Hirdetés
Hirdetés

Modernitás ősasszony-energiával: a vidék lelke Dakó Violával

Dakó Viola gyűjtögetés közben. Meditáció és boldogság •  Fotó: Mag Ede

Dakó Viola gyűjtögetés közben. Meditáció és boldogság

Fotó: Mag Ede

Az ő világa a gyógynövények, az illatos virágok, a vad gyümölcsök, a fermentált zöldségek egyszerű és mégis összetett világa. Vallja, hogy ezekben rejlik vidékünk lelke. A lengyelfalvi Dakó Viola kertészmérnöknek tanult, most mégis egy étterem „zöldséfjeként” mesél ehető virágokról, a fermentált zöldségek pozitív élettani hatásairól.

D. Balázs Ildikó

2022. november 25., 18:552022. november 25., 18:55

Valahol a lélek mélyén elraktározott ízek, illatok elevenednek fel, miközben Dakó Violát hallgatom. Nyugodt derűjében benne van a szeretettel végzett munka öröme, amit egy mély, ősi tudás hoz felszínre. A székelyudvarhelyi Páva Étterem fiatal „zöldséfje” olyan lelkesen mesélt a fermentált zöldségekről, vad gyümölcsök begyűjtéséről, a házilag készíthető ecetekről, hogy azóta már magam is kipróbáltam a zöldségfermentálás varázslatát.

Hirdetés

Kertészmérnökből „green chef”

Most éppen az ecetkészítés idénye van – mosolyog –, s mire e cikk megjelenik, minden bizonnyal az étterem több fogásába is becsempészték már a Viola által készített galagonya- vagy csipkebogyóecetet, de akár a galagonyaszószt is. Az általa készített fermentált savanyúságok- és ivólevek, szószok, szörpök, ecetek, zöldség- és fűszerkeverékek, vadgyümölcsökből készült ínyencségek magukba zárják a tavasz frissességét, a nyár zamatát, a sokszínű ősz illatát.

Viola alapképzésben kertészmérnöknek tanult, majd mesterképzésen a biogazdálkodás területén folytatta tanulmányait Budapesten. De emellett méhésznek is tanult – jegyzi meg –, hiszen az is szervesen kapcsolódik munkájához, életéhez, hobbijához. A jelenleg betöltött „green chef” pozíció – amit talán leginkább zöldséfre lehetne magyarosítani – elnyeréséig dolgozott kertészetekben, vendéglátásban, volt ő már pincér, konyhai kisegítő, pultos, vagy felelt a desszertekért. Budapestről két évvel ezelőtt tért haza Udvarhelyszékre, ahol idén tavasszal szinte véletlenszerűen találta meg azt a munkát, amiben a legjobban ki tud teljesedni.

Ehető vad virágok: harangvirág és margaréta •  Fotó: Mag Ede Galéria

Ehető vad virágok: harangvirág és margaréta

Fotó: Mag Ede

„Kertészmérnökből green chef – nem mindenki tudja összekapcsolni vagy elképzelni, hogy fedik egymást ezek a szakmák. Igazából egy kertészmérnök sok mindent tanul a növény termesztésétől kiindulva egészen a felhasználásig, és engem ez az egész folyamat nagyon izgat.

Idézet
Érdekel, hogy miként lehet az adott zöldséget, növényt tartósítani, hogyan, milyen formában kerül a tányérra, mivel lehet társítani, milyen tápanyagtartalma van. Green chefként alapanyagokat – vadgyümölcsöket, ehető virágokat, vad zöldségeket, gombákat – gyűjtök, majd ezeket feldolgozom. Készülnek belőlük ecetek, fermentált italok, zöldségek, szószok”

– válaszolja, amikor a munkája és a tanulmányai közötti összefüggéseket keresem. S máris sejthetik, a titokzatos hangzású zöldséf kifejezés mit is fed: bájos interjúalanyom foglalkozik a növényi eredetű alapanyagokkal, gombákkal, az ő feladata ezen alapanyagokkal a fűszerezés, színezés, díszítés.

Keresni az összefüggéseket

Növényismeret, természetszeretet- és tisztelet, helyismeret – elengedhetetlen a vadvirágok- és gyümölcsök gyűjtögetése során. Ha pedig számára még ismeretlen helyen fordul meg, ilyenkor a sok tudás összekapcsolódik, és – azt mondja – aktiválódik egy hatodik érzék. „Ha látok egy cserjét, egy fát, tudom, hogy milyen növények fordulhatnak elő körülötte, melyek szeretik az adott környezetet. Ezek már érzések.

Idézet
Ha elindulok egy idegen terepen, és tudom, hogy melyik az az öt dolog, aminek szezonja van, akkor itt is viszonylag gyorsan megtalálom azokat. Figyelek, hiszen sok jelző növény van, ami meghatározza például a talajnak a kémhatását, s ez már sok mindent elárul.”

