
Megadjuk a módját a kóstolásnak. Swarovski kristállyal díszített pohár
Fotó: Veres Nándor
Barack, szilva, körte, málna, eper – fogyaszthatjuk nyersen, készülhet belőlük lekvár, vagy főzhetünk pálinkát. A csíkszeredai Erőss László ez utóbbi lehetőséget választotta, s nem kis büszkeségére nemrégiben egy rangos nemzetközi versenyen is értékelték a Székelyföldön készült párlat minőségét.
2020. július 24., 19:212020. július 24., 19:21
Már az édesapja is főzött otthon pálinkát, igaz, erről akkor csak szűk családi körben lehetett beszélni, de sokszor jól jött – mondja, amikor meglátogatom a patikatisztaságú kis pálinkafőző műhelyben. „Édesapám már akkor nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a pálinkája jó minőségű legyen. Bevallom őszintén, később aztán én is minden évben készítettem itthon egy keveset, a tavaly vetette fel a feleségem az engedélyeztetés ötletét. Eleinte talán kedvem sem volt hozzá, tudtam nehézkes és hosszas lesz a folyamat, de aztán csak belevágtunk. Hat hónapba telt… Januárban lettünk meg vele, februárra meglettek a zárjegyek, s mire az üvegre felkerült a zárjegy, jött a járvány és megállt az élet” – meséli László.
A Madéfalván kialakított kis családi manufaktúrában ízfokozók, színezékek, tartósítószerek bevetése nélkül készül a párlat, a kifőzésnél pedig egyaránt alkalmazzák úgy a modern aromatornyos desztilláló berendezést, mint a hagyományos, régen használt, duplafalu rézberendezést is. De a pálinka kifőzéséig sok a munka – jegyzi meg –, hiszen a sokszor több száz kiló gyümölcsöt elő kell készíteni, tisztítani, esetenként magozni.
Sok helyen a lehullott gyümölcsöt szedik össze és döglesztik be, az olyan is lesz. Ugyanakkor az is lényeges, hogy a magos gyümölcsöket ki kell magozni ” – hangsúlyozza az aranyszabályokat.
A laposbarack cefréje kifőzésre vár
Fotó: Veres Nándor
Nevetve meséli, tavaly a Szilágyságból hoztak birsalmát, meg is gyűlt a bajuk, alig tudták felvágni, darálni, mérgében ki is jelentette, na ilyet sem csinálnak többet. Aztán kifőzték a pálinkát, s bizony annyira aromás párlat készült belőle, hogy lehet, a korábbi kijelentését újragondolja.

A pálinka nem feltétlenül ütős, sőt: kóstolásra, ízlelésre alkalmas, gasztronómiai élményt nyújtó termék is lehet. De milyen a jó pálinka, és hogyan készíthetünk ilyet? Ebben Fabulya Attila okleveles pálinkabíráló, a Gyulai Pálinka Manufaktúra kóstolóházának vezetője lesz segítségünkre
Közben szemügyre vesszük a kész termékeket is a tetszetős csomagolásban, készült itt már párlat birsalmából, szőlőből, szilvából, eperből, málnából, vilmoskörtéből, sárgadinnyéből, hamarosan pedig hozzálátnak az éppen erjedő laposbarack kifőzéséhez. Bár mindegyik párlat nagyon aromás, neki – mondja László – talán a vilmoskörte a kedvence, de nevetve jegyzi meg, amikor málnából főzik éppen ki a pálinkát, az illat varázslatos. Tavaly a Vásárhelyi Forgatagon megszervezett IV. Erdélyi Pálinka- és Párlatversenyen a kajszibarackból készült nedű ezüst-, a vilmoskörtéből készült pedig aranyérmes lett. Kicsit fájlalja – derül ki szavaiból –, hogy a hosszas engedélyeztetési folyamat miatt tavaly nem vehettek részt további versenyeken, de „ha helyreáll a világ”, mindenképpen szeretné eljuttatni párlatait a rangosabb megmérettetésekre.
Erőss László és a Londonból érkezett oklevelek
Fotó: Veres Nándor
Büszkén meséli, néhány nappal ezelőtt kapták a hírt Londonból, hogy ezüst - és bronzérmes lett négy párlata. Kiküldték a mintákat a szeszesital-gyártók neves londoni versenyére, a London Spirit Competitionre, amelyre a világ minden részéről akad jelentkező, ám a márciusra tervezett versenyt egy későbbi időpontra halasztották a szervezők. Aztán három héttel ezelőtt erre is sor került, ők azonban a világjárvány miatt már nem utaztak, és azóta is tűkön ültek, hogy mi lesz az eredmény.
de annak is tudatában voltam, hogy a mi kis manufaktúránkkal nem vehetjük fel a versenyt olyan nagy cégekkel, amelyek a világ legjobb tequiláját, ír vagy skót whiskyét, konyakját, vodkáját gyártják. Aztán mikor kiküldték az eredményeket, hát hatalmas volt az örömünk. Tényleg kicsik vagyunk, itt nem holdingról, nagy munkaerőről, nagy mennyiségről beszélünk. Ezen a szinten órási dolog, amit elértünk” – meséli lelkesen, és mutatja az okleveleket. Egy kicsit fájlalja, hogy nem tudta, hogy a dizájnt is pontozzák, így a kiküldött termékeknél erre nem fektetett hangsúlyt. „96 volt a maximálisan elérhető pontszám, de már a 90 pontra aranyérmet adtak. A mi párlataink 86–87 pontot kaptak, a kiküldött szilva-, körte-, szőlő- és málnapálinkánk második és harmadik díjakat kapott” – fűzi hozzá.
Erőss László büszkén mutatja a minőségi gyümölcsből készült pálinkáit
Fotó: Veres Nándor
Persze, hogy meg kell kóstolni a pálinkákat, s a módját is megadja vendégfogadónk, Swarovski-kristállyal díszített pálinkáspohárba tölti az ízletes nedűt. „A jó pálinka nem erős, hogy érezni lehessen a gyümölcs aromáját. Kétszer párolódik le, a 69–75 fokos párlatot másodjára desztillált vízzel puhítjuk 44 fokosra, hiszen az a kellemes, 44 fok után már minden fokot érzel, már nagyon éget” – magyarázza.
A százliteres pálinkafőző kazán most le van zárva, a napokban, amikor a laposbarack cefréje elkészül, és ideje lesz a pálinkafőzésnek, előzetes bejelentés alapján a vámhatóság képviselője eltávolítja a zárat, majd később újra felteszi rá. „Ez a terem vámellenőrzött terület. Mikor főzés van, a mellékajtókat lakattal kell lezárni, csak egy bejárat működhet, és a fölé is kamera van helyezve. Nagyon szigorúak a szabályok, ezeket nem érdemes kijátszani” – jegyzi meg.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
szóljon hozzá!