Hirdetés
Hirdetés

Nem a lehullott gyümölcsből készül a jó pálinka

Megadjuk a módját a kóstolásnak. Swarovski kristállyal díszített pohár •  Fotó: Veres Nándor

Megadjuk a módját a kóstolásnak. Swarovski kristállyal díszített pohár

Fotó: Veres Nándor

Barack, szilva, körte, málna, eper – fogyaszthatjuk nyersen, készülhet belőlük lekvár, vagy főzhetünk pálinkát. A csíkszeredai Erőss László ez utóbbi lehetőséget választotta, s nem kis büszkeségére nemrégiben egy rangos nemzetközi versenyen is értékelték a Székelyföldön készült párlat minőségét.

D. Balázs Ildikó

2020. július 24., 19:212020. július 24., 19:21

Már az édesapja is főzött otthon pálinkát, igaz, erről akkor csak szűk családi körben lehetett beszélni, de sokszor jól jött – mondja, amikor meglátogatom a patikatisztaságú kis pálinkafőző műhelyben. „Édesapám már akkor nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a pálinkája jó minőségű legyen. Bevallom őszintén, később aztán én is minden évben készítettem itthon egy keveset, a tavaly vetette fel a feleségem az engedélyeztetés ötletét. Eleinte talán kedvem sem volt hozzá, tudtam nehézkes és hosszas lesz a folyamat, de aztán csak belevágtunk. Hat hónapba telt… Januárban lettünk meg vele, februárra meglettek a zárjegyek, s mire az üvegre felkerült a zárjegy, jött a járvány és megállt az élet” – meséli László.

A Madéfalván kialakított kis családi manufaktúrában ízfokozók, színezékek, tartósítószerek bevetése nélkül készül a párlat, a kifőzésnél pedig egyaránt alkalmazzák úgy a modern aromatornyos desztilláló berendezést, mint a hagyományos, régen használt, duplafalu rézberendezést is. De a pálinka kifőzéséig sok a munka – jegyzi meg –, hiszen a sokszor több száz kiló gyümölcsöt elő kell készíteni, tisztítani, esetenként magozni.

Hirdetés
Idézet
„A pálinkafőzés munkás dolog. Ahhoz, hogy a végtermék jó minőségű legyen, a gyümölcsöt jól meg kell válogatni, azzal dolgozni kell, és nagyon fontos, hogy csak kiváló minőségű gyümölcsből főzzünk pálinkát.

Sok helyen a lehullott gyümölcsöt szedik össze és döglesztik be, az olyan is lesz. Ugyanakkor az is lényeges, hogy a magos gyümölcsöket ki kell magozni ” – hangsúlyozza az aranyszabályokat.

A laposbarack cefréje kifőzésre vár •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A laposbarack cefréje kifőzésre vár

Fotó: Veres Nándor

Nevetve meséli, tavaly a Szilágyságból hoztak birsalmát, meg is gyűlt a bajuk, alig tudták felvágni, darálni, mérgében ki is jelentette, na ilyet sem csinálnak többet. Aztán kifőzték a pálinkát, s bizony annyira aromás párlat készült belőle, hogy lehet, a korábbi kijelentését újragondolja.

korábban írtuk

Illatos, gyümölcsös, kellemes: nem az ütős az „igazi” pálinka
Illatos, gyümölcsös, kellemes: nem az ütős az „igazi” pálinka

A pálinka nem feltétlenül ütős, sőt: kóstolásra, ízlelésre alkalmas, gasztronómiai élményt nyújtó termék is lehet. De milyen a jó pálinka, és hogyan készíthetünk ilyet? Ebben Fabulya Attila okleveles pálinkabíráló, a Gyulai Pálinka Manufaktúra kóstolóházának vezetője lesz segítségünkre

