Otthonok, udvarok dísze lehet: nem csak a temetők virága a krizantém

A krizantémtermesztés ötletét mindketten sajátjuknak tartják – jegyzik meg nevetve, amikor leülünk a két melegház előtt, hogy elmeséljék történetüket. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár egyikük sem ódzkodott a virágtermesztéstől, a végső löket Imre testvérétől és sógorától érkezett, ők Magyarországon foglalkoznak krizantém termesztésével.

Családból érkező jó tanácsok

Viszonylag könnyű volt meghozni a döntést – derül ki –, hiszen olyan növény termesztésében gondolkodtak, amely megbírja a korán beköszönő csíki őszt, de munkahely mellett is lehet foglalkozni vele. Sőt, az is sokat segítette őket a kezdeti lépések megtételében, hogy volt, aki jó tanácsokkal lássa el, akiben megbíztak és, aki minden tudását átadta nekik. Székely Armilla és Imre jelenleg két melegházban termeszti a kecses őszi virágokat, s nem csupán cserépben, ami mifelénk talán ismertebb, hanem vágott virágként is.

Armilla szinte még ma sem hiszi, hogy a szüleitől örökölt területen – amely néhány éve még üres telek volt, és arról ábrándozott, hogy majd egyszer sikerül hasznossá tenni – ma már két melegházban pompáznak a virágok. A főútról virággal díszített hídon jutunk be hozzájuk, a fóliasátrak mellett csinos kis házat épített a férje a szükséges kellékek, eszközök tárolására. Imre amúgy építkezésben dolgozik, ő mosolyogva jegyzi meg, sokszor érzi úgy a nap végére, hogy ha munkája befejeztével a fóliában tesz-vesz, megnyugszik.

Több száz tő, több ezer virágszál

A házaspár az elültetendő, 5-10 centiméteres magasságú holland palántákat Magyarországról szerzi be, azokat ülteti el cserépbe, vagy szabad földbe. Mint Armilla meséli, idén kétezer darab szálas, vágnivaló krizantémtövet vásároltak, ez duplázódik, triplázódik majd a szaporítással. Első lépésként az elültetés utáni két hétben vissza kell csípni a töveket, hogy bokrosodjanak, erősödjenek.

„Ilyenkor nem szépek, még a melegházba is rossz bemenni, s nézni a megcsonkított palántákat. Ezt követően lesz rajtuk több hajtás és ezeket a hajtásokat szelektálni kell. Azaz maximum négy hajtást hagyunk egy száron, akkor tud szépen kifejlődni. Hagynék én tízet is, de akkor nem lesz szép. A szálas virágnál meg kell hagyni a főbimbót, s a többit le kell szedni, hogy fejlődjön, sőt az oldalhajtásokat is le kell szedni, mint a paradicsomnál. Meg kell találni a legszebb bimbót, és utána csipegetni. A csokrosnál pedig fordítva van. Ez esetben a középsőt, a legnagyobbat bimbót kell eltávolítani, hogy a többi fejlődjön csokorba” – magyarázza a fiatalasszony.

Ugyanakkor cserepes krizantémból is több száz darab földlabdás palánta került cserépbe. Az elültetést követően aztán a palántákat – függetlenül attól, hogy szabad földbe vagy cserébe kerültek – az utolsó percig tápoldatos vízzel locsolják, permetezik. De annak is megvan a menete – magyarázza Imre –, hogy mikor milyen típusú tápoldatot kell használni. Külön oldat erősíti a növény gyökérzetét, a szárát, mástól indul meg a növekedése, a bimbók kifejlődése, és más oldat segíti a virágzást.

Lagziból a fóliába

Az idei nyár hozzájuk sem volt kegyes, ugyanis a nagy meleg hatására sokkal hamarabb kezdtek nyílni, bimbózni, a virágok. „Júliusban már bimbóztak, de megnyugtattak, hogy máshol is ez történt, s bátorítottak, hogy nyugodtan szedjük le a bimbókat, mert nem esik bajuk. Több száz tőről szedtük mi is le, hogy késleltessük a fejlődésüket” – magyarázza Armilla.

De nem csak a nagy meleg okozott időnként nehézséget, arra is volt példa a nyár folyamán, hogy a sok eső miatt a fóliában állt a víz. Kacagva elevenítik fel, megtörtént már az is, hogy lakodalomból siettek haza, s csak az ünnepi cipőt cserélték gumicsizmára, siettek a fóliákhoz, hogy szemügyre vegyék, okozott-e kárt a jégverés.

Apró trükköket, taktikákat osztanak meg például arról, hogyan „késztetik” arra a virágokat, hogy szépek legyen.

Ami azt jelenti, hogy fekete fóliával borítják be a melegházat már hat órakor, így késztetve a virágokat a nyílásra. Vannak ugyanis olyan fajták, amelyeknél a virágzás rövid nappalos körülményekkel, azaz sötétítéssel indítható el. Ez azt jelenti, hogy a növénynek legalább 12-13 órás sötétségre van szüksége. Mint mondják, kártevője a krizantémnak a lótetű, a fehér rozsda, a levéltetű, a poloska, de a csiga sem veti meg. Eddig nem volt nagy veszteségük kártevők miatt, uralták a helyzetet, a lótetű okozott kisebb százalékban elhalást a palánták között.

Mindenkinek megvan a feladata

A júniusban induló szezon november végével le is jár, decemberben pedig már le kell adniuk a rendelést a következő szezonra. Armilla nagyot nevet, amikor eszébe jut, hogy férje eleinte semmiképp sem akart a virágpalántákkal foglalkozni, de mára már kevés olyan nap van, amikor ne zárná a napot a melegházak valamelyikében. Ma már a termesztés minden mozzanatában segít a feleségének, a permetezés viszont kizárólag az ő feladta, ilyenkor kötelező a védőfelszerelés – hangsúlyozzák. Nem ritka, hogy két kislányuk – az öt éves Fanni és a három éves Milla – is elkíséri őket a közelben lévő otthonukból a kis kertészetbe. A helyben termesztett krizantém fogadtatás változó, legalábbis a falustársak részéről, de többnyire nyitott szívvel vásárolnak tőlük.

„Ha rajtunk maradna, elvisszük a temetőbe, a templomba” – biztatja magát s feleségét Imre. Azért sem érdemes bánkódni – mondja –, hogy hamarabb kezdtek nyílni, hiszen a meleg ellen nem tehetnek semmit. Azt mindketten nagyon remélik, hogy egyszer vidékünkön is megkapja a krizantém az őt megérdemelt figyelmet, és nem csak a temetők, hanem az otthonok, az udvarok dísze lesz.

Van köztük csokros fehér tűszirmú, hófehér labda formájú, élettel teli sárga, krémszínű, lila, bordópiros, de talán a legnagyobb érdeklődést – legalábbis Armilla részéről – a zöld színben pompázó krizantém vívta ki, amely csak most kezdte bontogatni szirmait.