Az egyetemen megszerzett tudás kiegészül a mindennapokból gyűjtött élettapasztalattal, hiszen a Székelyudvarhely melletti kistelepülésen kislánykora óta gondoskodik öreg gyümölcsösökről. Mosolyog, amikor mondja, ha „csak” a kertjében tesz egy sétát, könnyedén talál negyven-ötven fajta vad növényt, ami ehető.

Az évszakok varázslata

Csillogó szemekkel beszél a számára legizgalmasabb időszakról, az őszről, amikor bőséges a gomba- és a vadgyümölcstermés, ekkor ásható ki sok vadon nőtt gyökérzöldség. Fákról, virágokról mesél, arról, hogy számára mitől a diófa a legizgalmasabb, kertje hangulatáról, amelyet még a dédszülők által ültetett öreg diófák határoznak meg.

Az erőt sugárzó vén diófák árnyékában •  Fotó: Mag Ede Galéria

Az erőt sugárzó vén diófák árnyékában

Fotó: Mag Ede

„Olyanok, mint egy-egy nagy védelmező, erőt sugároznak. Mindamellett, hogy a dió ehető, a levele nagyon hasznos, de magának a dióburoknak, a diókopáncsnak a felhasználása is sokrétű”. A virágok közül a bodzavirág számára a legkedvesebb szintén széleskörű felhasználásának és illatának köszönhetően. Bodzavirágból készülhet ecet, fermentált üdítőital, díszítésre is kiváló, palacsintatésztában lehet kisütni, a szárított virágőrleményt pedig több olyan fogáshoz is be lehet csempészni, amihez jól passzol a bodza íze. „A fűszernövények közül a vadmentákat szeretem a legjobban, sokfajta van a környéken, mindegyiknek más az íze, illata, ezeket szeretem felfedezni, társítani, ezekkel szoktam zsonglőrködni. Amikor gyűjtögetek, annyira kikapcsol, hogy semmi egyébre nem tudok gondolni. Akkor csak a pillanat van” – hangsúlyozza. S nem csak arra figyel, hogy mit gyűjt, hanem arra is, hogy maradjon a rovaroknak, az állatoknak, más gyűjtögetőknek, akik majd a nyomában járnak.

Fermentálási kisokos

A fermentálás, azaz az erjesztés, a zöldségek és gyümölcsök tartósításának egy régóta ismert módszere, amely során a „munkát” a termények felületén megtalálható jótékony baktériumok végzik el. Viola is kiemeli, a fermentált zöldségek nagyon gazdagok pro- és prebiotikumban, amelyek a gyomor bélflóráját táplálják, segítik az emésztést.

Fermentált üdítő: lucfenyő és orgona •  Fotó: Mag Ede Galéria

Fermentált üdítő: lucfenyő és orgona

Fotó: Mag Ede

„A fermentált zöldségek fogyasztásával nem csak az emésztésünk lesz hatékonyabb, és több tápanyag szívódik fel, hanem a közérzetünk is javul. A zöldségek esetében a sós fermentálás a gyakori, de létezik édes fermentálás is, amikor a cukrot fogyasztják el a baktériumok. Amikor erjesztett édes italokat készítek, a folyamat pontosan úgy indul, mint amikor a sört vagy a bort kezdik erjeszteni. A bodzaszörp vagy az ecet is így indul, csak leállítjuk az erjedési folyamatot. Az üdítőt leállítjuk négy napnál, még mielőtt beindulna az alkoholképződés, leszűrjük, és hűtőbe kerül nagyon alacsony hőmérsékleten. Az ecetet engedjük kiforrni szesszé, leszűrjük, s indul egy második szakasz, amikor az alkoholból ecetsav képződik, ha pedig az ecetsav leképződött, akkor van kész az ecetünk. Annak függvényében, hogy mit készítünk, mindig más szakaszban állítjuk meg a fermentálást, és ezáltal más lesz a funkciója is. El semmi sem romlik, csak átalakul” – magyarázza.

Időigényes, lassú ez a folyamat.

„Van egy babusgatási folyamata, aki pedig megtalálja benne az örömöt, pont azt szereti, hogy matatni kell vele. Lelassulok, figyelek, sokszor csak úgy tűnik, hogy valamit készítünk, amit megeszünk, de én azt érzem, hogy ez ennél több, magammal is foglalkozok” – magyarázza nem kis lelkesedéssel. És amikor a medvehagyma roppanós, zöld termésének a fermentálását ecseteli, szinte a számban érzem a hagyma, a fokhagyma, a tejsav izgalmas kombinációját. Passzol a húsokhoz, de használják az étteremben díszítésként is, sőt, káposztás ételekkel is jól lehet társítani – jegyzi meg, hogy még kíváncsibbá tegyen. 

