Sugárzó, ismeretlen lakótársunk: a radon

tehát a mofetták kapcsán jutottam el a radon témához, és ahogy kezdtem beleásni magam ebbe a témába, rájöttem, hogy milyen sok embert érdekelhet, mennyivel többet tud ez a radon, mint első ránézésére gondolná az ember” – magyarázza lelkesen.

Radonsugárzás – civilizációs mellékhatás

„Azt is mondhatjuk, hogy a radonsugárzás a civilizáció mellékhatása. Európában évente több mint húszezer ember hal meg radonsugárzás miatt, és ebben nincs benne Közép-Kelet Európa, mert itt nagyrészt ismeretlenek az ezzel kapcsolatos adatok. Ha ezen a vonalon indulunk el, viszonylag könnyű felmérni, hogy mekkora jelentőségű problémáról van szó.

Nem volt precedens az emberi evolúció során, hogy ennyit üljünk beltérben, s az a beltér ennyire zárt legyen, ezért fontos figyelni a radonsugárzásra. Egyébként a hatályban lévő jogszabályok szerint középületekben kötelező lenne mérni a radont” – mutat rá a szakember.

Radonmérés detektorral

Mivel nincs olyan érzékszervünk, amellyel érzékelhetnénk a radonsugárzást, annak létét speciális műszerekkel mérik. „Sokféle olyan műszert lehet kapni, amely méri a radont, de jogilag nem fogadják el ezeket az instant és digitális méréseket, mivel nem releváns adatokat közölnek, sőt ezek nehezen értelmezhetők. Ami értelmezhető, az az éves átlag, s ahhoz, hogy éves átlagot mérjünk, ahhoz az analóg méréseket fogadják el” – magyarázza, miközben átnyújt egy kis dobozt.

Ez az adat attól is érdekes, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint 100 Bq felett már oda kell figyelni. Persze egészen hosszú idő az egy év. A jogszabály azt mondja, hogy legalább három hónapig kell mérni egy ilyen radondetektorral ahhoz, hogy a laboratóriumi feldolgozást követően éves átlagot számolhassunk” – magyarázza.

Kellene egy komplex rendszer, egy térkép arról, hogy az ország melyik térségében kellene jobban odafigyelni a talajra, egy adatbázis arról, hogy melyik építőanyag mennyi radont tartalmaz, mennyi radioaktivitást bocsájt ki. A jelenlegi felállás az, hogy vannak épületeink, amelyekben rengeteg időt töltünk, és van lehetőség arra, hogy lemérjük otthonunkban, munkahelyünkön, tanintézményekben mekkora a radonsugárzás. A szellőztetés hasznos dolog, a szabad levegőn töltött idő szintén. Régen többek között azért nem volt ez probléma, mert nem voltak ennyire leszigetelve az épületek, és sokkal több időt töltöttek az emberek a szabadban. A belterekben felhalmozott radon és a hozzá kapcsolódó egészségkockázatok civilizációs mellékhatásnak számítanak.”

Pozitív hatásai is vannak

Ami a mofettákat és az ott jelentős mértékben jelen levő radonsugárzást illeti, Réka kiemelte, ott azért nem jelent veszélyt az óriási dózis, mert lényegesen kevesebb időt töltünk el egy-egy kúra alatt. Sőt – fűzi hozzá –, egyes kutatások szerint a szárazfürdőkben található radon stimulálja az immunrendszert.