dolgozik a belső építész, előbb részletesen megtervezi a teret
„Volt eset, hogy akkor kértek segítséget, mikor már a szobafestő félig kifestette a teret, és akkor derült ki, hogy a színmintán, pár négyzetcentiben látott szín nem úgy működik nagyban a falon, mint ahogy elképzelték, de szerencsére az emberek egyre tudatosabbak, és időben keresnek fel belsőépítészt, lakberendezőt. Míg évekkel ezelőtt az volt a jellemző, hogy akkor fordultak szakemberhez, ha már többszöri nekifutásra sem sikerült valami, ma már egyre gyakrabban akkor keresnek meg, mikor nekifognak az építésszel egyeztetni, tehát még mielőtt az elképzelés, a lakóház terve papírra kerülne. Igazából egy jól átgondolt tervvel, ahol előre ki van találva minden, jobban halad és nincs fölösleges munka, nem kell feltörni a padlót utólag, nem kell arrább vésni a villanyvezetéket, tehát időt és pénzt lehet spórolni” – véli a belsőépítész.
Akárhogy is döntünk a tereink berendezésében, fontos a tervezés, az inspiráció, akkor is, ha nem fordulunk szakemberhez, márpedig
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
szóljon hozzá!