Nem csak sós és édes, hanem savanyú és keserű

És ha már ízek, Viola a savanyú és keserű ízekre esküszik. „A modern társadalom a sós vagy az édes ízeket keresi, az agyunk erre nagyon jól reagál, jó érzésekkel tölt el, ám amikor savanyút, keserűt eszünk, még az arcunk is fintorba torzul. Magára a szervezetre viszont nagyon jó hatással vannak ezek az ízek. Én nem csak azért szeretem, mert tudom, hogy jó, hanem sokszor kívánom is a keserűt, ezt az ízt a teaőrleményekben találom meg. A tejsavas erjedés is hozza a savanyú ízt magával, de ott vannak a savanyú gyümölcsök, a vadcseresznye, vadalma, vackorok vagy az ecet. Nem ipari ecetben kell gondolkodni, de egy vadalmaecetet sok mindenhez lehet társítani, lehet fogyasztani akár üdítőként is felhígítva vízzel. Jót tesz az emésztésnek, sok tápanyag van benne, nagyon gazdag C-vitaminban”.

Viola kezében bodzaecet •  Fotó: Mag Ede Galéria

Viola kezében bodzaecet

Fotó: Mag Ede

Most éppen ecetet készít. Viola „boszorkánykonyhájában” ebben az időszakban többek között galagonya,-kökény,- csipkebogyóecet, illetve galagonya- és csipkebogyószósz, gyümölcsbőr, tormalevél-pesztó készül dióval, pirított barackmaggal. Nála már egy ideje erjed a savanyúkáposzta, de ha már ízekről, erjesztésről, vitaminforrásról beszélünk, a káposztasavanyítást is szóba ejtjük, hasznos tanácsokat kapok, összefüggésekre világít rá.

Idézet
„A kezünkön nagyon sok tejsavbaktérium van, ahogy megfogjuk a káposztát, ahogy dolgozunk vele, azok rákerülnek, és tulajdonképpen ez indítja el ez erjedési folyamatot.

Ugyanakkor a levegőben is nagyon sok baktérium van, ami szintén rátelepszik a káposzta felületére, de tejsavbaktériumok élnek a tormán is, ami frissen kerül a hordóba. A só abban segít, hogy a tejsavbaktérium számára ideális környezet jöjjön létre, és elinduljon az erjedés” – magyarázza.

Friss alapanyagok és fermentumok,  a háttérben bodzaecet, fermentált zöld paradicsom •  Fotó: Mag Ede Galéria

Friss alapanyagok és fermentumok, a háttérben bodzaecet, fermentált zöld paradicsom

Fotó: Mag Ede

De azt sem mindegy – derül ki –, hogy a káposztát mivel nyomtatjuk le a hordóban. Azt most már én is tudom, hogy a kő, a deszka, a műanyag nem a legjobb megoldás erre a célra, ugyanis a nagyon sós, savas közeg sok káros anyagot kioldhat belőlük. „A hordó anyaga saválló, de más műanyagot nem tanácsos belehelyezni. Működhet ellenben az üveg, a porcelán, ha nincs rajta festék. Én nagy, nehéz porcelántálat használok. Ha viszont kis üvegben fermentálunk zöldséget, arra találunk saválló speciális nyomtatót. Sokan kérdezik, hogy nyitva maradjon-e a hordó vagy sem?

Ha nyitva van, nem csak tejsavas erjedés fog történni, hanem vegyes, tehát a vadélesztők is elindulnak, így a káposzta gyorsabban lágyul.

Ha szezontól szezonig savanyítjuk a káposztát, és azt szeretnénk, hogy a következő év őszén is még roppanós legyen a savanyú káposzta, akkor a lehető legoxigénmentesebb közeget kell létrehozni. Ugyanakkor a levegőztetést sem tartom szükségesnek, azzal is könnyen befertőzhetjük. Van, akinek bevált és erre esküszik, csinálja, de rizikós. Ha megfelelően össze van rakva, ha a sóarány kellő mennyiségben benne van, ha megfelelő a hőmérséklet, és le van zárva a hordó, akkor nem szükséges egyebet csinálni” – tanácsolja.

Íme a szárított húsos som •  Fotó: Mag Ede Galéria

Íme a szárított húsos som

Fotó: Mag Ede

Hallgatom ezt a lengyelfalvi fiatal nőt, nagy tudásáról, természetközeliségéről A funtineli boszorkány Nucája jut az eszembe. Csodálom elhivatottságát és azt a tudást, amely valahonnan a mélyből, a múltból jön és a jövőbe mutat. Maga sem tudja honnan kapta, csak azt érzi, hogy belülről fakad.