Közben szemügyre vesszük a kész termékeket is a tetszetős csomagolásban, készült itt már párlat birsalmából, szőlőből, szilvából, eperből, málnából, vilmoskörtéből, sárgadinnyéből, hamarosan pedig hozzálátnak az éppen erjedő laposbarack kifőzéséhez. Bár mindegyik párlat nagyon aromás, neki – mondja László – talán a vilmoskörte a kedvence, de nevetve jegyzi meg, amikor málnából főzik éppen ki a pálinkát, az illat varázslatos. Tavaly a Vásárhelyi Forgatagon megszervezett IV. Erdélyi Pálinka- és Párlatversenyen a kajszibarackból készült nedű ezüst-, a vilmoskörtéből készült pedig aranyérmes lett. Kicsit fájlalja – derül ki szavaiból –, hogy a hosszas engedélyeztetési folyamat miatt tavaly nem vehettek részt további versenyeken, de „ha helyreáll a világ”, mindenképpen szeretné eljuttatni párlatait a rangosabb megmérettetésekre.

Erőss László és a Londonból érkezett oklevelek •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Erőss László és a Londonból érkezett oklevelek

Fotó: Veres Nándor

Büszkén meséli, néhány nappal ezelőtt kapták a hírt Londonból, hogy ezüst - és bronzérmes lett négy párlata. Kiküldték a mintákat a szeszesital-gyártók neves londoni versenyére, a London Spirit Competitionre, amelyre a világ minden részéről akad jelentkező, ám a márciusra tervezett versenyt egy későbbi időpontra halasztották a szervezők. Aztán három héttel ezelőtt erre is sor került, ők azonban a világjárvány miatt már nem utaztak, és azóta is tűkön ültek, hogy mi lesz az eredmény.

Idézet
„Azt kérdezi a feleségem egyik nap, hogy mit szólok, fogunk-e nyerni? Én úgy éreztem, hogy száz százalékos nyerünk, mert tudtam, mit küldtünk el,

de annak is tudatában voltam, hogy a mi kis manufaktúránkkal nem vehetjük fel a versenyt olyan nagy cégekkel, amelyek a világ legjobb tequiláját, ír vagy skót whiskyét, konyakját, vodkáját gyártják. Aztán mikor kiküldték az eredményeket, hát hatalmas volt az örömünk. Tényleg kicsik vagyunk, itt nem holdingról, nagy munkaerőről, nagy mennyiségről beszélünk. Ezen a szinten órási dolog, amit elértünk” – meséli lelkesen, és mutatja az okleveleket. Egy kicsit fájlalja, hogy nem tudta, hogy a dizájnt is pontozzák, így a kiküldött termékeknél erre nem fektetett hangsúlyt. „96 volt a maximálisan elérhető pontszám, de már a 90 pontra aranyérmet adtak. A mi párlataink 86–87 pontot kaptak, a kiküldött szilva-, körte-, szőlő- és málnapálinkánk második és harmadik díjakat kapott” – fűzi hozzá.

Erőss László büszkén mutatja a minőségi gyümölcsből készült pálinkáit •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Erőss László büszkén mutatja a minőségi gyümölcsből készült pálinkáit

Fotó: Veres Nándor

Persze, hogy meg kell kóstolni a pálinkákat, s a módját is megadja vendégfogadónk, Swarovski-kristállyal díszített pálinkáspohárba tölti az ízletes nedűt. „A jó pálinka nem erős, hogy érezni lehessen a gyümölcs aromáját. Kétszer párolódik le, a 69–75 fokos párlatot másodjára desztillált vízzel puhítjuk 44 fokosra, hiszen az a kellemes, 44 fok után már minden fokot érzel, már nagyon éget” – magyarázza.

A százliteres pálinkafőző kazán most le van zárva, a napokban, amikor a laposbarack cefréje elkészül, és ideje lesz a pálinkafőzésnek, előzetes bejelentés alapján a vámhatóság képviselője eltávolítja a zárat, majd később újra felteszi rá. „Ez a terem vámellenőrzött terület. Mikor főzés van, a mellékajtókat lakattal kell lezárni, csak egy bejárat működhet, és a fölé is kamera van helyezve. Nagyon szigorúak a szabályok, ezeket nem érdemes kijátszani” – jegyzi meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.

Bőröndből előbújó dallamok
Bőröndből előbújó dallamok
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Hirdetés