Ne zuhanyozzunk, ha lecsap a mennykő!

Legtöbb villámlás azonban a felhőkben zajlik.

Erős vihar esetén kerüljük a fürdőkádat!

A tudományos szakirodalom ugyanakkor még elég hiányos a villámok keletkezését és fajtáit illetően. Néhány típusról azonban már tudunk: leggyakrabban cikázó/vonalas villámot szoktunk látni, amelyet ha a földre ér, lecsapó villámnak neveznek. A felhők között általában vízszintes vagy kisebb szöget bezáró kisülés jön létre. Amikor pedig a cikázást nem látjuk, csak az erős fényt, olyankor a felhőben keletkezik a felhővillám.

A távolságot egyszerűen kiszámíthatjuk: amikor észleljük a villanást, kezdjünk el 21-től felfelé számolni – a húszas számok kimondása ugyanis nagyjából egy másodpercig tart – majd a dörgéskor álljunk le. Ha az így kapott számot elosztjuk hárommal, kilométerben megkapjuk a villám távolságát – megközelítőleg.

A magasabb épületeken rendszeresen találunk villámhárítót, de a repülőgépeket is évente legalább egyszer villámcsapás éri, a különleges alumínium- vagy fémötvözet-bevonat azonban kint tartja, és jól elvezeti az elektromosságot.

A kormányhoz se nyúljunk!

Az ember számára a szabadban nem sok védekezési lehetőség akad, ezért javasolt inkább nem legyinteni a sötétedő, magas felhők látványára és az erősödő szélre: a legjobb, ha biztos fedezékbe húzódunk. Ha a villámlás után 30 másodpercnél hamarább dörren az ég, rögtön keressünk menedéket, az elektromos kisülések ugyanis veszélyes közelségben zajlanak. Ha gépjárműben ülünk, húzódjunk félre, állítsuk le a motort, és ne érjünk az autó fémes részeihez, a kormányhoz sem. A szabadban kerüljük a földből magasan kiálló objektumokat, mint az oszlop vagy fák, de víz közelébe se menjünk. Csoportos kiránduláskor, ha annyira közel zajlik a kisülés, hogy sercegést hallunk, és feltöltődik a bőrünk, 5 méteres távolságokon egyenként guggoljunk le és fogjuk be a fülünket. Erős vihar esetén épületen belül sem ajánlott fürdőkádat, elektromos eszközöket használni vagy közel állni az ablakhoz. Jó hír azonban, hogy

Rejtélyes fekete és gömbvillám

Négy éve amerikai tudósok új villámtípust fedeztek fel.

szabad szemmel nem is látható és nagy erejű röntgen-, illetve gammasugárzással jár, ami sokszor egymilliószor nagyobb a hagyományos villám sugárdózisánál. Ezek ugyanúgy alakulnak ki, mint az átlagos elektromos kisülések, de ritkábbak és nehéz észlelni őket, emiatt keveset is tudnak róluk. A szakértők szerint elsősorban a repülőgépeket érinti, a háttérsugárzás pedig az utasokat is, de bizonyított esetről még nem tudnak.

Amerikai kutatók ma azt állítják, a jelenség a földbe csapó villámok hatására, a talajból kiváló szílicium- és széntartalmú ionok miatt alakul ki. Egely György doktori címes gépészmérnök, a magyar Központi Fizikai Kutatóintézet egykori munkatársa szerint a gömbvillámok egy negyedik térdimenzió létezésének bizonyítékai.