Idézet
„Itt nem csak arról van szó, hogy tanultunk, hogy szakmánk legyen, belülről fakad az, hogy mihez van érzékünk, vagy mi okoz örömet. Több mindenhez is értek, ami nem a jelenlegi munkámhoz kapcsolódik, viszont semmi nem okoz ekkora örömet.

Amikor indulok dolgozni, vagy gyűjtős napom van, nem olyan érzés, mintha munkába mennék, mert én szabadnapjaimon is mindig ezt csinálom”. És ő mindig megtalálja benne a változatosságot, és ezzel nem csak évszakról évszakra, hanem napról napra szembesül.

Dakó Viola a székelyudvarhelyi Páva Étterem fiatal „zöldséfje” •  Fotó: Mag Ede Galéria

Dakó Viola a székelyudvarhelyi Páva Étterem fiatal „zöldséfje”

Fotó: Mag Ede

Ősasszony-energia – ezt érzi amikor erdőn, mezőn gyűjtöget. És rátelepszik egy mély nyugalom attól a tudattól, hogy túl tudna élni bármit, de akár az egész falut is el tudná látni. Megnyugvást, szeretetet, békét adó érzések ezek, amelyek megerősítik.

 A cikk először a Székelyhon napilap Liget mellékletében jelent meg 2022. november 25-én.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 23., péntek

Kiadós, laktató – ilyen is lehet a saláta

A saláta nem csak „nyúlkaja” és nem csak az fogyaszthatja, aki fogyókúrázik. Pontosan az ilyen tévhitek megcáfolására választott salátareceptet A pszichológus konyhája házigazdája, Dimény-Varga Tünde pszichológus és gasztroblogger.

Kiadós, laktató – ilyen is lehet a saláta
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Hogyan lett a csíki fiú nemzetközi expresszionista?

A Márkos András-emlékkiállítás egyik termében mutatták be az életműkatalógust Csíkszeredában. Székedi Ferenc beszélt várakozásról, kutatásról és egy pályáról, amely Csíkból a nemzetközi színtérig jutott.

Hogyan lett a csíki fiú nemzetközi expresszionista?
2026. január 23., péntek

Élő örökség a csíkszentimrei templomban

A CSÍKszentimreI TEMPLOMOSOK csapata az Örökségünk Őrei versenyben a helyi plébániatemplom értékeit népszerűsíti. A hatodikos diákok játékos programokkal, közösségi eseményekkel keltik életre a műemléket.

Élő örökség a csíkszentimrei templomban
2026. január 22., csütörtök

Tagadhatatlanul a miénk

Minden, ami a magyar kultúra, és minden, ami nem. Mert mi tudjuk, a magyar kultúra nem hangos, nem tolakszik, s mindig őszinte. És addig él, amíg vigyázunk rá.

Tagadhatatlanul a miénk
Tagadhatatlanul a miénk
2026. január 22., csütörtök

Tagadhatatlanul a miénk

Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Téli gyantagyűjtés: mit rejt az erdő?

A keményebb téli idő beálltával elérkezett a gyanták gyűjtésének ideje. Enyhébb időjárás esetén folyékonyabbak és nagyon ragadnak, így emiatt a téli hideg kedvez a leginkább a gyűjtés szempontjából. Ismerkedjünk meg a felhasználásuk lehetőségeivel.

Téli gyantagyűjtés: mit rejt az erdő?
Téli gyantagyűjtés: mit rejt az erdő?
2026. január 22., csütörtök

Téli gyantagyűjtés: mit rejt az erdő?

2026. január 21., szerda

A magyar kultúra napja 2026 – székelyföldi és erdélyi programajánló

Irodalom, zene, film, színház és közösségi események Erdély-szerte: a magyar kultúra napja alkalmából Székelyföld és a nagyvárosok is gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.

A magyar kultúra napja 2026 – székelyföldi és erdélyi programajánló
2026. január 21., szerda

Csokis keksz – videó

Mindössze harminc perc alatt, könnyen elkészíthető két adagnyi ebből a finomságból.

Csokis keksz – videó
Csokis keksz – videó
2026. január 21., szerda

Csokis keksz – videó

Hirdetés
2026. január 20., kedd

Digitális családi jóllét: mikor és hogyan lépjen be a gyerek az online világba?

Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.

Digitális családi jóllét: mikor és hogyan lépjen be a gyerek az online világba?
2026. január 20., kedd

Nyújtózás a fény felé

A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.

Nyújtózás a fény felé
Nyújtózás a fény felé
2026. január 20., kedd

Nyújtózás a fény felé

2026. január 19., hétfő

Több mint desszert: amikor a narancs sós oldalát mutatja

A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.

Több mint desszert: amikor a narancs sós oldalát mutatja
Hirdetés